Vissza a tartalomjegyzékhez

Bohács Krisztina
Az a misztikus középfokú

„Bábeli zűrzavar uralkodik a magyar nyelvtanításban” - fogalmazta meg egyik ismerősöm sommásan, amint kiadványok tucatjait nézegetve próbált megfelelő intézményt, módszert és árajánlatot találni. Nyelvvizsgára készült. Sok sorstársával egyetemben ő is megértette: az egységes Európa víziója előrevetíti minimum két közösségi nyelv ismeretét. Fiatalok és aggastyánok tucatjai kerülnek ma (újra) iskolapadokba - diákok, elfoglalt menedzserek, negyvenen túli munkavállalók… Céljuk rendszerint ugyanaz: minél hatékonyabban és minél rövidebb idő alatt működőképes nyelvtudást és lehetőleg nyelvvizsgát szerezni. Számukra igyekszik az alábbi írás egy-két ötlet felvillantásával segítséget nyújtani.


Egy nyelven beszélnek   

Permanens Educatio

Ha nyelvtanulásról beszélünk napjaink Európájában, elengedhetetlen, hogy céljainkat, elképzeléseinket ne az Európai Unió által megfogalmazott szélesebb kontextusban vegyük sorra. Sokan talán csak legyintenek hazánk csatlakozásának hallatán, mondván, ki tudja, az mennyi idő még. Akárhány év legyen is, mire EU-taggá válik országunk, nyelvtanárok egybehangzó véleménye szerint elgondolkodtató az a szint, amelyhez fel kellene nőnünk; ugyanakkor elgondolkodtató az az elv is, amely mentén az EU a nyelvtanulási folyamatot megközelíti.
Az EU Fehér Könyvében írtak szerint az unió minden polgárának meg kell kapnia azt a lehetőséget, hogy „elnyerje és fenntartsa az anyanyelvén kívül még két közösségi nyelven történő kommunikáció képességét is”. Vagyis egy europolgár számára sem szakmai felkészültsége, sem pedig nyelvtudása nem jelenthet akadályt abban, hogy képes legyen hazáján kívül is szabadon munkát vállalni. Szakmai vélemények szerint menedzseri szinten három (!) nyelv tárgyalóképes ismerete teszi ki az uniós mércét.
Örvendetes azonban, hogy ennyiféle nyelv ilyen szintű ismeretét nem egyik napról a másikra képzelik el. Az EU nyelvpolitikájának talán legfontosabb eleme: a „permanens educatio”, vagyis az élethosszig tartó tanulás. (Sajnos a legtöbb magyar nyelvtanulótól idegen ez az elv: a legtöbben abbahagyják a tudatos nyelvi építkezést, miután - sokan nem is könnyen - nyelvvizsgát szereztek.)
Az Európa Tanács 2001-et a Nyelvek Évének nyilvánította. Ebben az évben több, a nyelvtanulással és a nyelvoktatással kapcsolatos rendezvénysorozat lebonyolítását tervezik. Minden bizonnyal ekkor vezetik majd be az élethosszig tartó tanulás elvét leghívebben tükröző úgynevezett „Európai Nyelvi Portfóliót” is, amely első hallásra talán meghökkentő, de a gyakorlatban annál hasznosabbnak bizonyuló iratcsomag lesz.
Az elképzelések szerint eleinte csak a magasabb állások betöltéséhez, később kisebb presztízsű állásokhoz is az európai munkaadók egy ilyen önarcképes portfóliót kérnek majd. A munkavállalók ezzel tudják bemutatni leendő munkáltatójuk számára nyelvtudásukat. Az Önarckép mellett egy Nyelvi Útlevél is tartozik a Portfólióba, amely az egyes célnyelvi kurzusok, tanfolyamok neveit sorolja fel (ez lehet egy intenzív kurzustól kezdve akár bébiszitter-tanfolyam is…). A Portfólió tartalmazza majd azt a Dossziét is, amelyben a nyelvtanuló az addig megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványai mellett idegen- és anyanyelven írt leveleit, esszéit, cikkeit, tanulmányait is mellékelheti; ezáltal lehetőséget kap arra, hogy önmaga is véleményt nyilváníthasson nyelvtudásáról, bemutathassa eredményeit.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen „adatbank” nem egy-két év alatt gyűlik össze. A szóban forgó elképzelés a nyelvtanulást mint folyamatot, nem pedig mint egyszeri eseményt hangsúlyozza.

Nemzetközi
nyelvvizsgák

Sokak előtt még mindig ismeretlen tény, hogy a magyar állami nyelvvizsgákon kívül több tucat nemzetközi nyelvvizsgatípus is várja a vizsgázni vágyókat; óriási eredmény, hogy ezek közül néhány különbözeti vizsga nélkül, csupán a honosítási díj (jelenleg 1800 forint) befizetésével „C” típusú magyar állami nyelvvizsgaként is elfogadtatható!
Megszűnőben van tehát az eddigi gyakorlat, miszerint a nemzetközi nyelvvizsgáknak csakis a szóbeli része volt elfogadtatható „A” típusú magyar állami nyelvvizsgának, írásbeli részükhöz különbözeti vizsgát kellett tenni. Ha valaki angol nyelven ICC, Trinity és október közepétől várhatóan Pitman, német nyelvből pedig ÖSD nemzetközi nyelvvizsgát tesz le, nem kell további hónapokat a különbözeti vizsga alapjául szolgáló fordítási anyagokat bifláznia, különbözetivizsga-díjat fizetnie, s a (tegyük hozzá, gyakran lehangoló) vizsgaeredményért aggódnia… Nyelvvizsgáját itthon is elfogadják majd.
Sajnálatos tény, hogy egyelőre csak ennyi nyelvvizsga tudta „átverekedni” magát a magyar rendszeren. Egy vizsga egyenértékűsítési kérelme nem kis munkát jelent: a közel hatszáz oldalas anyag több vizsga rendszergazdája számára egyszerűen felesleges procedúra. A világhírű Cambridge nyelvvizsga rendszergazdái például úgy ítélték meg, hogy nekik nincs szükségük arra, hogy míg például Spanyolországban vagy negyvenezer hallgatót tartanak számon, addig a magyaroknak több kiló anyag benyújtásával kelljen vizsgájuk színvonalát bizonyítaniuk…
A nemzetközi nyelvvizsgákról általánosságban elmondható, hogy az életben is előforduló szituációkkal szembesítik a hallgatókat (biztosítási nyomtatvány kitöltése, elveszett értéktárgy leírása, születésnapi jókívánságok kifejezése…), és nem mindenáron követelik meg a nyelvtani pontosságot (nem egy nyelvvizsga esetében ez a tényező szinte alig esik latba, mindaddig, amíg az érthetőséget nem zavarja). A nemzetközi vizsgák nagy erénye, hogy külföldön kiválóan lehet érvényesülni velük, hiszen ezek egynyelvű nyelvvizsgák, azaz nem tartalmaznak magyar elemeket. (Ezt már nem tehetjük meg magyar állami nyelvvizsgánkkal, hiszen az kétnyelvű.) S noha gyakran drágábbak - általában másfélszer vagy kétszer annyiba kerülnek, mint a magyar állami vizsgák, a felkészülés a tapasztalatok alapján jóval könnyebb. Szakértők szerint azért is javasolhatók könnyű szívvel ezek a vizsgák, mert több szinten mérik le vizsgázóik nyelvtudását - nemegyszer 5, 6, 12, sőt 15 szintesek! Sokan úgy vélik, a jelenlegi háromszintes magyar rendszerrel nem adható árnyalt értékelés egy-egy ember tudásáról, hiszen annyiféle nyelvtanulói típus létezik…
Felsőoktatási intézményekbe jelentkezők esetében mindig az adott intézmény dönti el, hány pontot ad a szóban forgó nemzetközi nyelvvizsgáért. Mivel honosíttatható vizsgákról van szó, a diplomák megszerzéséhez elfogadják őket. Az érettségizők figyelmét azonban fel kell hívnunk arra, hogy a 2004-ig érvényben lévő kormányrendelet szerint az idegen nyelvből tett érettségik csak kétnyelvű nyelvvizsgával válthatók ki, azaz csak magyar állami nyelvvizsgával.
A jelenlegi - joggal mondhatni, „zavaros” - rendszerben tehát eltérő célokhoz eltérő vizsgák letétele javasolható. Akik érettségit szeretnének nyelvvizsgával kiváltani, nem tehetnek mást, „ORIGO” nyelvvizsgát kell tenniük (a Rigó utcai Idegennyelvi Továbbképző Központ nyelvvizsgarendszerének új neve). Akik felvételiken szeretnének pluszpontokat szerezni, az adott intézménynél tájékozódjanak, melyik nyelvvizsgára mennyi pontot kapnak. Akik pedig diplomát szeretnének, a fent említett négy nyelvvizsga közül válasszanak (a legtöbb nyelvtanár ilyenkor az ICC-t javasolja, tekintve, hogy gyorsan elsajátítható feladattípusokkal teszteli a nyelvtudást).
Úgy tűnik tehát, lehetőségünk van immár arra, hogy külföldön is, belföldön is elismert nyelvvizsgákat tegyünk. Rajtunk a sor, hogy időnket és pénzünket a garantáltan szebb jövőt ígérő nyelvtudás megszerzésébe fektessük!


Magyar állami nyelvvizsgák
(újabb nevén ITK ORIGO nyelvvizsgarendszer)

Megszerezhetők: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém, illetve olyan nagyvárosokban, ahol vizsgaszervező helyek létesültek. (Ezeken a településeken helyenként változó összegű szervezési díjat kell fizetni.)
Szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga csak Budapesten tehető.
Vizsgaidőpontok: a fővárosban gyakorlatilag havonta, vidéken negyedévente.

Vizsgadíjak:     Alapfok (csak szóbeli):    2 700 Ft
    Középfok (komplex, írásbeli-szóbeli):    9 500 Ft
    Felsőfok (komplex, írásbeli-szóbeli):    12 700 Ft
    Szakmai felsőfok (komplex):    15 900 Ft

A külön „A”, vagy „B” típusú nyelvvizsgák megszerzése után két naptári év áll a vizsgázók rendelkezésére ahhoz, hogy a hiányzó vizsgatípust letegyék. Az így kapott „A” és „B” típusú nyelvvizsga természetesen „C” típust ad, ez esetben azonban egybeírásért kell fordulni a budapesti Idegennyelvi Továbbképző Központhoz. Az egybeírásért különdíjat kell fizetni.


Német nyelvből:

ZDaF vizsga**:

A Goethe Intézet által kidolgozott nemzetközi vizsga. A német nyelv alapfokú ismeretét igazolja. Magyarországon középfoknak felel meg. Honosítás: a maximális pontszám 80 százalékától középfok „A”-ra, középfok „C”-hez még egy kiegészítő vizsga (fordítás) szükséges.

ZMP vizsga**:

A Goethe Intézet által kidolgozott nemzetközi vizsga. Németország egyes egyetemein az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez szükséges nyelvismeret igazolására szolgálhat („gut” eredménnyel). Honosítás: a maximális pontszám 80 százalékától felsőfok „A”-ra, felsőfok „C”-hez még egy kiegészítő vizsga (fordítás, tömörítés) szükséges.

ÖSD vizsga*:

(Osztrák nyelvdiploma, német mint idegen nyelv) Háromszintű nyelvvizsga, elsődlegesen a hétköznapi életben előforduló kommunikációt teszteli.

Angol nyelvből:

PITMAN ESOL Nyelvvizsga*:

A Pitman Nyelvvizsga Intézet 150 éve működik Nagy-Britanniában, az általuk szervezett nyelvvizsgák ma már több mint 70 országban letehetők. A nyelvvizsga elsősorban életszerű, modern problémamegoldó feladatokból áll. Kommunikatív, és nem a nyelvtani pontosságot tartja a legfontosabbnak. Örvendetes hír, hogy írásbeli része 2000. október közepétől valószínűleg különbözeti vizsga nélkül is honosíttatható.

Vizsgadíjak: (Az alábbi árak tájékoztató jellegűek - némi összehasonlításként a magyar árakhoz viszonyítva. A vizsgadíj az egyes Pitman nyelvvizsgaközpontokban ettől eltérő lehet.)

Szóbeli:     Kezdő (Basic):    10 000 Ft
    Alap (Elementary):    11 000 Ft
    Közép (Intermediate):    12 000 Ft
    Haladó (Higher Intermediate):    13 000 Ft
    Felső (Advanced):    13 000 Ft

Írásbeli:     Kezdő (Basic):     9 000 Ft
    Alap (Elementary):    10 000 Ft
    Közép (Intermediate):    11 000 Ft
    Haladó (Higher Intermediate)    12 000 Ft
    Felső (Advanced):    12 000 Ft
A vizsgára korhatár nélkül lehet jelentkezni, a gyerekek részére saját koruknak megfelelő vizsgatesztek készültek. A Pitman vizsgák másik típusa a „Pitman üzleti nyelv”, amely főleg az üzleti élethez szükséges idegen nyelvi ismereteket teszteli (például üzleti levél, üzenet faxon, jegyzőkönyv, rövid elemző jelentés stb.).

ICC vizsga*:

Az International Certificate Conference nemzetközi felnőttoktatási szervezet nevét viselő nyelvvizsga angol, német, francia és olasz nyelvből. A vizsgázó számára humánus légkört biztosító vizsgaforma, három szinten tehető le. Kissé nehezíti talán ismertségét, hogy a Pécsi Tudományegyetemen ELC, másutt gyakran ECL néven használják. Hazánkban az első vizsga, melynek különbözeti vizsga nélküli honosítását elfogadták!

Trinity vizsga*:

Tizenkét szintet kínáló, több mint 50 országban elismert nyelvvizsga. 12 szintje lehetővé teszi, hogy árnyalt képet kapjunk nyelvtudásunkról.

CAMBRIDGE nyelvvizsgák**:

Világszerte elismert és közkedvelt vizsgák. Hatféle vizsgát kínálnak fel - fiatal nyelvtanulóktól kezdve akár angoltanárok számára is.

TOEFL nyelvvizsga:

Az USA írásbeli vizsgája. Azoknak ajánlott, akik amerikai felsőoktatási intézményekben kívánnak tanulni, vagy Amerikában szeretnének munkahelyet találni. Szintje: erős haladó. A vizsgát 1999 óta csak számítógépen lehet letenni.

A *-gal jelölt nemzetközi nyelvvizsgák kiegészítő vizsga nélkül honosíttathatók. A **-gal jelöltek szóbeli része állami „A” típusú vizsgának honosíttatható, írásbeli részükhöz azonban kiegészítő vizsga szükséges (fordítás, illetve felsőfok esetén tömörítés is). A honosítási eljárás díja: 1800 forint. A kiegészítő vizsga díja is 1800 forint. Honosításért folyamodni 2000. szeptember 30-áig a Magyar Állami Nyelvvizsga bizottsághoz lehetett. Azóta az eljárást a Nyelvvizsgákat Akkreditáló Testület (NYAK) intézi.
Nemzetközi nyelvvizsgákkal kapcsolatos további információk az alábbi internetcímen találhatók: www.nyak.huninet.hu
A fenti információkért köszönet a szegedi International Language School vezetői stábjának!