Vissza a tartalomjegyzékhez

Ignácz Valéria
Rendszerváltás a Dunaferrnél

A közelmúltban új vezetőséget „kapott” a Dunaferr Rt. A sajtó teljes kizárásával, zárt ajtók mögött történt rendkívüli közgyűlés alkalmával azonnali hatállyal megszüntették Horváth István elnök-vezérigazgató és több felsővezető munkaviszonyát. A közgyűlés igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok visszahívásáról, s mindkét testületbe új tagok választásáról döntött. Lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint nem szakmai, hanem politikai alapon történt a vezetőségváltás. 


Dunaferr-látkép. Magasabb szempontok Fotó: MTI

A döntés nem előzmény nélküli, hónapokkal ezelőtt tanulmányozták az érintettek politikai előéletét, és decemberben el is küldtek három vezetőt, akiknek kimondottan a politikai meggyőződésük „nem volt megfelelő”. 
Nem szakmai, hanem politikai döntés született a rendkívüli közgyűlés alkalmával - jelentette ki Kálmán András, Dunaújváros polgármestere. A város MSZP-s országgyűlési képviselője lapunknak elmondta, hogy a közgyűlésen sem indoklás, sem kommentár nem hangzott el, korábban viszont a politikai elit részéről több olyan üzenet érkezett, miszerint „Dunaújvárosban nem történt még meg a rendszerváltás”, így érthetően szerintük a Dunaferrnél sem. A polgármester leszögezte, hogy a cég több vezetőjének volt politikai beosztása az előző rendszerben. Példának okáért a kereskedelmi igazgatóhelyettes a rendszerváltás előtt a Dunai Vasmű párttitkára volt, a gazdasági és privatizációs igazgatóhelyettes pedig KISZ-titkári funkciót látott el. Tény ugyanakkor, hogy Horváth István elnök-vezérigazgató nem vállalt politikai szerepet az előző érában. Sőt, a vezérigazgatói pozíciót az Antall-kormány idején 1992-től töltötte be, és személyesen Bod Péter Ákos akkori ipari miniszter nevezte ki a Dunaferr élére. Az ominózus közgyűléssel kapcsolatban Kálmán András megjegyezte: eléggé meglepő volt, hogy bár az érintettek semmit nem tudtak, az előző napon egy helyi lapban és az interneten már olvasható volt az elbocsátásra ítéltek névsora. Bár minden jogszerűen zajlott - tette hozzá -, az eljárás módja azonban megkérdőjelezhető. Horváth István, a volt vezérigazgató és a többi vezetőségi tag nem kívánta kommentálni a helyzetet, mondván, nem akarják kedvezőtlen helyzetbe hozni az ott maradtakat. 
Az exigazgató a rendszerváltás után is sikeresen menedzselte a társaságot, és az elmúlt évben hatmilliárd forintos nyereséget termelt a cég. Ezért az önkormányzat számára rendkívül fontos, hogy a jövőben is fennmaradjon a Dunaferr Rt., ne következzen be vagyonvesztés, ugyanis a város bevételének 80-90 százalékát adja - mondta Kálmán András. 
Hasonlóképpen látja ezt Szőke Tibor, az Acéltech Acélipari és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója is. Véleménye szerint sem szakmai indokok alapján bocsátották el a vezetőség nagy részét, hanem politikai megfontolásból, de ő irigy emberek hatalomvágyát is látja az eset mögött. Szőke Tibor kérdésünkre elmondta, hogy ismeretei szerint az állam képviselői évek óta gyűjtögetik az adatokat arra, hogy megindokolják, miért rossz az ÁPV Rt. és az Acél XXI Kft. között kötött szerződés (amelyet azonnali hatállyal felbontottak, a szerződésben járó sikerdíjat pedig már jó ideje nem fizették ki). 
Szőke Tibornak nincsenek félelmei a Dunaferr jövőjével kapcsolatban, hiszen ha „nem vonatják meg” a bankkölcsönöket, és nem hozzák a részvénytársaságot lehetetlen helyzetbe, lesz ugyan egy kis árnyalatnyi törés, de aztán tovább folytatódhat minden. 
A Dunaferr gigantikus méretű vállalat, évi mintegy 300 milliárd forintos forgalmat bonyolít, közel tízezer embernek ad munkát, 86 gazdasági társaságot foglal magában. Az ágazaton belül egyedülállóan vették a rendszerváltás adagolta akadályokat, sikeresen váltottak a KGST-piac összeomlása után és orientálódtak az EU piacai felé, mára az exportforgalmuk mintegy 70 százaléka az unióba irányul. Bár korábban az Acél XXI. Kft. többek között arra jött létre, hogy előkészítse a cég privatizációját, a vezetőváltás után a miniszterelnök deklarálta, a vasmű tartós állami tulajdonban marad. Eközben egy berlini szakmai konferencián gyakorlatilag felszólította az EU a kelet-európai országokat arra, hogy adják el a kohászati műveket. Szőke szerint az EU-nak azért lenne fontos a privatizáció, mert sehol sem látja szívesen, hogy állami tulajdonban van a kohászat.