Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Variációk a döntésre

„A végrehajtó hatalmat az Amerikai Egyesült Államok elnökére kell ruházni” - szól az Egyesült Államok alkotmányának második cikkelye. Továbbra is kérdés azonban, hogy vajon mikorra dől el, ki is lesz ez az elnök. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Bill Clinton 2001. január 20-án lemond, és helyette valaki leteszi az elnöki esküt - hogy ki, az a jövő titka. Amerikában több mint egy évszázada nem merült fel a jelenlegihez hasonló alkotmányos helyzet, amikor arról kellett dönteni, mi legyen, ha megkérdőjeleződik a választás eredménye, vagy senki nem nyeri el az elnökké választáshoz megkívánt többséget. A Washington Post egyik kommentárja szerint aggasztó, hogy a csatában főszerephez jut a mai amerikai politika „négy fekete lovasa”: az ügyvédek, a kampánytanácsadók, a médiaszakértők és pártszponzorok.


Egy floridai számlálóbiztos munka közben. Ez a voks Bushnak szólt Fotó: Reuters

Floridában egyelőre nem sikerült dűlőre jutni a szavazatok számát illetően. A floridai legfelsőbb bíróság által kitűzött vasárnap délutáni határidőre, úgy tűnik, ismét nem fejeződik be a szavazatok újraszámlálása: Miami-Dade megye már a hét közepén felhagyott a számolással, mivel úgy látták, képtelenek lesznek a megszabott határidőre elvégezni a hatalmas munkát. Két megyében folytatódott a szavazatok kézi számlálása. Gore kampánystábja eközben csütörtökön hivatalosan benyújtotta kérelmét a floridai legfelsőbb bírósághoz, hogy utasítsa Miami-Dade megyét a számlálás folytatására. Ugyanakkor a republikánusok szerdán az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához fordultak a kézi szavazatszámlálás elleni beadványukkal. A dolgok előmenetelét igencsak hátráltatja az a tény, hogy az amerikai lakosság csütörtöktől négy-napos munkaszünetet élvez, így nemcsak a szavazatszámlálás munkája áll le, hanem ezalatt a bíróságok sem tudnak foglalkozni a beadvá-nyokkal. 
Ha Florida belemerül a végtelen jogi vitákba, az is megtörténhet, hogy a szövetségi törvény által megszabott december 12-i határidőre nem lesz képes kiállítani elektorait. Amennyiben ez történne, úgy a jelölteknek a többi állam képviselőiből felálló elektori testület szavazatainak többségére lesz szüksége - 513-ból 257 elektori szavazatot kell megszerezniük a győzelemhez. Florida szavazatai nélkül Bushnak eddig 246 elektori szavazata van. Amennyiben Gore megszerzi a győzelmet Oregonban, ahol jelen pillanatban vezet, akkor 262 elektori szavazata lesz. Új-Mexikóban egyelőre túl szoros a verseny, így sehova sem számítható be. 
Az elektorok általában lojálisak saját pártjukhoz, ám ennek ellenére előfordulhat, hogy a titkos szavazás során egyesek közülük a saját útjukat kívánják járni. Az Egyesült Államok 26 államában az elektoroknak nem kell arra szavazniuk, aki az államban megnyerte a választást. Tizenkilenc államban elvárják tőlük, hogy a nyertesre szavazzanak, de akkor sem büntetik meg őket, ha nem így tesznek. A többi öt államban enyhe szankciók vannak érvényben a renegát elektorok ellen, de még soha nem ítéltek el egyet sem közülük. Az öszszesen 538 elektornak december 18-án kellene összeülnie Washingtonban, hogy megválassza az Amerikai Egyesült Államok új elnökét - és itt akár váratlan dolgok is történhetnek. Ha Bush elnyeri Florida szavazatait, és egyetlen más állam sem pártol át hozzá Gore-tól, akkor 271 elektori szavazatot tudhat magáénak, éppen eggyel többet, mint az egyszerű többség. Elég azonban, hogy három Bush-elektor másképpen szavazzon, és máris Gore kerülhet ki győztesen a versenyből. Ha csak ketten pártolnak el Bush mellől, az azt jelenti, hogy az elektori szavazás döntetlen, és a választás joga a Kongresszusra száll át. Ebben az esetben a Kongresszusnak a három vezető jelölt - Gore, Bush és a zöldpárti Ralph Nader közül kell kiválasztania a következő elnököt. Minden állam, beleértve az egyetlen képviselővel rendelkező Delaware-t és az 52 képviselőt küldő Kaliforniát - egyetlen szavazattal rendelkezik e választás során. 
A kialakult helyzetben nem csoda, ha felmerül a kérdés: mi van akkor, ha az elektori testület nem képes döntésre jutni az elnök és az alelnök személyét illetően, és a további lépések során - amikor a képviselőháznak kell döntenie az elnök személyéről, a szenátusnak pedig az alelnökéről - mindkét testületben patthelyzet alakul ki? Az amerikai alkotmány erre az esetre is tartalmaz utasításokat: ilyenkor a képviselőház elnöke, jelen esetben január 20-án Dennis Hastert veszi át az elnöki szerepet. Hastertet kevesen ismerik: egy júliusi közvélemény-kutatás során a megkérdezettek kétharmada nem ismerte fel a nevét. 
Hastert elnöki tisztségbe lépése persze csak az utolsó eshetőség arra az esetre, aminek bekövetkezte az elemzők szerint eléggé valószínűtlen, ám az idei választás során éppen a valószínűtlen fordulatok kerültek előtérbe.