Vissza a tartalomjegyzékhez

Vagyim Arisztov
Budapesti optimizmus

„Nézeteink teljesen egybevágóak. Úgy véljük, hogy az országaink közötti viszonynak minden területen fejlődnie kell… A kapcsolatok fejlesztéséhez a nemzetközi és a belpolitikai helyzet egyaránt kedvező.” Ezek a szavak Martonyi János magyar külügyminiszter szájából hangzottak el Oroszország külügyminiszterének, Igor Ivanovnak budapesti látogatása során. A találkozóra január 12-én került sor, az európai körút utolsó mozzanataként. A vizit meglehetősen rövid lefolyású volt, de - legalábbis a fő tárgyalópartnerek szerint - sikeres. 

„Országaink között nincsenek olyan problémák, amelyek a kapcsolatokat terhelnék, és akadályozhatnák azok dinamikus fejlődését” - nyilatkozta a maga részéről a magyar külügyminisztériumban tartott sajtókonferencián Igor Ivanov.
„A tárgyalások új igazságokat tártak fel számunkra” - közölte az Ivanovval történt parlamentbeli találkozása után a magyar államfő, Orbán Viktor. 
„Én az orosz vezetőség politikai akaratát adtam tovább, mely az aktív kapcsolatfejlesztést célozza. Számomra rendkívül fontos volt hallani Orbán miniszterelnöktől, hogy a magyar kormány részéről is ugyanilyen politikai szándék mutatkozik meg” - viszonozta a diplomáciai bókot Ivanov.
Ez a politikai jóindulat konkrétabb formát is öltött az- által, hogy Ivanov és Martonyi új konzuli szerződést írtak alá. A korábbi még 1971-ben született a Szovjetunió és Magyarország között, de 2001-re gyakorlatilag már nem működött. 
Az új konzuli konvenció részleteit a sajtókonferencián szándékosan nem hozták nyilvánosságra, noha ez sokak számára érdekes lehet. Egyik mellékletének értelmében minden Magyarország területén letartóztatott orosz állampolgárnak, illetve Oroszország területén letartóztatott magyar állampolgárnak jogában áll megismerni letartóztatásával kapcsolatos jogainak teljes jegyzékét - méghozzá a saját nyelvén. Sőt mi több, ezek ismertetése a letartóztatott polgárral az állami szervek kötelességei közé tartozik majd.
A polgár jogai között van a saját konzulátusával való kapcsolatfelvétel joga (akár telefonon is), az állami szervek kötelessége pedig a konzul értesítése letartóztatásáról három napon belül, valamint biztosítani a letartóztatott személy számára a konzulátus munkatársával való találkozást négy napon belül. Ahogy az utóbbi évek gyakorlata is mutatta, az állampolgárok emberi jogi védelme szempontjából nagyon fontos az ilyen szituációk törvényi szabályozása. Egy idegen országban letartóztatott ember sok esetben elveszti a saját anyaországa által részére biztosított jogi védelmet, de még gyakran annak lehetőségét is, hogy megértse, mi is történik vele. 
Mostantól mindegyik magyar és orosz rendőrőrsön kell hogy legyen egy adatlap, melynek elolvasását követően az orosz és magyar állampolgárok megtudhatják, hogy helyzetük egyáltalán nem kiúttalan, és anyaországuk kész segítő kezet nyújtani nekik.