Vissza a tartalomjegyzékhez

Györök Orsolya
A zavargások miatt megtorpant Izrael gazdasága

Drasztikus visszaesést „eredményezett” a palesztin felkelés az izraeli gazdaságban, és átmeneti időre megtörte azt a lendületet, amely az elmúlt másfél évben dinamikus fejlődést hozott. Az izraeli lapok és a gazdasági szakértők találgatásokba fogtak: a tavalyi 5,9 százalékról az idén vajon mennyire esik vissza a növekedés üteme: 1,5 százalékra vagy csupán 4 százalékra. Mivel Izrael geopolitikai helyzeténél fogva is erősen függ a világgazdaságtól, ezért a jövőt illetően további bizonytalansági tényezők még - a békefolyamat kimenetele mellett - az USA és a világgazdaság növekedési kilátásai, amelyeket a szakemberek egyértelműen lassulásra „ítélnek”.

Kimondottan jól indult az évezred utolsó éve. A millenniumi év miatt rekordbevételre számító idegenforgalom, a világ élvonalába tartozó high-tech és a dinamikus tőkebefektetések kecsegtetőnek ígérkeztek. Az év első 9 hónapjában 8,2 milliárd dollár érkezett az országba, az export 20 százalékkal bővült. Az 1999. évi 2,3 százalékos GDP-növekedés után 2000-ben 5,9 százalékkal nőtt a gazdaság, amely a korábbi évek recessziójából való kilábalás komoly jelét mutatta. Igaz, hogy ugyanakkor az ingatlanpiac, az építő-, az élelmiszer-, a textil- és ruházati ipar nem tudott növekedési pályára állni. Talán emiatt sem tudott a 9 százalékos munkanélküli-piacról jelentős munkaerőt elvonni a növekvő gazdaság. A lakossági fogyasztás sem bővült, maradt az elmúlt évek szintjén. Ehud Barak ügyvezető miniszterelnök így nyilatkozott minderről: „2000 kivételesen sikeres gazdasági év volt, 60 ezer új bevándorlót fogadtunk be, 130 ezer új munkahelyet teremtettünk a világgazdaság instabilitása és az utolsó negyedév komoly biztonsági problémái ellenére is.” A miniszterelnök bírálói azonban nem látják ennyire sikeresnek a jelent, illetve a jövőt.
A kedvező folyamat azonban egy csapásra megváltozott. A palesztin felkelés, a háború kitörésének állandó lehetősége megtörte a gazdasági fellendülést. A palesztin felkelés miatt megriadtak a befektetők, és drasztikusan (hetedére) visszaesett a tőkebefektetések aránya, felére csökkent az export, és csökkent a belső fogyasztás is. A háború veszélye miatt elillantak a turisták, üresek a szállodák. Hasonló a visszaesés a hazai piacon történő értékesítés területén is, ami jól mutatja a zavargások fogyasztást visszafogó hatását. Az export, bár egyre lassuló ütemben, de továbbra is növekedést mutat. Az idegenforgalom óriási árat fizetett a belpolitikai viszály miatt, szeptemberhez képest az őszi hónapokban több mint felére esett vissza a repülőgéppel érkező turisták száma, a szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma pedig 65 százalékkal csökkent. Igen komoly a visszaesés az utolsó negyedévben a foglalkoztatottság területén, ami a jövőre vonatkozó pesszimista várakozásoknak köszönhető. 
Az izraeli újságokat is élesen foglalkoztatja a gazdaság növekedésének kérdése. A Jerusalem Post emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatták, a Közel-Keleten a béke stabilizálódása mindig pozitívan hatott a gazdaságra. Az amerikai elnökváltás és az izraeli parlamenti választások közelsége néhány hétre kitolják a konfliktus rendezésének lehetséges időpontját. Nagy kérdés, mennyi idő alatt állhat helyre a normális élet, amikor újra előtérbe kerülhet a prosperitás.