Vissza a tartalomjegyzékhez

Földvári Katalin
A nép számlálva jó

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a népszámlálást - az állam részéről - jogos igénynek tartja. Reményük szerint az állampolgárok természetes kíváncsisága fogja ezt teljessé tenni, ez biztosítja majd a készséges adatszolgáltatást. Másokat azonban éppen ez a kíváncsiság zavar. Az adatvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat a KSH zöld számán válaszoló munkatárs sem tudta enyhíteni: a meglepetés erejével érik az adatvédelemre vonatkozó kérdéseink. A végén már mentegetőzik: „Sokan kérdezik, de hát végül is nem mi állítottuk össze a kérdéseket!” Kérdés, hogy ez esetben ki az a „mi”. 

A számlálást az önkormányzatok bonyolítják, itt lehetett számlálóbiztosnak jelentkezni: bárki, aki telefonon be tudta mondani a foglalkozását, megfelelt. Az egy hónapon át tartó kiképzésből fejenként egyszer öt óra jut, ezalatt megtanulják, hogyan kell kérdezni. A kérdőíveket majd a felülvizsgálóktól kapják meg, akik elkísérik őket az első néhány helyre, ellenőrzésképpen. Az egyik fővárosi önkormányzat munkatársától megtudtuk, náluk az ott dolgozók közül vállalták el a felülvizsgálók szerepét, máshol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy felülvizsgálónak is „civilek” jelentkeztek, nekik három alkalommal kellett végighallgatni az öt órát. 
A számlálás menetéről a következőket tudtuk meg: húsz-harminc kérdőívvel indulnak útnak a számlálók, mindenütt fel kell hívniuk a lakosság figyelmét arra, hogy szabálysértést követ el, aki megtagadja az adatszolgáltatást, ha mégis előfordulna ilyesmi, a felügyelőbiztosnak, más helyen egyenesen jegyzőnek, jelentenie kell az esetet („ezen és ezen a címen az ott tartózkodók megtagadták a válaszadást”). Ők csak a címet adják meg a hozzá tartozó kódszámmal, a jegyző azonban minden bizonnyal tudni fogja, hogy kit kell ott keresnie, hiszen, mint megtudtuk, szabálysértési eljárás csak konkrét személy ellen indítható, másképpen a „fenyegetésnek” semmi értelme nem lenne. Ennek részleteiről, illetve a szankció mibenlétéről azonban egyelőre sem a zöld számon, sem az önkormányzatoknál nem kaptunk egyértelmű választ. Bonyolítja a helyzetet, hogy amennyiben valakit a számlálóbiztos nem talál otthon, akkor kikérdezheti rá vonatkozóan a szomszédot is. Arra senki nem tudja, hogy a szomszéd milyen alapon tud majd az egyes kérdésekre válaszolni, vagy hogy azoknál a kérdéseknél, ahol a megkérdezett megtagadhatja a választ a szomszéd válaszol-e helyette? Az adatvédelmi biztos pedig továbbra is egyeztet - az egyeztetés időzítését mind a KSH, mind az önkormányzat néhány munkatársa furcsállja, hiszen nemsokára indul az „akció”, és még rengeteg a bizonytalan pont. Az önkormányzatok például nemigen tudnak adatvédelmi szempontból megnyugtató helyet biztosítani a kérdőíveknek. A számlálóbiztosok, amíg nem végeztek az első „adaggal” - az esetenként húsz-harminc cím végigjárása pedig eltarthat egy-két napig -, addig a kitöltött íveket maguknál tarthatják. Ha ezzel végeznek, átadják a felügyelőbiztosnak, és megkapják a következő adagot. A felügyelőbiztosok átveszik a kész lapokat, ellenőrzik, összesítik őket, ezalatt ők is maguknál tarthatják őket. Csak a népszámlálás végén, február 28-án adják át az íveket a jegyzőnek. A köztes időben tehát mindenki belátása szerint őrzi a lapokat - és az adatokat. Megtudtuk, hogy az adatokat számítógép összesíti majd, a hiányos lapokat azonban kidobja a gép, így azok értékelhetetlenné válnak. Ha ez valakit zavar, legfeljebb ráikszel találomra az egyik válaszra - hogy haladjon a munka. Ez egyébként több fázisnál is lehetséges, természetesen csak elméletileg. A számlálóbiztos is kiegészítheti a hiányos íveket, megteheti ezt a felügyelőbiztos, hogy az összesítést ne akadályozza egy „fehér folt” - de ne legyünk rosszmájúak, hiszen a KSH munkatársai is megbíznak az állampolgárokban, kérdezőkben és válaszadókban egyaránt. A postázásos megoldásra ugyan még nem tartják elég érettnek a helyzetet Magyarországon, de a több kézen átfutó adatlapok miatt cseppet sem aggódnak, szerintük nem kérdőjelezhető meg az állampolgárok lelkiismeretessége, felelősségtudata, amely biztosítja majd az adatvédelmet. Akkor most aggódjunk, vagy ne aggódjunk? Aki továbbra is aggódik, annak két telefonszámmal szolgálhatunk: a KSH zöld száma 06(80)202-690, az országgyűlés adatvédelmi biztosát, dr. Majtényi Lászlót a 269-3537-es számon hívhatják, vagy az adatvédelmi kérdéseket levélben is el lehet juttatni az Adatvédelmi Biztos hivatalába: 1054 Budapest, Tüköry u. 3.