Vissza a tartalomjegyzékhez

Morvay Péter
Kelet-Európához mérve is rossz helyzet

Interjú Aidan White-tal, a Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkárával


Aidan White Fotó: archív

- Mi a véleménye a magyarországi sajtóhelyzettel, különösen a közszolgálati médiával kapcsolatban megfogalmazott kritikájukra érkezett budapesti reakciókról? Több kormánypolitikus úgy véli, hogy az Önök jelentését nem szabad komolyan venni.
- Nem tartom meglepőnek, ha figyelembe vesszük azt az önelégültséget, amit a kormány az elmúlt hónapokban, sőt az elmúlt egy-két évben tanúsított ebben a kérdésben. Az általuk teremtett válság méretét tekintve nem meglepő, hogy egy olyan szervezetről, mint a miénk, amely kritikát gyakorol, és aggodalmát fejezi ki, azt mondják, hogy nem kell komolyan venni. Szerintem sok ember nagyon aggódik a helyzet miatt, és egy ponton rá fognak jönni, hogy igenis komolyan kell venni a közszolgálati műsorszolgáltatás kérdését, és saját felelősségüket a közszolgálati médiáért. 
- Hány más országról tettek közzé hasonló jelentést? 
- Meglehetősen gyakran teszünk közzé hasonló jelentéseket, és sok országban jártunk. Több évvel ezelőtt Lengyelországban is közzétettünk egy hasonló jelentést, nemrég pedig a Cseh Köztársaságban uralkodó helyzetet elemeztük. Természetesen a világ sok országát vizsgáltuk, áttekintettük az újságírás helyzetét Oroszországban, Afrikában, Latin-Amerika több pontján, a világ minden táján vizsgálódunk. Nagyon komolyan elemeztük a brit kormány szerepét is és észak-írországi médiapolitikáját, úgyhogy azt gondolom, elegendő tapasztalatot gyűjtöttünk össze a reális helyzetelemzéshez.
- Milyennek ítéli a magyarországi közszolgálati média állapotát, összevetve a lengyel vagy cseh helyzettel? 
- Nincs széleskörű cenzúra a tájékoztatásban. Az emberek hozzáférhetnek az internethez, így módjukban áll megfelelő információforrásokhoz jutni. A probléma ugyanakkor az, hogy a kormány túlzott politikai befolyást igyekszik gyakorolni a médiára, ami elfogadhatatlan. Közép- és Kelet-Európa számos országában vannak olyan politikai pártok, kormányok, amelyek ugyanezt szeretnék csinálni. Szerintünk Magyarországon jelen pillanatban különösen komoly a helyzet. Azokból a bizonyítékokból, amelyeket találtunk, és amelyeket leírtunk a jelentésben, látható, hogy ez egy komoly probléma. Közép- és Kelet-Európában még mindig hiányzik a demokratikus érettség ahhoz, hogy a politikai vezetők ellenálljanak a kísértésnek, és ne a saját politikai érdekeik szerint manipulálják a médiát. Ez többé-kevésbé az egész kelet-közép-európai térség problémája. Magyarországon, ennek a kormánynak a vezetése alatt különösen rossz a helyzet, de számos bizonyíték van rá, hogy sok más országban is vannak olyan politikai pártok, melyek, ha hatalomra jutnak, ugyanezt fogják tenni. 
- Milyen mértékben felelős Ön szerint a jelenlegi helyzetért a magyar kormány, illetve a közszolgálati médiumok vezetői? 
- Ez két külön kérdés. A kormány felelőssége megteremteni a megfelelő feltételeket a média működéséhez. Megkérdőjelezhetetlen a kormány felelőssége a jelenlegi válsághelyzetért, ami eluralkodott a közszolgálati tévé körül, többek között a csonka kuratóriumnak köszönhetően. Ami a szakmai válságot illeti - ezzel szintén foglalkozunk a jelentésben - ennek két eleme van. A vezetés hozzá nem értése - különösen a tévé esetében - elmélyítette a válságot, fokozta a közszolgálati tévé pénzügyi válsághelyzetét, és nagyon-nagyon alacsony erkölcsi szintre süllyesztette az újságírókat és producereket. A felelősség harmadik területe magukat az újságírókat érinti. A magyar médiában a professzionalizmus is válságban van, sajnos az újságírókat néha magukkal ragadják a politikai folyamatok, nem független szakemberekként lépnek fel, hanem azonosulnak politikus barátaikkal. Ez nem tesz jót a profi újságírásnak. Ezért támogatjuk - ahogyan jelentésünkben is leírtuk - a szakmai csoportok, egyesületek, újságíró-szakszervezetek erőfeszítéseit, melyekkel igyekeznek megalkotni az önszabályozó média és a szakmai etika rendszerét. A magyarországi válság tehát az egyik oldalról politikai, és a kormányt ebben egyértelmű felelősség terheli. A másik oldal a szakmai. A vezetés és sajnos a megalkuvó újságírószakma is felelős a válságért. 
- Jelentésükben több ajánlást is megfogalmaztak. Egy évvel a választás előtt elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány megfogadja ezeket? Nyomon követik-e a fejleményeket? 
- Nagy figyelemmel fogjuk kísérni a helyzetet. Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elé szándékozunk vinni a kérdést, és már írtam is az Európai Bizottság elnökének. Levelemben kifejeztem aggodalmamat, és felkértem az Európai Uniót, hogy szakértőik figyeljék meg, mi zajlik Magyarországon a csatlakozási tárgyalások során. Amennyiben a kormány nem mutat szándékot a közszolgálati média válságának megoldására a választások előtt, akkor újra, nagyon határozottan tiltakoznunk kell - nemcsak a kormánynál, hanem az európai hatóságok felé is. Ez olyan rendkívüli kérdés, amelyben valóban sürgős megoldásra van szükség. 
(Politikusok és szakemberek véleménye a Nemzetközi Újságíró Szövetség jelentéséről: )