Vissza a tartalomjegyzékhez

RSK Hetek
Hangulat is lehet kirekesztő

Amennyiben a francia menekültügyi hivatal - a kiszivárogtatott hírek szerint - jogosnak tartja a zámolyi romák panaszait és menekültstátust ad számukra, akkor újra kellemetlen helyzetbe kerül Magyarország. Ugyanis Kanada mellett újra egy független állam emberjogi szervezete „ítéli el” egyfajta módon a magyar „rendszert”. 


Útra készen. Képünk illusztráció Fotó: S. L.

Az elmúlt év során mintegy kétezer roma vándorolt ki Magyarországról, és a vándorlás mára folyamatossá vált az ország több területéről is. A Roma Sajtóközpont (RSK) sajtóközleményéből az derül ki, hogy a romák panaszai a menekültügyi szakemberek, és a menekültügyi kérelmek elbírálásának alapjául szolgáló 1951-es Genfi Konvenció alapján elfogadhatónak minősülnek. A konvenció szerint nem szükséges, hogy az üldözetést állami szervek kövessék el, elegendő, ha a helyi lakosság súlyos diszkriminációt vagy sértő magatartást tanúsít, és ezt a hatóságok tudomásul veszik, vagy alkalmatlannak bizonyulnak arra, hogy hatékony védelmet biztosítsanak ez ellen. 
A zámolyi romák kivándorlása kapcsán az elmúlt napokban több közszereplő igyekezett leszögezni: Magyarországon nem tapasztalható a romák intézményes üldöztetése. Ugyanakkor menekültügyi szakemberek szerint a kérelem pozitív elbírálásához nem szükséges, hogy az állam intézményesen üldözze a kérelmezőket. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke az RSK-nak úgy nyilatkozott: attól, hogy az állam nem üldözi intézményesen a romákat, még jogos lehet a menedékkérelmük, lehet, hogy a zámolyi családok sérelmei külön-külön nem alapozzák meg a kérelmüket, de az évek során elszenvedett sérelmek sorozata - szerinte - teljesen indokolttá teheti, hogy megkapják a menekültstátust. A menedékjog nemzetközi szabályozása szerint ugyanis a fenyegető légkörben felhalmozódó diszkriminációs sérelmek, melyektől az állam sem képes vagy akarja megvédeni a polgárait, elégséges indokul szolgálnak a státus megadásához. Hasonlóképpen fogalmaz egy közelmúltban a roma migrációról megjelent jelentés is: e szerint ezt a hatóságok tudomásul veszik, vagy alkalmatlannak bizonyulnak arra, hogy hatékony védelmet biztosítsanak ez ellen. 
Dominique Forget, a Kanadai Menekültügyi és Bevándorlási Hivatal szóvivője úgy fogalmazott: „Ha egyes cselekmények nem is merítik ki az üldöztetés tényét, ezek együttes hatása megalapozottá teheti a menekültkérelmet: üldöztetést eredményezhet az, ha a diszkrimináció nem súlyos, de gyakorisága révén összeadódik.” E formula alapján bírálták el pozitívan jó néhány Kanadába kivándorló roma menekültkérelmét is a közelmúltban. 
A jelen pillanatban Franciaországban tartózkodó és ott menekültjogért folyamodó romák számára a francia menekültügyi hivatal, az OFPRA a sajtóban felröppent hírekkel ellentétben hivatalosan nem adott ki a kérelmek elbírálásával kapcsolatos közleményt. Nicole Michelle, az OFPRA sajtószóvivője a Heteknek mindössze annyit tudott mondani, hogy a kérelmek elbírálása folyamatban van. A francia külügyminisztérium sajtóreferense sem nyilatkozott másként, de hozzátette: ellentétben a magyar menekültügyi eljárással, a francia hatóságot nem köti közigazgatási határidő, amelyen belül döntenie kell.