Vissza a tartalomjegyzékhez

Király Sándor
Büntetett utóélet

A felkelő nap országában hozzávetőlegesen három és fél millió forintnak megfelelő yenért árusítják a Toyota Priust, és már túl vannak a harmincezres, eladott példányszámon. A XXI. század technikai tudását felvonultató hibrid autót hazánkban az első félév vége felé lehet majd megvásárolni. 


Az első hibridautó hamarosan Magyarországon 

Japánban valószínűleg komolyan gondolják a környezetvédelem ügyét, hisz a vételár egyharmadát az állam fizeti. Az ok egyszerű: a Prius kipufogójából feleannyi széndioxidot, az egyéb káros anyagokból pedig tizedannyit bocsát ki a háromutas katalizátorral felszerelt autókhoz képest. 
Külméreteihez képest az utastér tágasnak mondható. A magas üléshelyzet jó rálátást biztosít a forgalomra. Az automata váltó kézi előválasztó karja amerikásan a kormány jobb oldalánál található, a lábbal működtethető rögzítő fék a padlón helyezkedik el, ezért jól átjárható a két első ülés közötti tér. Figyelembe véve, hogy a csomagtér aljában nyert elhelyezést az elektromotor hajtását biztosító akkumulátor, a pakkok befogadására szolgáló 392 literes űrtartalom nagyon jó érték, ráadásul még a hátsó ülés támlája is előre dönthető. A 62 kilogramm súlyú nikkel-fém hibrid akkumulátor a Panasonic keze munkáját dicséri, minőségének biztosítéka 5 év vagy 150 ezer kilométer garancia. 


Tágas utastér - automata váltó 

A motortérbe bekukkantva baloldalt egy 1,5 literes, 71 lóerős, változó szívószelep vezérlésű benzin motor található, melynek tervezésekor a kis fogyasztás volt a fő szempont. Tőle jobbra helyezkedik el egy 41 lóerős 350 Nm(!) nyomatékkal rendelkező háromfázisú váltóáramú szinkron motor. Aki először ül a Priusban, meglepődik, hogy a gyújtáskulcs elfordítását követően nem hallani az önindító hangját, csupán a műszerfalon jelenik meg a „ready” (kész) felirat. A Prius a villanymotor segítségével olyan nesztelenül indul el, mint egy puma az éjszakai vadászatra. A 40-45 kilométeres sebesség elérésekor rángatás nélkül bekapcsolódik a belső égésű motor. E két erőforrás felváltva, külön-külön, vagy együtt munkálkodik a hajtás-láncban. Ennek módját és az energiaáramlás irányát számítógép felügyeli, a vezetőnek csak a gázpedált kell nyomnia. Fékezéskor a villanymotor generátor üzemmódban az egyébként veszendő mozgási energiával az akkumulátort tölti. Az 1250 kilogramm önsúlyú autót négy tárcsafék lassítja. A forduló kör átmérője példásan kicsi: 9,4 méter. Szériafelszerelés a légkondicionáló, a két front légzsák, az elektromosan működtetett kormányszervó, oldalüvegek és tükrök. A hibrid hajtás előnyéről leginkább a sűrű megállásokkal és indításokkal tarkított városi forgalomban profitálhatunk, az átlagfogyasztás 5 liter körül alakul. Ha kellően töltött az akkumulátor, ilyenkor a benzinmotor nem dolgozik, a károsanyag-kibocsátás értéke: 0! 
A Prius széles körben való elterjedését gátolhatja, hogy az EU-n kívül gyártott gépjárműveket magasabb vám és az erre rárakódó ÁFA terheli. Örvendetes tény lenne, ha a Környezetvédelmi Minisztérium - hasonlóan a japán és több EU-kormányhoz - módot találna arra, hogy a világ első sorozatgyártású, valóban környezetbarát hibrid autója hazánkban is elterjedhessen. A Toyota Motor Hungary, a világ harmadik legnagyobb autógyártójának hazai importőre első lépésként a bekerülési ár környékén kalkulálta a vételárat.


A Toyota-sztori

Az autógyár alapítója, az 1894-ben született Kiichiro Toyoda, sokáig apja szövőgépgyárában dolgozott. A gyár és az apa is a maga korában kuriózum volt, ugyanis Szakicsi Toyoda nevéhez annyi szabadalom fűződik, hogy ma Japán egyik legnagyobb feltalálójaként tartják nyilván. Szövőgép-gyára is szabadalmai alapján létesült, s a századfordulót követő években a Toyoda márkájú varró- és kötőgépek Japánon kívül is hírnévre tettek szert. Miután két ízben is tanulmányutat tett az USA-ban, meggyőződésévé vált, hogy az autóipar a jövő „húzóágazata”, de 1927-ben bekövetkezett szélütése miatt csak fia, Kiichiro tudta ezt az álmot valóra váltani, és megalapítani a Toyota Automobil Vállalatot. A 30-as évek elején a Ford és a General Motors már Japánban is létesített autógyárakat, így a hazai Toyota márka erős konkurenciával nézett szembe. 1937-ben a kormány korlátozta a külföldi cégek részvételét a hazai piacon, s így a szárnyait éppen hogy bontogató autóipar az amerikai licencek és a kormányzati védelem birtokában fejlődésnek indulhatott. Ettől kezdve egészen 1945-ig a hadi megrendelések óriási gépipari konjunktúrát is eredményeztek, s a Toyota márkanév nemcsak autókra, de repülőgépekre, ágyúlőszerre és katonai járművekre is felkerült. 
Japán kapitulációja után, 1945 szeptemberében, a Toyota folytatta a polgári célú gépkocsik gyártását. Első nemzetközi sikert aratott személyautójuk, a Toyopet RH Super típus 1953-ban gördült le először a futószalagról, s ettől kezdve a márkanév nemzetközi híre is növekedésnek indult. Az egymilliomodik Toyota 1962-ben készült el, első háború utáni külföldi autógyáruk pedig 1968-ban létesült Ausztráliában. A cég amerikai jelenléte 1957-ben kezdődött, ami annyira sikeres, hogy 1975 óta a mai napig az importautók között Toyotákból adnak el az USA-ban a legtöbbet. (Egri István)