Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Fontos emberek az olajmezőn

Megdöbbentő és félelmetes. Így jellemezhető egy tüzetes olvasás után Sándor István, „Papa” egykori főrendőr nyilvánosságra hozott „vallomása”. Az olajbizottság előtt mondottakból ugyanis egy velejéig romlott társadalom képe rajzolódik ki, ahol szinte mindenki lefizethető, sok a „tégla”, azaz a beépített ember szinte mindenhol, illetve ahol az alvilág kapcsolatot talált a politikai elittel. 

Sándor István több pártpolitikusról is beszélt a nyomozóhivatal épületében tartott zárt ülésen: volt, akiket kapcsolatba hozott az olajügyekkel, míg mások szerinte csak véletlenül kerültek az olajügyeket felderítő nyomozók látókörébe. A volt főrendőr a jegyzőkönyv szerint felidézett egy történetet, amelyben 80 millió forint értékű gázolajat - amelyről úgy tudja, hogy az MSZP-é volt - orsóolajként vámoltak el, és „Csintalan Sándor neve gyakran pörgött a történetben”. Sándor István az üggyel kapcsolatba hozta Arnold Mihályt, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokát is. Csintalan Sándor MSZP-s politikus kedden írásban kezdeményezte a parlament olajügyeket vizsgáló bizottságánál, hogy nyilvános ülésen válaszolhasson a testület tagjainak kérdéseire. Az MTI-nek elmondta, hogy azért döntött így, mert neve sokadszor kerül összefüggésbe az olajügyekkel. Sipos Jenő, a VPOP szóvivője az m1 híradójában cáfolta Arnold Mihály érintettségét, mondván, hogy szó sem volt az ügy eltussolásáról. Tájékoztatása szerint a vámhatóság nyomozói lefolytatták a nyomozást a büntetőügyben, amely már a bíróság előtt van. 
A „bombagyáros” Dietmar Clodo ellen folyó nyomozásról szólva Sándor István a bizottság előtt elmondta, hogy az ügy egyik gyanúsítottja vallomásában kijelentette: „Pintér tábornoknak több megbízást hajtottam végre.” Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója cáfolta a volt főnyomozó állítását, mondván: Leonid Kolchinskinek sem az írásos, sem a videóra rögzített vallomása nem tartalmaz olyasmit, amiben azt mondta volna, hogy Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitánynak megbízásokat teljesített.
A személyiségi jogok megsértése miatt polgári pert indít Sándor István ellen Tóth Béla, miután az olajbizottság hétfőn nyilvánosságra hozta a volt KBI-s főnyomozó meghallgatásának jegyzőkönyvét. A dokumentumban szerepel az olajügyekkel kapcsolatban a Monon Kft. révén Tóth Béla, aki Sándor István állítása szerint „akkor is és jelenleg is a Fidesz bizonyos fontos embereként jelenült meg”. Birtokomban van a Monon Kft. cégkivonata, amelyből megállapítható, hogy Tóth Béla sem tulajdonosa, sem más tagja nem volt a cégnek - jelentette ki Bárándy György, Tóth Béla jogi képviselője. 
Tóth Károly a bizottság egyik szocialista tagja határozati javaslatot nyújtott be a parlament elé, hogy november harmincadikával ne záruljon le a testület munkája, arra azonban nem lát reális esélyt, hogy ez elfogadásra is kerül. Mint lapunknak elmondta, szerinte a bizottság által eddig feltárt hiányosságok, kérdések kivizsgálását ezentúl a rendőrségnek és az ügyészségnek kell átvennie, és ebbe a körbe tartozik a meghallgatások során az olajügyekkel összefüggésbe hozott személyek felelősségének kiderítése is. 
A képviselő úgy látja, hogy az Országgyűlés számára készítendő jelentésnek is „általánosságokban” kellene fogalmazni - nevek és pártok nélkül, hiszen „az olajügy egy tízéves folyamat, amelyben mindenkinek megvan a saját felelőssége”. Tóth Károly szerint azonban a bizottság megszűnésével fennáll majd az a veszély, hogy mivel a jelentés előterjesztője megszűnik létezni, az Országgyűlés nem fogja az ügyet tárgyalni. „Ebben a helyzetben a Fidesz újból benyújthatja azt a határozati javaslatát, amely a szocialisták felelősségét állapítaná meg olajügyekben” - vélekedik a politikus. Tóth a Heteknek elmondta, hogy készít egy másik határozati javaslatot is, amely lehetőséget adna arra, hogy február 15-étől felálljon egy olyan bizottság, amely az ügyészség és a rendőrség olajnyomozásainak civil kontrollját látná el. 


„Papa” merész állításai

(…) „a felderítések a során egy csomó olajos mellett bizonyos politikai tényezők is felszínre kerültek. Nem lehet elhallgatni, akármenynyire is fáj a kormánynak, kérem szépen, volt egy úgynevezett Monon Kft., amely nagyon nagy olajforgalmat, törvénytelen olajforgalmat bonyolított le, amelynek a tulajdonosa egy Tóth Béla nevezetű személy volt, aki akkor is és jelenleg is a Fidesznek bizonyos fontos embereként jelenült meg. Ugyanezt ő maga sem titkolta, tehát többször megfenyegetett bennünket azzal, hogy ha a Fidesz győz, akkor el leszünk taposva. Megtörtént. Tehát nem tévedett az illető. Ez a cég volt, a Monon, amely aztán osztódott tovább, de mindig ő volt az isten, a Tóth. Gyakorlatilag a Monon volt az, amely - ez jegyzőkönyvekből is kiderül - gyakorlatilag gyártotta a fiktív számlákat, olajat valójában nem is igen forgalmazott; olajos szakzsargonnal ők kabátolták az ügyeket, tehát ők gyártották a nemlétező mozgó olajra a papírokat. Ebből kisebb-nagyobb cégek alakultak, hozzácsapódtak, hamisítottak satöbbi. (…)
A Mononra visszatérve. Az én emlékezetem szerint a felderítés és a nyomozás során, úgy tudom, két volt ügyvezető igazgató, akik egzisztenciálisan és anyagilag eléggé lecsúszott emberek, időközben meghalnak baleset következtében, ugye, ugyanis államigazgatási eljárás keretében le lettek rendezve ezek az ügyek. De hogy most valóban baleset történt, vagy valóban agyonütötték, vagy mi történt ezekkel az emberekkel, senki nem firtatta, senki nem ment utána, mert már - véleményem szerint - mindenkinek tilos volt akkor 98-ban. Tehát igaziból eljött az a mérlegállás, hogy ideálljak, odaálljak, nem tudták a vezetők hogy hová, inkább nem álltak sehová; államigazgatás, kész, egy emberrel vagy két emberrel kevesebb. (…)
Továbbmennék még itt az olajügyeken, mert van egy robbantásos ügy is, vagyis bombagyáros ügy is, ami szintén gondolom, hogy érdekli a bizottságot. A bombagyáros ügy, az úgynevezett Dietmar Clodo ügy felderítése is sajnos nálam indult el, inkább ne kezdtem volna el. A kezdeti szakaszt követően átvette egy másik szolgálati ág, tehát annak felderítését valójában nem én végeztem. Nem is ez a lényeg. Abban az időben megy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának a vizsgálata, ahol a Pintér úr és Clodo úr viszonyát próbálja kideríteni a bizottság, hogy mi is volt ott kettőjük között. 
Kérem, ezután megy Leonid Kolcsinszki 
- Clodo bűntársa - kihallgatása az ORFK vizsgálati osztályán (…) Megy a kihallgatás. Egy alkalommal Kolcsinszki azt mondja, hogy ezt a részt nem szeretném jegyzőkönyvbe mondani, de közben megy a video, merthogy kamerával veszik az egész kihallgatást. Közli ez a Kolcsinsz-ki úr, hogy kérem szépen, én Pintér tábornoknak több megbízást hajtottam végre. Megfagy a levegő, de már azt nem fejti ki, hogy milyen megbízást. Megáll a kihallgatás…” (A jegyzőkönyv bővebb terjedelemben több napilapban, illetve internetes portálon is olvasható.)