Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Indul a Széchenyi Terv

Hét programmal és ötvenöt pályázattal indult januártól a Széchenyi Terv, melyben százmilliárd forintot fordít az állam a prioritásként megszabott területek fejlesztésére. A pályázatokra nemcsak vállalatok, hanem önkormányzati cégek is jelentkezhetnek. A saját erőnek el kell érnie a beruházás minimum 25 százalékát, melyhez az állam a bekerülési költség 20-25 százalékának megfelelő ösz-szeggel járul hozzá, a fennmaradó összeg akár hitel is lehet. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint, amennyiben akkora lesz az érdeklődés, hogy az idei keret kifogy, a jövő évi összeg terhére is elbírálják a pályázatokat. A kiírt pályázatokra egész évben folyamatosan lehet jelentkezni, melyek a minisztérium honlapján a címen találhatók meg. 


Matolcsi György gazdasági miniszter Széchenyi István képe előtt. Mögöttem az elődöm Fotó: MTI

A Széchenyi Terv kiemelten kezeli a vállalkozások erősítését, a lakáspiac fellendítését, a turizmus fejlesztését, a regionális gazdaságépítést, az aktív foglalkoztatáspolitikát, az energiatakarékosságot és a már tavaly elindított autópálya-építést. Az ezekben a témákban kiírt összesen 55 féle pályázatra egész évben folyamatosan lehet jelentkezni. A rendelkezésre álló 100 milliárd forintból nem kölcsönt, vagy kamattámogatást, hanem vissza nem térítendő támogatást kapnak a nyertes vállalkozások. Újdonság, hogy nemcsak magáncégek, hanem önkormányzati vállalatok is jelentkezhetnek. A Gazdasági Minisztérium (GM) honlapján egyébként nem csak a pályázati kiírások találhatók meg, hanem letölthetők a jelentkezési lapok is. 
A vállalkozáserősítő program célja az, hogy elősegítse és felgyorsítsa a magyar gazdaság dualitásának oldódását. Azaz lehetővé tegye a külföldi tulajdonú (és elsősorban exportra termelő) nagyvállalati szektor és a jórészt belső piacra termelő magyar kis- és középvállalati szektor kapcsolatának kialakulását - áll a Széchenyi Terv szövegében. Másrészt pedig átsegítse a magyar gazdaságot a 90-es évekre jellemző olcsó hazai munkaerőre és külföldi tőkebevonásra épülő modellből, a szakképzett munkaerő az innováció és tőkebevonás hármasára támaszkodó, innováció vezérelte modellre. Cél az, hogy az önfoglalkoztató mikrovállalkozások tartósan képesek legyenek önmaguk és családjuk eltartására, a kis és középvállalkozások pedig bekapcsolódhassanak a gazdasági hálózatokba, termelési láncokba és információs gazdaságba. 
A turizmus fejlesztése is kiemelt terület, a pályázatok egyharmada erre koncentrál. Elsősorban azok a pályázatok esélyesek, amelyek még több külföldi turistát az országba vonzó fejlesztéseket irányoznak elő. Kiemelt a gyógy- és termálturizmus, a konferencia- és a kastélyturizmus fejlesztése. 
Mivel a tudás alapú gazdaság motorjai az innovatív kis- és középvállalkozások, a Széchenyi Terv célja az, hogy a programok elősegítsék a magyar gazdaságot a tudás alapú gazdaság térhódításában, és az innováció vezérelte gazdaság kialakításában. A rendszerváltás után hazánkban a kutatásra, fejlesztésre (K+F) fordított öszszeg a GDP 0,7 százalékára esett vissza, ami rendkívül alacsony, messze elmarad az EU 2 százalékától. A tudás alapú gazdaság modelljének megvalósulása érdekében a már működő K+F rendszerek, intézmények forrásait bővítik, a hazai K+F tevékenységeket bekapcsolják a nemzetközi projektekbe. A regionális gazdaságépítés keretén belül a minisztérium igyekszik összehangolni a régiók közötti fejlesztéseket, a pályázatok elbírálásánál előtérben van az ipari parkok minőségének fejlesztése.