Vissza a tartalomjegyzékhez

Szlazsánszky Ferenc
Bizonytalan bizonytalanok
Interjú Závecz Tiborral, a Szonda Ipsos kutatási igazgatójával

- Milyen adatokat kaptak Torgyán József lemondásának okairól? 
- Az emberek háromnegyed része azt gondolja, hogy Torgyán nem magától mondott le, hanem kényszerítették. Akik azt mondják, hogy kényszerítették, azok többsége pedig a lemondás kezdeményezőjeként Orbán Viktort és a Fideszt nevezte meg.
- Személy szerint ön hogyan vélekedik a történtekről? 
- A kisgazdapárt és Torgyán József oly mértékben tarthatatlanná vált a kormánykoalíció számára, hogy valamit lépni kellett. Az FKgP korábbi 8-9 százalékos támogatottsága a tavalyi év közepére lefogyott 5-6 százalékra. Ennek még nem botrányok voltak az okai, hanem a mezőgazdaságban mutatkozó hiányosságok. Pontosan azok a rétegek fordultak el a FKgP-től, akik a törzsközönségét, a szavazóbázisát adták: a vidékiek, a gazdák, az alacsony státusúak, az idősebb emberek. 
- Van olyan szakember, aki miniszterként két év alatt rendbe tudta volna hozni a mezőgazdaságot? 
- Valószínűleg nincs, de ilyen szempontból ez nem érdekli az embereket. A lényeg az, hogy nekik azt ígérték, hogy pénzhez fognak jutni, hogy kedvező gazdálkodási körülményeket teremtenek. Az érintett rétegek úgy érezték, hogy a tárca ezt nem váltotta be, ezért elfordultak a kisgazdapárttól. Aztán, amikor őszszel jöttek a botrányok, ez az 5-6 százalék is lecsökkent.
- A Fidesz körüli botrányok miért nem jártak ilyen arányú népszerűségvesztéssel az érintettek számára? 
- A kisgazdapárt előtti botrányok - hogy ezt az időszámítást használjuk - bonyolultak voltak: vagyonátmentés, áfa ide-oda mozgatás, tulajdonosi problémák. Ezek nem megfogható dolgok a többség számára. A kisgazda botrányok másfajta botrányok: olyanok, mint egy - ez a kedvenc kifejezésem - akciófilm: egy ember átadja a pénzt egy táskában a parkolóban. Vagy a bál a Környezetgazdálkodási Intézetben, a fehér zongora, a szarvasgomba, a libériás inasok, illetve a Torgyán-villa. Az úszómedence, a belső lift - olyan hívószavak, amelyekre az emberek nagy része felkapja a fejét: hoppá, honnan van valakinek erre pénze? Torgyán ezen cirkuszok következtében olyan mélypontra keveredett, amilyen szinten magyar politikus még sohasem volt. A botrányok hatására nagyjából minden harmadik magyar állampolgár azt mondja, hogy számára a kisgazdapárt a leginkább elutasított párt, szóba nem jöhet, hogy valaha rá szavazzon. A Fidesz megértette, hogy a kisgazdapárttal nem lehet nekiindulni a választásnak. 
- Vannak, akik úgy vélik, hogy a kisgazdabotrányok nagyon is jól időzítve robbantak: a villaépítés nem most kezdődött, a Torgyán Attila-kazettát is tavaly májusban készítették, de érdekes módon csak most került nyilvánosságra, miután Torgyán lemondott a köztársasági elnöki jelölésről, és miután kisgazda támogatással megszavazták a kétéves költségvetést. 
- Nézze, lehet találgatni - bár ebben én tamáskodom -, hogy valahol van egy agytröszt, amely forgatókönyvet készít és ennek a folyományait látjuk, vagyis színielőadás zajlik. Egy jó politikus - és a Fidesz politikusai jó politikusok - előre kiszámítja, milyen opciók adódnak, és az, hogy Torgyánnal nem lehet nekivágni a választásnak, valószínűleg már korábban érlelődött. Abban nem hiszek, hogy minden lépés pontosan ki lett volna számítva, de a dolgok második fázisában, az év eleje óta sokkal erőteljesebben érzékelhető a Fidesz aktív részvétele ebben a folyamatban. 
- Mire játszik a Fidesz? 
- Két lehetősége van: az egyik, hogy megpróbálja 5 százalék fölé vinni a Torgyán nélküli kisgazdapártot. Szalonképes, a közvélemény számára is elfogadható politikusokkal megpróbálja 6-7-8 százalékra felhozni őket, hogy azután a választásokon egy esetleges Fidesz-győzelem esetén maga mögött tudjon egy hű szövetségest. Ennek a variációnak az a veszélye, hogy nem sikerül: a kisgazdapárt nem jut be a parlamentbe, és akkor elvesztett egy csomó szavazat. 
A másik lehetőség, hogy a Fidesz elfelejti a Torgyán nélküli kisgazdapártot és megpróbálja magához vonzani a kisgazda szavazókat. Erre van is esélye, mert a kisgazdapárt szavazóbázisán belül körülbelül negyven százalék a Fideszt választaná második pártnak. 
- Ezek szerint jobban megéri ez a második megoldás?
- Nem tudom, mert van benne egy bizonytalan elem: hogyan lehet Torgyán Józsefet kezelni ebben a folyamatban? Torgyán kemény ellenfél. 
- Hogyan vélekednek az emberek Torgyán jövőjével kapcsolatban?
- A közvélemény azt gondolja, hogy Torgyán József egy ideig valamiképp a politikában fog tevékenykedni, aztán kiszorul onnan. A sorsát nagyon erősen meghatározza, hogy mennyire kriminalizálódik a kazettaügy, a villaügy. Nem egy fiatal emberről van szó, aki kiáll, és állja a pofonokat. Nekem sokatmondó volt a lemondás bejelentése: akkor nem a megszokott Torgyán Józsefet láttuk, nem igazán látszottak a magabiztosságának a jelei.
- Az csak egy szerencsés véletlen, hogy a Torgyán körüli ügyek megint elterelték a figyelmet a Joszip Tot, Kaya Ibrahim és Varga Tamás nevével fémjelzett botrányokról, amelyek karácsony körül kezdtek ismét forrósodni? 
- Nem tudom, de szerintem ebben a ciklusban nem is fognak tisztázódni ezek a kérdések. Torgyán menesztésével kapcsolatban az a fő stratégiai megfontolás, hogy a Fidesz választást akar nyerni. 
- A választási esélyekkel kapcsolatban sokszor említik, hogy az lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot képes elnyerni a jelenleg még bizonytalan 50 százaléknyi polgártól.
- Hiú reményeket táplál az a párt, amely az 50 százalékban mint felmentő seregben gondolkodik. Felméréseink szerint ennek a valamivel több mint 40 százaléknyi, pártpreferenciával nem rendelkező csoportnak körülbelül a fele paszszív, aki nem fog választani, mert őket nem érdeklik a pártok. Marad 21-22 százalék. Ebből körülbelül 3-5 százaléknyi olyan választópolgár, akinek nem lehet kideríteni a pártpreferenciáját. Marad durván 18 százalék, aki vívódik a pártok között, több párt is van a tarsolyában. Ezeknek a fele mondja, hogy valóban el fog menni szavazni. Végül is eljutottunk 8-10 százalék közötti magyar választópolgárhoz. Tehát körülbelül 700 ezer emberről van szó, aki még „nem kelt el”.
- A választók között ez hány százalék? 
- 12 százaléknyi szavazatra lehet ráhajtani, és ez sem kevés, de mégsem 50 százalék. Ezek az emberek bizonytalanok, ezért bizonyosságot keresnek. Ezt olyan pártokban találják meg, akikhez lehet igazodni, akiket erősnek látnak. Számukra nem az ideológia a fontos, hanem az, aki többet ígér nekik. 
- Tudom, hogy korai a kérdés, mégis érdekel: ön szerint be tudja hozni a Fidesz az MSZP-vel szembeni hátrányát?
- Ha minden optimálisan alakul és lesz 5 százalék fölötti kisgazdapárt, vagy nem, de a szavazóik átáramlottak a Fideszhez, és az MDF is veszi az akadályt, akkor be tud állni egy egyensúlyi helyzet. 
- Elképzelhetőnek tartja, hogy egy ilyen döntetlennél az SZDSZ a Fidesz mellé áll?
- Politikai értelemben azt kell, mondjam, hogy miért ne? Értékrend és ideológia alapján viszont azt mondom, hogy nem nagyon, mert más a két párt szavazótáborának a beállítottsága.
- Ez esetben mivel magyarázza Demszky Gábor éles szocialista-ellenes megnyilvánulásait?
- Az SZDSZ most megpróbálja megkeresni a maga helyét a politikai palettán, mert nagyon beleszorult az „olyan, mint az MSZP csak kicsiben” skatulyába, és az elmúlt két és fél évben ebből semmi jó nem származott számára. 
- Orbán Viktor mostanában hallhatóan békülékenyebb hangot ütött meg a szocialistákkal szemben. Mi a célja: be akarja biztosítani magát, hogy adott esetben egy nagykoalícióban hatalmon maradhasson, vagy az, hogy elhitesse a választókkal, hogy ők mindent megtettek a közélet normalizálására, és lám, az MSZP az, aki ebben nem partner? 
- Mindkettő. A Fidesz elsődleges célja, hogy megnyerje a választásokat. De ezt úgy akarja megvalósítani, hogy ha nem sikerül, akkor azért ne zárja ki magát abból a lehetőségből, hogy esetleg részt vegyen egy nagykoalícióban. Ez egy nagy politikai játék: egyszerre megverni valakit, aminek része egy negatív kampány, és meghagyni azt a kiskaput, hogy adott esetben koalícióra léphessen az addigi ellenféllel. 
- Ezen az alapon az MSZP is kalkulálhat a nagykoalíció lehetőségével.
- Azt gondolom, a szocialisták számára minden más megoldás előbbre való. Az MSZP szavazóbázisa és valószínűleg politikusainak egy része is - a kormányzat eddigi tevékenységére reagálva - eléggé indulati töltésű. A nagykoalíciót megelőzi az abszolút többségre törő győzelem vagy a szövetségeskeresés, esetleg még a másik oldalon is. Csak ezután jön mint ki nem zárható, de nagyon sokadik valószínűségi esemény, a Fidesszel kötött szövetség.