Vissza a tartalomjegyzékhez


Pápai áldás tehénre és pizzára

Ercolina, Pietro Tavazzani paviai parasztgazda tehene „örök életében” hálás lehet, hogy a Tejharcosok nevű olasz tehenészszervezet őt választotta ki tehéntársai képviselőjének. 


Ercolina gazdájával a római Szent Péter téren. „Nagy nap ez a mai” Fotó: MTI

II. János Pál pápa ugyanis a mezőgazdasági dolgozókról sem feledkezett el: 2000. november 12-én szentmisét tartott nekik, és az esemény pecsétjeként megáldotta - a bizonyára nagyon boldog - Ercolinát. A pápa megbecsülést és szociális gondoskodást sürgetett a világ minden földművese számára. A szentév alkalmából szinte minden mesterség képviselőjének lehetősége van a Szentatya elé járulni. Nemrégiben például a világ pizzasütőinek 2000 fős küldöttségével találkozott a római Szent Péter téren. Az öszszegyűlt tömeg előtt méltatta e mesterség űzőinek pótolhatatlan szerepét. Meg is ajándékozták a katolikus egyházfőt egy külön e célra kitalált pizzafajtával, amelyet tökvirággal, sárga paprikával és bivalysajttal raktak meg. Egy patinás rézkályhát is kapott tőlük, amelyen egykor melegen tartották a pizzát a családban. Jó középkori szokás szerint ezután már csak a felszentelés (illetve a felszeletelés) és a bűnbocsánat következhetett. 
Egyébként a pizza története a dél-olaszországi Nápolyban kezdődött a XVIII. században. Ez az ételfajta tulajdonképpen a szegénység szülötte: a háziasszonyok egy marék lisztből, élesztőből és vízből gyúrták azt a vékony tésztát, amelyet aztán különféle adalékokkal - sajttal, brokkolival, kolbásszal - próbáltak meg „feljavítani”.
Az eredetileg szegényes étek nem tett volna szert világhírnévre, ha Raffaele Esposito egykori pizzasütőmester a múlt század végén nem alkotja meg a ma is közkedvelt Margherita pizzát. Esposito leszármazottjai maguk is jelen voltak a pápai találkozón. (Hetek-MTI)