Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Berlini kiáltás

Berlinben több tízezer tüntető emlékezett a héten a 62 évvel ezelőtti Kristályéjszakára. A német parlamenti pártok, szakszervezetek és a munkaadói szövetség által kezdeményezett megmozdulás résztvevői elítélték a neonáci erőszakot és az intoleranciát. A megmozduláson megjelent Gerhard Schröder kancellár, és az egyházi, illetve zsidó vezetők mellett valamennyi jelentős politikai párt is részt vett a tüntetésen. 


Transzparens az új berlini zsinagóga előtt Fotó: Reuters

A kancellár beszédében a „tisztességes emberek felkelésének” nevezte az eseményt, amelyen a német közélet szereplői és más neves személyiségek is megjelentek, többek között Stefi Graf és Boris Becker teniszsztárok, valamint Günther Grass Nobel-díjas író. A több tízezres tömeg az egyik legrégibb berlini zsinagóga elől, a volt Kelet-Berlinből indulva a Brandenburgi kapuhoz tartott. A tiltakozó megmozdulásnak külön jelentőséget adott, hogy Németországban éppen mostanában folyik vita a szélsőjobboldali Nemzeti Demokrata Párt (NPD) esetleges betiltásáról. Egyes tudósítások a résztvevők számából úgy ítélték meg, hogy az esemény egyben a közvélemény állásfoglalása is volt a szélsőjobboldali párt betiltása mellett, ugyanakkor azt is kifejezte, hogy a parlamentben mindöszsze néhány képviselői hellyel rendelkező NPD nem képviseli a fő politikai irányvonalat Németországban. 
Az 1938-as, úgynevezett Kristályéjszakán a nácik országszerte megtámadták a zsidókat, betörték a zsidó tulajdonú üzletek kirakatait, felgyújtották a zsinagógákat. Berlinben a nagygyűlés napja egyébként kettős megemlékezésre adott alkalmat, hiszen 11 évvel ezelőtt ugyanezen a napon omlott le a berlini fal is, hogy békésen egyesítse a két Németországot. 
Csütörtöki ülésén a német törvényhozás alsóháza is a Kristályéjszakára emlékezett. Wolfgang Thierse házelnök beszédében kiemelte: 1938. november 9-én sokan tétlenül nézték a zsidók elleni bűncselekményeket, üzleteik kifosztását, házaik és zsinagógáik felgyújtását, ártatlan emberek legyilkolását. A náci pribékek és cinkosaik a széles nyilvánosság előtt bántalmazták és alázták meg a zsidókat, majd később koncentrációs táborokba szállították őket. A társadalom egy része anyagi hasznot húzott a kisebbség kirekesztéséből, jogfosztottságából.
A Bundestag elnöke az évfordulón bátor kiállásra szólította fel Németország lakosságát a szélsőjobboldali eszmék és cselekmények ellen. „Eljött az ideje annak, hogy a demokrácia éber őrzői hallassák a hangjukat” - mondta Thierse.


Adatlopással vádolják Haidert

Ausztriában tovább gyűrűzik a „spiclibotrány”, amely rendőrségi számítógépes adatállományok illegális megszerzése és felhasználása körül robbant ki. A vizsgálat eredményeként a nyomok főleg az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) irányába mutatnak. Az adatlopás ügyében az FPÖ számos funkcionáriusa került gyanúba, többek ügyében - így az egyébként is lejáratott bécsi tartományi elnök, Hilmar Kabas és Jörg Haider esetében is - a mentelmi jog felfüggesztését kérték a nyomozó szervek, s megalapozottnak tűnő gyanú vetődött Jörg Haiderre is, mely szerint illegálisan szerzett adatokat használt fel (Hetek, 2000. október 28., ). Az FPÖ az ügyben illetékes biztonsági igazgatót és munkatársait „vörösöknek” nevezi, és a lapok szerint „feljelent, beperel mindent, ami mozog”. A tartományi parlament a mentelmi bizottság javaslata alapján várhatóan jövő héten dönt Kabas és Haider mentelmi jogának felfüggesztéséről. (Karl Pfeifer)