Vissza a tartalomjegyzékhez

Györök Orsolya
Gazdasági pánik

Izraelben több mint egy hónapja nem szűnnek a zavargások a palesztinok és az izraeliek között. A háború veszélye mellett a gazdasági kilátások romlásával is számolni kell. Az izraeli gazdaság alig egy éve kezdett kilábalni a hosszabb ideje tartó pangás állapotából, de az összecsapások negatív hatása máris megmutatkozik: az izraeli pénzügyminisztérium kénytelen volt a korábban tervezett 5 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát 4-4,5 százalékra csökkenteni. A belpolitikai bizonytalanságokhoz a magas olajár, illetve a kedvezőtlenebb világgazdasági előrejelzések is hozzájárultak, a lényeg azonban az, milyen gyorsan sikerül stabilitást teremteni.


Palesztin fiatalok izraeli katonákat dobálnak kövekkel. Elszállnak a befektetési lehetőségek    Fotó: Reuters

A politikai feszültségekre legérzékenyebben a turizmus és a szállodaipar reagált. A millenniumi események és a pápalátogatás kapcsán rekord számú látogatót és bevételt várt az izraeli idegenforgalom, de az immár egy hónapja folyó zavargások miatt a külföldi csoportok sorra lemondják az útjaikat. A zavargások legsúlyosabban ezt a szektort érintik, amely Izrael gazdaságán belül jelentős részt foglal el, és a foglalkoztatottaknak is igen magas hányada él a turizmusból. A 13 szállodát működtető Sheraton Moriah szállodalánc például a minap jelentette be, hogy költségeinek csökkentése érdekében kénytelen négynapos munkahetet bevezetni, és 1900 alkalmazottja közül minden bizonnyal több százat kell elbocsátania. A turisztikai minisztérium máris jelentős pénzeszközöket különített el, hogy nemzetközi reklám- és marketingkampányt indítson a turisták visszacsalogatása érdekében.
A turizmus mellett az építőipar, illetve az ingatlanpiac is megsínyli a zavargásokat: sok helyen leálltak az építkezések vagy amiatt, hogy veszélyesen közel vannak palesztin településekhez, vagy azért, mert nincs elegendő munkaerő, hisz az építőiparban foglalkoztatottak 29 százaléka palesztin, akik a zárlat miatt nem tudnak munkahelyükre eljutni.
Izrael sokat profitált a közel-keleti békefolyamatból, hisz olyan új tőkebefektetések és exportpiacok nyíltak meg előtte, amelyekkel korábban diplomáciai kapcsolatban sem álltak. Amennyiben a békefolyamat tovább folytatódik, és a gazdasági reformok (adóreform, szigorú költségvetési politika) sem maradnak el, s emellett a jövőben is jelentős lesz a külföldi tőke beáramlása, akkor az évi 4-5 százalékos GDP-növekedés tartható lesz.