Vissza a tartalomjegyzékhez

Pálinkás Csilla
Állami pénzosztás a vallási turizmusért

Újabb pénzszerzési lehetőségeket kapnak a különböző felekezetek. A Gazdasági Minisztérium két pályázatot is kiírt, melyben az egyházak is érintettek: a Széchenyi Terv vallási turizmus fejlesztésével kapcsolatos pályázatán akár tízmilliós, míg a világörökséggel kapcsolatos pályázaton akár húszmillió forintos támogatást is kaphatnak. Mint megtudtuk, mindamellett, hogy a pályázaton nem akarnak senkit sem diszkriminálni, elsősorban a keresztény, ezen belül is a történelmi egyházakra számítanak.

A Gazdasági Minisztérium által a pályázatokról kiadott tájékoztató szerint „a gazdasági tárca elsődleges célja a magyarországi vallási és egyházi helyszínek kulturális, turisztikai célú támogatásával a turisták jelenlegi fogadási feltételeinek lényeges javítása, kulturális örökségünk méltó hasznosításának elősegítése”. Ennek szellemében idén a tárca a Széchenyi Terven keresztül százmillió forintot ad a vallási turizmus fejlesztésére. Juhász István minisztériumi főtanácsos lapunknak elmondta, ez az első, kifejezetten a vallási turizmusra irányuló pályázat. A minisztérium a vallási turizmus kifejezés alatt főként a vallásos ifjúsági mozgalmak, egyházi missziók, szerzetesrendek utazásait, találkozóit érti, illetve az ilyen szervezetek által invitált külföldiek vendégül látását. Példaként említette a Pannonhalmi Bencés Főapátság által tavaly megrendezett bencés világtalálkozót. Kifejtette, hogy a tárca örömmel venné, ha olyan átfogó, komplex kínálatot nyújtó tematikus programok is megvalósulnának, mint példul a „Zarándokút Mária országában”. A Széchenyi Terv keretében tehát olyan fejlesztéshez igényelhető támogatás, amely a magyarországi vallási és egyházi helyszínek (templomok, emlékhelyek, zarándokhelyek, kegyhelyek) kulturális, turisztikai fejlesztésére irányul. Fontos feltétel továbbá az, hogy a pályázat műemlékké nyilvánított vagy helyileg védett épülethez kapcsolódjon, valamint az, hogy az összbefektetés elérje a kétmillió forintot. Előnyben részesítik az elbírálás során azokat a helyeket, rendezvényeket, amelyek önálló turisztikai vonzerőt jelentenek, vagy segítik a szezon meghosszabbítását (megnövelik a látogatók tartózkodási idejét és költségeit). Az, hogy az adott kegyhely vagy rendezvény hány embert vonz, nem döntő szempont. Az így elnyerhető támogatás öszszege legfeljebb tízmillió forint lehet. A benyújtott pályázatokról a kulturális és a gazdasági tárca, valamint egyéb szakmai szervezetek szakértőiből álló zsűri dönt, de Juhász István szerint indokolt lenne az egyházak bevonása ebbe a fázisba is (!). A főtanácsadó elmondta azt is, hogy a pályázat során „senkit nem akarnak diszkriminálni, de elsősorban a magyar kulturális örökséget szeretnék őrizni, támogatni, és még vannak olyan egyházak, amelyek nem tartoznak bele ebbe a körbe”. Ennek szellemében például azok az Árpád-kori kis templomok, műemlékek is megpályázhatják a mostani támogatást, amelyek részesei voltak a Műemlékvédelmi Hivatal és a tárca több száz milliós programjának, melynek keretében renoválták ezeket az emlékeket. Itt legalább ötmillió forintos befektetés esetén vehető igénybe a támogatás, összege pedig elérheti a húszmillió forintot. 
A kisegyházak képviselőit nem hívták meg az egyeztető tárgyalásokra, a történelmieknek nevezett felekezetek örömüket fejezték ki a megnyílt állami források láttán. Juhász Judit, a római katolikus egyház szóvivője a Heteknek elmondta, hogy értékes és jó lehetőségeket kínál számukra ez a pályázat, amelynek legfőbb előnye, hogy egyszerre több elképzelést tudnak vele realizálni. Így megvalósulnak olyan tervek, amelyekre eddig csak részösszegek álltak rendelkezésre. Bölcskei Gusztáv református püspök is felhívta az egyházközségek figyelmét arra, hogy használják ki a Széchenyi Terv előnyeit. Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke is örvendetesnek találja azt, hogy a pályázatok révén az elhagyott zsidó kegyhelyek is megújulhatnak.