Vissza a tartalomjegyzékhez

Szlazsánszky Ferenc, Hajdú Sándor
Buenosz nocsesz

Régen volt egy helyen ennyi újságíró, talán a Jimmy temetésén leszünk ilyen sokan - mondta egy kolléga, miközben Torgyán József érkezését vártuk a ferihegyi repülőtér kormányvárójában. „Buenosz nocsesz” - köszöntötte stílusosan a jelenlévőket a pár perces késéssel érkező miniszter, majd mintegy ötvenperces időtartamban beszámolt kéthetes dél-amerikai útjáról. 
Lapunk Dél-Amerika-szakértői az interneten - többszöri próbálkozás ellenére - egyetlen lapban találtak tudósítást Torgyán útjáról, az El Columbiano című kolumbiai lapban. Ezen orgánum január 16-án a magyar miniszter érkezése előtt egy három soros hírben, érkezése után egy hosszabb cikkben számolt be. Ez utóbbit az ottani távirati iroda, a Colprensa hírére alapozva. A tudósítás lényege, hogy a két állam szerződést kötött, és agrárterületen ezentúl kooperál. Bővebben nem írtak.


Egy hű kisgazdaelnök: Gulyás Balázs (Győr). Teljes a díszlet Fotó: MTI

Az újságírókat a kisgazdapárt belviszálya foglalkoztatta leginkább, ezzel kapcsolatban Torgyán kijelentette: viszályról szó sincs, a pártot a liberális média egy része gyalázza, mert megrémült a kisgazdák egységétől, amely egyébként nagyobb, mint valaha. Torgyán cáfolta, hogy rendcsinálásra készülne, nevek említése nélkül azonban érzékeltette, hogy három-négy személlyel rövidesen leülnek elbeszélgetni, hogy kiderüljön: beállnak-e a sorba, vagy a párt ellen fordulnak. Az ebben a körben érintettek: Kiszely Katalin, Lányi Zsolt, Molnár Róbert és Liebmann Katalin. A két hölgyről akik nyíltan vagy burkoltan bírálták a pártvezetőt - Torgyán annyit mondott, hogy eddig csak azt hitte, „szélkakasok léteznek, de most rájött, vannak széltyúkok is”. 
Kiszely Katalin lapunkat arra emlékeztetette, hogy ő egyszer sem mondta azt, hogy Torgyán alkalmatlan a pártvezetésre. „Nekem a pártot szétverni eszem ágában sincs - nyilatkozta lapunknak -, engem csak megkérdeztek, hogy mint a párt főügyészének, mi a véleményem a budapesti elnökség leváltásáról, annak törvényességéről.” A politikus szavaiból úgy tűnt, mintha „kihátrált” volna néhány nappal ezelőtti pozíciójából, amikor is részt vett a Torgyán leváltása érdekében létrehozott „válságstáb” megbeszélésén. Kérdésünkre kifejtette, őt elvi szinten foglalkoztatja, hogy egy demokratikus párt elnöke adott esetben leváltható legyen. Ez az eset azonban momentán nem adott, mert mint Torgyán József sajtótájékoztatóján kifejtette, az ő leváltásához ezerhatszáz megyei elnök elhatározására lenne szükség, aminek esélye a nullával egyenlő. A „lázadók” közül az elnök Lányi Zsolt volt alelnökre is úgy utalt, mint olyanra, aki még jóváteheti „hibáját”, kaphat esélyt a visszakozásra. Mindemellett Torgyán ezúttal sem mulasztotta el megemlíteni Lányi tíz évvel ezelőtti „árulását”, amikor is egy időre csatlakozott a „nemzeti” kisgazdákhoz. Az egyetlen személy, akinek Torgyán láthatóan nem kíván „kegyelmet adni”: Csúcs László. Róla a pártelnök megvető stílusban beszélt: emlékeztetett rá, hogy Csúcs az ő segítségével jutott parlamenti mandátumhoz, és fel is szólította a képviselőségről történő lemondásra.


Torgyán József. Nekilát-e tisztogatásnak? Fotó: Archív

Liebmann Katalin, a budapesti szervezet leváltott elnöke a Heteknek elmondta, hogy a gödi tanácskozáson elsősorban Torgyán József és Cseh Mária követelték leváltását. „Az biztos, hogy nem tartoztam a baráti körükbe” - cáfolta a korábbi vádakat, mely szerint éppen ő, aki sokat köszönhet Torgyánnak, árulta el az elnököt. Menesztése okaként említette, hogy nem fogadta el az elnök ajánlatát, amely a Kisgazda Nőszövetség elnöki székét kínálta neki. „Nem csak karitatív munkával, hanem igazi politikával akartam foglalkozni” - magyarázta kérdésünkre. Egy másik politikai pletyka szerint az volt a bűne, hogy férje, Várkonyi Balázs - az FVM volt sajtófőnöke - szivárogtatta ki a Torgyán-villa építéséről szóló híreket a médiának. Liebmann ezt a felvetést is cáfolta, és emlékeztetett rá, hogy férjét a villaügy kirobbanása előtt négy hónappal menesztették. Azt azonban megerősítette, hogy a botrány kitörése után Torgyán kérdőre vonta férje esetleges szerepét illetően. Lapunk Torgyán-közeli forrásból egyébként úgy értesült, hogy valószínűsíthetően a földművelésügyi minisztériumból szivárogtatták ki a villainformációkat. Liebmann mindenesetre elszánt: „Szándékunk az, hogy összehívjuk a nagyválasztmányt, és leváltsuk Torgyán Józsefet. Hangsúlyozom, ez már 1992 óta folyamatos téma a kisgazdapárt berkein belül” - mondta lapunknak.
Egyes elemzők szerint a kisgazda belviszály fokozásából a színfalak mögött a Fidesz is kiveszi részét: az állami vezetők utazásáról készült jelentést - melyből a közvélemény elmarasztaló képet kapott Torgyán, illetve Szabadi Béla kisgazda politikai államtitkár gyakori és költséges külföldi látogatásairól - Orbán Viktor kérésére hozták nyilvánosságra. A miniszterelnök Torgyán dél-amerikai útjára időzítette a Lányi Zsolttal folytatott négyszemközti találkozót, mely után Lányi közölte: adott esetben elvállalja a kisgazda elnökséget. Árulkodó jelnek tartják azt is, hogy Kövér László már az MDF-et nevezi a Fidesz első számú szövetségesének, a kisgazdákkal még tavalyra ígért választási együttműködési aláírás viszont a mai napig várat magára. (Lányi Zsolt esetleges pártelnökké való jelölése tavaly novemberben a parlamenti beszélgetésekben el-elhangzott, abban az értelmezésben, hogy a radikális kijelentéseiről is ismert Lányi a MIÉP-től is tudna szavazókat átcsábítani sajátos karakterével. Egyébiránt Lányi Árpád - aki öccse a kisgazda politikusnak - a Liebmannt nyilvánosan támogatók köréhez tartózik.) 
Balogh Gyula kisgazda országgyűlési képviselő, Torgyán egyik bizalmi embere a fenti tényeket az elemzőkkel éppen ellentétesen értékeli: mint lapunknak kifejtette, az állami vezetők utazásairól szóló jelentés nem a kisgazdapárt ellen irányult, hanem a polgári kormány korrekt tájékoztatási politikáját dicséri. Lányi Zsolt csak és kizárólag a balkán-szindrómáról tárgyalt a miniszterelnökkel, a választási együttműködés aláírását pedig a kisgazdák kérésére halasztották el. Lapunk értesülése szerint Torgyán, Baloghhoz hasonlóan nem hiszi el, hogy Orbán „már elengedte a kezét”, hanem továbbra is bízik a nagyobb szövetségesben. Elemzők szerint ennek egyik oka az lehet, hogy majd egy évtizedes politikusi pályája során első ízben Orbán Viktor kezelte egyenrangú partnerként. (Emlékezzünk csak a kölcsönös „családlátogatásokra”.) 
A Lányi-Orbán találkozót a már említett Torgyán-közeli forrásunk úgy értékelte, hogy a miniszterelnök így üzent a kisgazdapártnak: figyeli az eseményeket, az ő kezében van a póráz. „Ezzel azt sugallta, ő idejében szólt, hogy rendezzék a sorokat.”
Míg Torgyán egyértelműen a balliberális ellenzéket és a sajtót tartja a botrányok mozgatójának, Balogh Gyula elismerte, hogy a MIÉP „nyomulása” is kétségtelen. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a héten Csurka István újabb durva kirohanást intézett Torgyán ellen a Magyar Fórumban, ugyanakkor a szintén szélsőjobboldali Demokrata nagy teret szentelt Lányi Zsolt véleményének kifejtésére. A Torgyán-ellenes akciókról szinte a teljes média - kissé a pártelnökellenes hangsúlyokkal - nagy terjedelemben számol be. Ennek az is lehet az oka, hogy Torgyán - mint több kisgazda is elmondta lapunknak - nem tudja kezelni a sajtót, és az elmúlt években alig akadt olyan orgánum, amellyel ne lett volna nyilvános vitája a miniszternek. 


Nehéz lesz megállni a lejtőn
- állítja Csizmadia Ervin politológus

„Utólag könnyű okosnak látszani, mégis azt mondom: a Torgyán-ellenes akció már régóta érett. Ez nem azért történt, mert a kisgazdapárton belül nagyon szervezett ellenerők jelentek volna meg (ilyeneket ma sem látunk), hanem Torgyán személyisége miatt” - értékelte lapunknak a kisgazdapárt körül kialakult helyzetet Csizmadia Ervin politológus, az MTA Politikai Tudományok Intézete tudományos főmunkatársa. A szakember szerint a mai válság két értelemben is kizárólag az ő személyiségével függ össze. Az egyik: Torgyán szédületes karriert futott be az elmúlt évtizedben, és étvágya csak nőttön nőtt. Funkciókat kezdett halmozni, hovatovább minden út hozzá vezetett. A történelem mutat példákat arra, hogy a hirtelen karrier zsákutcába torkollik: a hirtelen emelkedő ember egyszer csak légüres térbe kerül és belebukhat saját átláthatatlan nagyotmondásaiba.
A másik ok: mindenkit úgy és akkor lehet kritizálni, ahogy és amikor lehetőséget hagy rá. Torgyánt saját pártjának tagjai - ha Magyarországon van - nem bírálhatják. Ezért a vele szembeni elégedetlenkedők a „Grósz-modellhez” folyamodtak: akkor indítottak ellene támadást, amikor elhagyta az országot. Tudjuk, hogy a rendszerváltás egyik fontos előzménye volt, amikor Pozsgay Imre - Grósz Károly külföldi tartózkodása alatt - népfelkelésnek deklarálta 1956-ot. A kisgazdapárt úgy lett kitalálva, hogy Torgyánt csak nagyon furmányos módon lehet bírálni, például kihasználva azt, hogy egyre többet van távol. - folytatta Csizmadia Ervin, aki szerint pedig „ami a sajtót illeti, az természetesen drukkol a reformereknek, így a kisgazdapártnak nagyon nehéz lesz megállni a lejtőn, akár Torgyán nélkül is”.
Egyébiránt a kisgazdapárt mostani belső válsága más, mint a korábbi pártszakadások. Hiszen itt egy meglehetősen autokratikus módon vezetett párton belüli palotaforradalomról van szó, míg például korábban az MDF vagy a KDNP esetében különböző demokratikus irányzatok küzdöttek egymással és váltak szét. Ennek a konfliktusnak azonban ezeddig nincs kitapintható tartalmi vetülete. Nem tudni, hogy a párton belül milyen elvi ellentétek lappangtak, és ezek mennyiben járultak hozzá a konfliktus mostani eszkalálódásához. Csak sejtések lehetnek arról, hogy a konfliktus egyik mozgatója mégiscsak a koalíción belüli rohamos leértékelődés. „A Fidesz egyre világosabban jelezte az utóbbi időben, hogy a kisgazdapártot nem tekinti természetes, de még kényszerű szövetségesnek sem, és a választókra bízza, mit akarnak 2002-ben a kisgazdapárttal.” 
Csizmadia Ervinnek úgy tűnik, hogy az FKgP belső válsága nem érthető meg a jelenlegi koalíció domináns pártjának külön elemzése nélkül. Szerinte a Fidesz ma már el tudja képzelni, hogy 2002-ben akár egyedül induljon a jobbközép térfélen. „Torgyán pozíciója azért inog, mert míg korábban napirenden lévő badarságait nem igazán lehetett számon kérni, ma azonban mind miniszterként, mind »profi ígérgetőként« kudarcot vallott.”