Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
A Postával házasságban

A Postabank (PB) vezetésének április 15-én jár le a hároméves mandátuma, sürgeti az idő a fő tulajdonost, a magyar államot. A kormánynak egyértelmű döntést kell hoznia arról, hogy mi is legyen a ,,macibank” további sorsa. A bank rendes közgyűlésén a kiszemelt új főtulajdonos, a Magyar Posta Rt. ugyanis már szeretné képviseltetni magát a hitelintézet irányító testületeiben.

Miután az OTP-nek a PB megvételére felajánlott 25 milliárd forintra becsült ajánlatát a kormány alacsonynak ítélte, így nem okozott meglepetést, hogy a kabinet úgy döntött: a Magyar Posta Rt. szerezhet tulajdont a hitelintézetben. A kormányzatnak ennél nagyobb horderejű kérdésben is határoznia kell majd, például hogy az állami tulajdonú bankok esetében - ilyen a Postabank, a Konzumbank és a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) - melyik intézmény gyakorolja a jövőben a tulajdonosi jogokat. Az elképzelések szerint először is a PB-nek lehetősége nyílna arra, hogy megvásárolja az FHB Rt. részvénycsomagját, de ez alatt valószínűleg csak a lakossági jelzálog-hitelezéssel foglalkozó üzletágat értik. Ennek az lehet az ára, hogy az FHB tevékenységét szétválasztják. A PB viszont a jövőben a saját hálózatán belül segítené az FHB különböző termékeinek, így többek között kötvényeinek piacra juttatását.
A PB jövője ennél színesebben is alakulhat. A harmadik esztendeje veszteséges, ugyancsak állami tulajdonú Konzumbank olyan állapotban van, hogy már székházát is el kellett adnia - egymilliárd forint körüli összegért - és még további tőkeinjekcióra is szükség lenne, amelyet a csaknem 100 százalékos tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) viszont nem kíván megadni. Legalábbis ez szűrhető le a Konzumbank március 30-ra összehívott rendes közgyűlésének napirendi javaslataiból. A helyzeten javíthatna, ha a Konzumbankot összevonnák a PB-vel, úgy hogy - a Magyar Posta Rt.-vel együtt a MFB tulajdonába kerülnének. Az elképzelés mindenesetre elgondolkodtató, mert az MFB a Konzumbank esetében sem bizonyult jó tulajdonosnak. Az összevonás révén a tőkehelyzet némileg javulna ugyan, viszont az állam egyáltalán nem jutna privatizációs bevételhez. A végső döntésre május 30-ig adott magának határidőt a kormány.
A PB-ről vezetői egyébként csupa megnyugtató adatot mondanak. Auth Henrik, a pénzintézetnek az évi rendes közgyűlésig még hivatalban lévő vezérigazgatója szerint a hitelintézet tőkemegfelelési mutatója kiváló, likviditása kiemelkedő, az összes céltartalékot megképezték, minden üzleti trendjüket biztatónak tartják, és megvan a 40 milliárd forintos saját tőkéjük is. (A kormány ilyen nagyságrendű vételárat várt az OTP-től.) Mindössze a jövedelemtermelő-képességről vélekedett úgy a vezérigazgató, hogy az szerénynek mondható. Ez utóbbi miatt él a kormányban az az elképzelés, hogy csak az állam képes a helyzeten javítani. A bankkonszolidáció befejeződése óta azonban erre még nem volt példa. A PB stabilizálódása eddig legalább 200 milliárd forintba került az államnak, illetve az adófizetőknek.