Vissza a tartalomjegyzékhez

Mondovics L. Gábor
Diktátorsors

A volt jugoszláv diktátor letartóztatásával sokáig vártak a szerb kormányzati szervek: az elfogása körül érezhető feszültségnek megfelelően igen óvatosan hajtották végre az akciót. Az Amerikai Egyesült Államok követelésének végül igen felemás módon eleget tevő belügyi szervek csak hosszú folyamat végén voltak képesek börtönbe szállítani Milosevicset. A Hágai Nemzetközi Bíróság képviselője csütörtökön hivatalosan átnyújtotta a jugoszláv hatóságoknak a volt elnök elleni letartóztatási parancsot. 


Milosevics volt jugoszláv elnök arcképével tüntettek hívei börtöne előtt. A hatalom csúcsáról a rács mögé Fotó: Reuters

Az USA március végét szabta meg határidőnek, addig kellett volna rács mögé tenni Milosevicset. Ez, nem tudni, miért, nem sikerült. Pontosabban a szerb rendőrség különleges csapatai egy hétvégét választottak akciójukhoz. A belgrádi villanegyedben található elnöki rezidenciát - ez nem a Milosevics család tulajdona, hanem a mindenkori szövetségi elnök lakhelye - három napig figyelték kívülről. Óvatosságuknak komoly oka volt: Milosevics magántestőrsége, amelyet egyik híve, Szinisa Vucsinics szervezett a számára (őt is letartóztatták, igaz, csak híres barátja után került rá a sor, de a vád súlyos: fegyveres lázadás szítása). A rendőrök többször is megpróbáltak a Montenegróból érkezett testőrök józan eszére hatni, végül az a tény győzte meg őket, hogy ha valaki hivatalos személy ellen fegyvert használ, az legalább 15 évnyi börtönnel büntethető. Az események végén, ettől függetlenül, volt egy kis lövöldözés, Milosevics lánya használta önvédelmi fegyverét, de senkit nem sebesített meg. Milosevics jelenleg a belgrádi központi börtön vendégszeretetét élvezi. Olvasgat, ír és pihen, láthatóan magabiztosan várja az események folytatását. Ügyvédje is hasonlóan határozott az ügyével kapcsolatban, felmentésben reménykednek. Pedig a vádak igen súlyosak. Az ügyészség rengeteg bizonyítékot sorakoztatott fel, aminek hatására a politikusok a letartóztatás mellett szavaztak. Az első vádpont a sikkasztás - tízmilliárd márka értékben, az elmúlt évtized során. A második a hatalommal való sorozatos viszszaélés. A vizsgálati fogság alatt tehát nem fogják a háborús bűnöket kutatni. A Nyugat némileg meglepődött ez utóbbi tényen: az USA a letartóztatás hírére engedélyezte a segélyek folyósítását, de ezt a részletet megismerve azonnal kilátásba helyezte azok újbóli leállítását, ami végül is csak gyenge fenyegetésnek minősült.


A Szlobo-klán Milosevics beiktatásán 1997-ben. Balról: az elnök, lánya, Marija, felesége, Mira Markovics, és fiuk, Marko. Szétfoszlott idill Fotó: Reuters

A kiadatás körül újabb belpolitikai botrány várható. A jelenlegi szerb elnök, Dzsindzsics a hágai kiadatást szorgalmazná, Vojiszlav Kostunica szövetségi elnök viszont keményen üzent Európának és a tengeren túlra is. Bejelentette, hogy Milosevicset akkor sem szabad kiadni Hágának, ha Washington a továbbiakban egy árva centet sem ad az ország megsegítésére. 
Kostunica egy nemzetközi sajtótájékoztatón hozta a világ tudomására, hogy ha majd Hágában a NATO magas rangú tisztjei is a vádlottak padjára kerülnek - természetesen háborús bűnök miatt -, akkor lehet esély rá, hogy Milosevics is hasonló sorsra jusson. A Hágai Nemzetközi Bíróság főügyésze, Carla del Ponte nagy megelégedéssel fogadta a letartóztatás hírét, de tisztában van azzal, hogy a volt elnököt nem a hágai bíróság letartóztatási parancsa alapján vették őrizetbe. Del Ponte most arra vár, hogy Milosevicsnek fogvatartása alatt hivatalosan is átnyújtják a hágai letartóztatási parancsot, melyet Hans Holthuis, 
a Nemzetközi Törvényszék képviselője csütörtökön adott át a jugoszláv hatóságoknak. Szerb vélemények szerint a főügyésznek egy kis ideig még türelmesnek kell lennie, mert ha Szerbiában elítélik, akkor csak a büntetés letöltése után lesz erre esély. A főügyész asszony azzal azonban tisztában van, hogy Jugoszláviában új törvényi szabályozás kell ahhoz, hogy valamiféle együttműködés kezdődhessen a két bíróság között. Del Ponte újra kijelentette: nemcsak hazájában, hanem Hágában is ítélkezni kell a háborús bűnökkel vádolt Milosevics felett.
Miközben a diktátor írogat, volt barátait sorra tartóztatják le. A B92 rádió - szerb rendőrségi forrásokra hivatkozva - úgy tudja, hogy a Milosevics letartóztatása után őrizetbe vett négy személynél egy áprilisi fegyveres felkelésre vonatkozó tervet is találtak. Milosevics rezidenciáján a B92 rádió szerint a következő fegyvereket találták: két BOV jelzésű páncélozott harci jármű, két géppuska, egy kézi aknavető, harminc gépfegyver, harminc rakétavető rakétákkal, két láda kézigránát, két láda gépfegyvertár, tíz láda 7,62-es kaliberű töltény és több mint húsz különböző kaliberű kézifegyver. 
Dusan Mihajlovics belügyminiszter volt magas rangú politikai vezetők letartóztatását jelentette be. Nikola Sainovics, Jovan Zebics és mások képviselői mentelmi jogának felfüggesztésére is szükség lesz - ők jelenleg a szocialisták parlamenti képviselői. Az említettek ügyvédjük útján már megüzenték: készek lemondani mentelmi jogukról, és hajlandóak önként vallomást tenni az ügyben. Mihajlovics Milosevics letartóztatása kapcsán elmondta, hogy a „vizsgálat folyik, s reméli, hogy az állami pénzek elsikkasztása mellett olyan bizonyítékokat is találnak, amelyek megerősítik, hogy a volt elnök a legsúlyosabb bűncselekmények részese volt, esetleg olyanoké, amelyekért halálbüntetés jár”. Mihajlovics ezzel burkoltan ugyan, de az elmúlt két-három évben történt politikai gyilkosságokra utalt. Ezek között volt Zseljko Razsnjatovics, alias Arkan kapitány likvidálása, valamint Pavle Bulatovics volt védelmi miniszter megölése is. Állítólag ezekre személyesen Milosevics adott parancsot. „Amint a kezünkben lesznek ezek a bizonyítékok, megtesszük a feljelentést” - mondta a belügyminiszter. Mihajlovics megerősítette azt is, hogy a hatalomra került demokratikus erőknek is ez a szándéka. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szerb történelemben először fordul elő, hogy börtönben legyen az állambiztonság volt főnöke és a volt elnök is. Lehet, hogy Hágának végül nem marad semmi.