Vissza a tartalomjegyzékhez

Márer György, New York
Választási maraton

„Egyértelmű, hogy Amerikát nem a külpolitika, a gazdaságirányítás, a bűnözés, a jóléti vagy más hagyományos kérdések osztják meg, amelyek annak idején kialakították a politikai jobb- és baloldalt. (…) Az amerikai politika valódi kérdései azonban ma már a kulturális kérdések, melyeket nem lehet a politikán és a közéleten keresztül megközelíteni. Ennek eredményeként az emberek választását elsősorban intuícióik befolyásolták arra nézve, hogy az egyes politikusok hogyan viszonyulnak ezekhez a kérdésekhez, és sokan nem is hoztak döntést egészen addig, míg be nem léptek a szavazófülkébe” - állítja a The Wall Street Journal című lap európai kiadásában megjelent elemzésében Francis Fukuyama, a George Mason University professzora. 


Az elnöki kampánystábok egy-egy tagja vizsgálja a sokféle floridai szavazólap egyikét. Háromszori számolás az igazság? Fotó: Reuters

Míg a Bush- és a Gore-tábor késhegyre menő harcot folytat minden egyes szavazatért, addig az amerikai nép türelmesen várja a végső eredményt, azaz annak eldöntését, hogy ki kerül be januárban a Fehér Házba. Az emberek nagy többsége már nem is annyira azt tartja fontosnak, hogy republikánus vagy demokrata, Bush vagy Gore ül-e majd az elnöki székben, hanem inkább azt szeretné, ha a tisztesség és becsület kerekedne felül és oldaná ki a gordiuszi csomót. Addig sem izgulnak: amint egy elemző megjegyezte, az emberek továbbra is a sportoldalt olvassák először.
Aligha vitás, hogy Floridában történtek rendellenességek. Mondják: nincs választás ilyen jelenségek nélkül, tehát el kell fogadnunk a dolgot úgy, ahogy van. Akiknek ez a véleményük, bizony igen vékony jégen korcsolyáznak, hiszen ezzel azt tanítják gyermekeinknek és unokáinknak, hogy a szabálytalanság végeredményben az élet rendje, és kár is lenne felvenni ellene a harcot. 
Az elmúlt napok eseményei az ilyen megfontolások körül forogtak. A Gore-tábor ennek megfelelően kézzel, és nem géppel történő újraszámlálásért fordult a bírósághoz, mivel egyes helyeken erősen vitathatóak voltak a kimutatott eredmények. A többségében demokrata Palm Beach megye választási hatóságai közölték, hogy a hosszas újraszámlálások, beleértve négy kézzel számlált mintakörzetet, elegendő rendellenességet mutattak ahhoz, hogy ezzel az ódivatú módszerrel átszámlálják a megyének mind a 425 ezer szavazatát. A Bush-stáb azonnal a bírósághoz fordult ennek a megakadályozására, de a szövetségi bíró nem adott helyt a keresetnek, és így a szavazatok kézi számlálása tovább folytatódott, egészen addig, míg Florida állam republikánus államtitkára (hazai értelemben: belügyminisztere), Katherine Harris a választás utáni egyhetes határidő lejártával leállította a folyamatot. Gore-t nem sürgeti az idő: a számára már egyszer elvesztett csatát most már nem szeretné önként feladni. „Nem szeretném elnyerni az elnökséget néhány hibásan leadott, félremagyarázott vagy meg nem számlált szavazattal, és azt hiszem, Bush kormányzó sem akarná ezt. Az idő ugyan fontos tényező, de még fontosabb, hogy minden szavazatot leszámoljunk, mégpedig pontosan” - nyilatkozta az alelnök.


George W. Bush kutyájával, Spottal és Dick Cheney alelnökjelölttel. A siker küszöbén Fotó: Reuters

Jóllehet Bush elzárkózott a nyilvánosságtól és nem foglalt állást, tanácsadói úgy nyilatkoztak, hogy akár a Legfelsőbb Bírósághoz is fellebbeznek a kézzel történő szavazatszámlálás megakadályozására. Az elnökválasztás ilyen szoros eredménye példa nélkül áll az Egyesült Államok történetében. Ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy nem volt nagy a választék, és a két párt programja között sem domborodott ki annyira a különbség, mint a múltban. Míg a választók érdeklődése a kampány alatt szinte elenyésző volt, ugyanakkor mégis szokatlanul nagy tömegben járultak az urnákhoz. Nem sokkal maradt százmillió alatt a leadott szavazatok száma, és országosan Gore vezet majd negyedmillióval, mégis Florida az, ahol eldől a következő elnök sorsa, mivel az kapja meg az állam 25 elektori voksát, aki akár egy szavazattal is, de győz.
Ez felveti - nem első ízben - a kétszáz éves elektori rendszer működőképességét. Az Egyesült Államokban ugyanis kizárólag az elnök és alelnök tisztsége az a szavazás útján betöltött két szövetségi hivatal, amelynek viselőit nem közvetlenül a nép választja meg, hanem az úgynevezett Elektori Kollégium. Az elnökválasztás napján minden állam annyi elektort választ, amennyi képviselője és szenátora van a kongresszusban. Ezek decemberben, a második szerdát követő hétfőn összeülnek az egyes államok fővárosaiban vagy más kijelölt helyen, és leadják szavazataikat. A győztes jelölt megkapja az állam valamennyi elektori szavazatát. Így történhet meg esetleg ismét, ami már három ízben előfordult, hogy a legtöbb közvetlen szavazatot elnyert jelölt vesztesként kerül ki a választásból, és ellenfele kapja meg az elnöki tisztséget. 
Sokan vannak, akik szeretnék, ha a kongresszus megváltoztatná ezt a törvényt, vagy úgy, hogy a jelöltek a szavazatok arányában nyernék el az államok elektori szavazatait, vagy az Elektori Kollégium megszüntetésével a népre, tehát a közvetlen szavazatokra bízná az elnök megválasztását.


Korai öröm

Keblére ölelte a magyar szélsőjobb Busht. Egyik rutinosan uszító hetilapjuk vezércikke szerint „a hihetetlen tökéllyel átmosott agyú amerikaiak” mégis lerázták magukról a „zsidó, multikulturális és nagyvárosi Amerika” jelöltjét, Al Gore-t. Helyette elnökké emelték a „katolikus (sic!), konzervatív, kisvárosi és déli Amerika” képviselőjét, George W. Bush-t - bár ezt a tényt a liberális média még nem meri bejelenteni.
Nézzük most el a nyilván a történelmi pillanat hevében történt főszerkesztői botlást a „katolikus” Bushról, hiszen a texasi kormányzó majd minden beszédében elmondja: újjászületett (born-again) keresztény, feleségével együtt a metodista felekezethez tartozik. 
A cikk üzenete szerint a magyar neonácik úgy érzik, hogy Bush révén Amerika is követi az „európai lázadókat”, Ausztriát, Svájcot és Dániát, vagyis Jörg Haidert és elvbarátait. Tévednek: ha valóban Bush lesz az Egyesült Államok 43. elnöke, akkor olyan politikust emeltek vállukra az amerikaiak, aki szerint „az antiszemitizmus egyszer már elpusztította a föld egyik legkulturáltabb nemzetének erkölcsi alapját. A barbarizmus felütheti fejét még a külsőleg legkifinomultabb társadalomban is, ezért a toleranciát soha nem feltételeznünk, hanem tanítanunk kell”. 
Az idézet George W. Bush idén március 6-án a Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központban elmondott beszédéből származik. A teljes szöveg elolvasható a kormányzó hivatalos kampányoldalán, www.georgewbush.com cím alatt. Itt csupán néhány mondatot idéznénk még a beszédből: „Minden nemzetben harc zajlik minden nemzedékben a fény és az árnyék között. Az intolerancia nem csupán a múlt problémája. A rasszizmus új célpontokat talál, és régi sebeket nyit meg újra. (…) A mi hitünk tanítása egyszerű és örök: »Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat.« Nem csak azért, mert ez segíti elő a társadalom békéjét és rendjét, hanem azért mert ez a helyes módja annak, ahogy az Isten képére és hasonlatosságára teremtett emberi lényekkel bánnunk kell. (…) Akik megfélemlítéssel és erőszakkal próbálkoznak, azoknak tudniuk kell: eltökélt ellenségre lelnek az Egyesült Államok leendő elnökében”. Jó tudni. (M. P.)


Hogyan szavaztak a keresztények?

Az amerikai Barna Research Group egy héttel az amerikai elnökválasztás után közzétett felmérése szerint George W. Bush 57:42 arányban nyerte el a magukat újjászületett kereszténynek valló választópolgárok - mintegy 50 millió szavazó - voksait. Ugyanakkor meglepetés, hogy a korábbi felmérésekhez képest a választás napjának közeledtével Bush vezetése ebben a társadalmi csoportban egyre csökkent. 
A keresztény választók között magasabb volt a szavazók aránya, mint más társadalmi csoportokban: 59 százalékuk lépett az urnák elé, szemben a többi csoport alkotta 46 százalékkal. A keresztények a választásokhoz kapcsolódó eseményeket is az átlagnál jobban figyelemmel kísérték, és 92 százalékuk „nagyon fontosnak” tartotta, hogy elmenjen szavazni. 
A Bush melletti döntésben elsősorban a jelölt jelleme, politikai filozófiája, és az abortusz kérdésében vallott nézetei játszottak szerepet. Al Gore keresztény támogatói elsősorban demokrata voltát emelték ki, illetve jellemét, a társadalombiztosításról vallott nézeteit, és a Fehér Házban szerzett tapasztalatait, valamint előszeretettel utaltak arra, hogy tőle lehet várni a szegények megsegítését, hogy jó családapa, intelligens, művelt és tájékozott.
A Barna Research Group értékelése szerint a hithez kötődő választás jelentős szerepet játszott a szavazás kimenetelében: „Egyértelmű, hogy Bush veszített volna, ha nem nyeri el az újjászületett keresztények szavazatait… a felmérésből az is nyilvánvalóan kiderül, hogy a keresztények jelentős szavazóbázist alkotnak” - olvasható a napokban közzétett jelentésben. Az öszszegzés azt is kiemeli, hogy az amerikaiaknak elege van a posztmodern, relativista kultúrából, és egyre többre értékelik a jellemet, a személyes értékeket és az erkölcsi kiállást - szemben a globális kérdésekről és gazdaságról szóló szépen felépített beszédekkel. (Szabó Ibolya Anna)