Talán tudatos elszólás, talán egyfajta program része az, amit a kormányfő a magánnyugdíjpénztárakkal
kapcsolatban a napokban kinyilatkoztatott. A bejelentés mindenesetre alkalmas arra, hogy
megszondázza a szakmát és a közvéleményt. Sokan az MSZP-SZDSZ kormány egyik
leghaladóbb rendeletének, a magánnyugdíjpénztár rendszerének lebontását vélik
meghirdetni a kormányfő azon bejelentésében, miszerint a magánnyugdíjpénztári járulékok
pótlására szolgáló 70 milliárd forintot inkább a jelenlegi nyugdíjasok számára
osztanák ki, amenynyiben az ellenzék is támogatja a javaslatot.
Generációváltás. A jövőt feláldozni a jelenért? Fotó: Somorjai
László
Az MSZP egyértelműen a kormány értésére hozta, hogy nem támogatja a felvetést
- meglepő is lett volna az egyetértés, hiszen a rendszert a szocialista kormányzat hívta
életre.
Az előző kormány „alkotásaival” való szembenállás számos esetben tetten érhető
volt már eddig is, a valóban rendszer értékű változást jelentő magán- és önkéntes
nyugdíjpénztári intézmény „csak” most került sorra. A kormányfő inkább a ma
nyugdíjasainak adná a jövő nyugdíjasainak pénzét, figyelmen kívül hagyva azt az
aprónak éppen nem mondható tényt, hogy ezzel törvényt hágna át. A több mint 2
millió magán-nyugdíjpénztári tag ugyanis, amikor belépése felől döntött, (a hatályos
törvények szerint) nemcsak a pénztárakkal, hanem az állammal is szerződést kötött,
s a kormányfői beszéd ennek egyoldalú felrúgását vizionálta.
A kormány eddig sem volt túlzottan barátságos, pontosabban fogalmazva törvénytisztelő
ez ügyben. Jogszabály rendelkezik ugyanis afelől, hogy 2000-ben már 6 százalékról 8
százalékra kellett volna emelni a pénztárak kasszájába átutalandó járulékrészt.
Ezzel szemben ez az arány az idén is 6 százalékos, sőt úgy döntöttek, hogy a következő
három évben is ennyi marad. Ez nyilvánvalóan a büdzsé toldozására-foldozására
szolgál, hiszen így 2 százaléknyival kevesebb összegtől esik el az állam, s ez jövőre
70 milliárddal egyenlő. Ugyanezzel a húzással viszont 2 százaléknak megfelelő összeggel
kevesebb megtakarításra számíthatnak a polgárok a nyugdíjba lépésükkor, miközben
a vonatkozó jogszabály és szerződés szerint erre jogosultak lennének.
A jogbizonytalanság és bizalmatlanság lengi körül ezt a területet (is).