„Bábeli zűrzavar uralkodik a magyar nyelvtanításban” - fogalmazta meg egyik
ismerősöm sommásan, amint kiadványok tucatjait nézegetve próbált megfelelő intézményt,
módszert és árajánlatot találni. Nyelvvizsgára készült. Sok sorstársával
egyetemben ő is megértette: az egységes Európa víziója előrevetíti minimum két közösségi
nyelv ismeretét. Fiatalok és aggastyánok tucatjai kerülnek ma (újra) iskolapadokba
- diákok, elfoglalt menedzserek, negyvenen túli munkavállalók… Céljuk rendszerint
ugyanaz: minél hatékonyabban és minél rövidebb idő alatt működőképes nyelvtudást
és lehetőleg nyelvvizsgát szerezni. Számukra igyekszik az alábbi írás egy-két ötlet
felvillantásával segítséget nyújtani.
Egy nyelven beszélnek
Permanens Educatio
Ha nyelvtanulásról beszélünk napjaink Európájában, elengedhetetlen, hogy céljainkat,
elképzeléseinket ne az Európai Unió által megfogalmazott szélesebb kontextusban vegyük
sorra. Sokan talán csak legyintenek hazánk csatlakozásának hallatán, mondván, ki
tudja, az mennyi idő még. Akárhány év legyen is, mire EU-taggá válik országunk,
nyelvtanárok egybehangzó véleménye szerint elgondolkodtató az a szint, amelyhez fel
kellene nőnünk; ugyanakkor elgondolkodtató az az elv is, amely mentén az EU a
nyelvtanulási folyamatot megközelíti.
Az EU Fehér Könyvében írtak szerint az unió minden polgárának meg kell kapnia azt a
lehetőséget, hogy „elnyerje és fenntartsa az anyanyelvén kívül még két közösségi
nyelven történő kommunikáció képességét is”. Vagyis egy europolgár számára
sem szakmai felkészültsége, sem pedig nyelvtudása nem jelenthet akadályt abban, hogy
képes legyen hazáján kívül is szabadon munkát vállalni. Szakmai vélemények
szerint menedzseri szinten három (!) nyelv tárgyalóképes ismerete teszi ki az uniós mércét.
Örvendetes azonban, hogy ennyiféle nyelv ilyen szintű ismeretét nem egyik napról a másikra
képzelik el. Az EU nyelvpolitikájának talán legfontosabb eleme: a „permanens
educatio”, vagyis az élethosszig tartó tanulás. (Sajnos a legtöbb magyar nyelvtanulótól
idegen ez az elv: a legtöbben abbahagyják a tudatos nyelvi építkezést, miután -
sokan nem is könnyen - nyelvvizsgát szereztek.)
Az Európa Tanács 2001-et a Nyelvek Évének nyilvánította. Ebben az évben több, a
nyelvtanulással és a nyelvoktatással kapcsolatos rendezvénysorozat lebonyolítását
tervezik. Minden bizonnyal ekkor vezetik majd be az élethosszig tartó tanulás elvét
leghívebben tükröző úgynevezett „Európai Nyelvi Portfóliót” is, amely első
hallásra talán meghökkentő, de a gyakorlatban annál hasznosabbnak bizonyuló
iratcsomag lesz.
Az elképzelések szerint eleinte csak a magasabb állások betöltéséhez, később
kisebb presztízsű állásokhoz is az európai munkaadók egy ilyen önarcképes portfóliót
kérnek majd. A munkavállalók ezzel tudják bemutatni leendő munkáltatójuk számára
nyelvtudásukat. Az Önarckép mellett egy Nyelvi Útlevél is tartozik a Portfólióba,
amely az egyes célnyelvi kurzusok, tanfolyamok neveit sorolja fel (ez lehet egy intenzív
kurzustól kezdve akár bébiszitter-tanfolyam is…). A Portfólió tartalmazza majd azt
a Dossziét is, amelyben a nyelvtanuló az addig megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványai
mellett idegen- és anyanyelven írt leveleit, esszéit, cikkeit, tanulmányait is mellékelheti;
ezáltal lehetőséget kap arra, hogy önmaga is véleményt nyilváníthasson nyelvtudásáról,
bemutathassa eredményeit.
Nyilvánvaló, hogy egy ilyen „adatbank” nem egy-két év alatt gyűlik össze. A szóban
forgó elképzelés a nyelvtanulást mint folyamatot, nem pedig mint egyszeri eseményt
hangsúlyozza.
Nemzetközi
nyelvvizsgák
Sokak előtt még mindig ismeretlen tény, hogy a magyar állami nyelvvizsgákon kívül több
tucat nemzetközi nyelvvizsgatípus is várja a vizsgázni vágyókat; óriási eredmény,
hogy ezek közül néhány különbözeti vizsga nélkül, csupán a honosítási díj
(jelenleg 1800 forint) befizetésével „C” típusú magyar állami nyelvvizsgaként is
elfogadtatható!
Megszűnőben van tehát az eddigi gyakorlat, miszerint a nemzetközi nyelvvizsgáknak
csakis a szóbeli része volt elfogadtatható „A” típusú magyar állami nyelvvizsgának,
írásbeli részükhöz különbözeti vizsgát kellett tenni. Ha valaki angol nyelven
ICC, Trinity és október közepétől várhatóan Pitman, német nyelvből pedig ÖSD
nemzetközi nyelvvizsgát tesz le, nem kell további hónapokat a különbözeti vizsga
alapjául szolgáló fordítási anyagokat bifláznia, különbözetivizsga-díjat
fizetnie, s a (tegyük hozzá, gyakran lehangoló) vizsgaeredményért aggódnia…
Nyelvvizsgáját itthon is elfogadják majd.
Sajnálatos tény, hogy egyelőre csak ennyi nyelvvizsga tudta „átverekedni” magát a
magyar rendszeren. Egy vizsga egyenértékűsítési kérelme nem kis munkát jelent: a közel
hatszáz oldalas anyag több vizsga rendszergazdája számára egyszerűen felesleges
procedúra. A világhírű Cambridge nyelvvizsga rendszergazdái például úgy ítélték
meg, hogy nekik nincs szükségük arra, hogy míg például Spanyolországban vagy
negyvenezer hallgatót tartanak számon, addig a magyaroknak több kiló anyag benyújtásával
kelljen vizsgájuk színvonalát bizonyítaniuk…
A nemzetközi nyelvvizsgákról általánosságban elmondható, hogy az életben is előforduló
szituációkkal szembesítik a hallgatókat (biztosítási nyomtatvány kitöltése,
elveszett értéktárgy leírása, születésnapi jókívánságok kifejezése…), és
nem mindenáron követelik meg a nyelvtani pontosságot (nem egy nyelvvizsga esetében ez
a tényező szinte alig esik latba, mindaddig, amíg az érthetőséget nem zavarja). A
nemzetközi vizsgák nagy erénye, hogy külföldön kiválóan lehet érvényesülni velük,
hiszen ezek egynyelvű nyelvvizsgák, azaz nem tartalmaznak magyar elemeket. (Ezt már nem
tehetjük meg magyar állami nyelvvizsgánkkal, hiszen az kétnyelvű.) S noha gyakran drágábbak
- általában másfélszer vagy kétszer annyiba kerülnek, mint a magyar állami vizsgák,
a felkészülés a tapasztalatok alapján jóval könnyebb. Szakértők szerint azért is
javasolhatók könnyű szívvel ezek a vizsgák, mert több szinten mérik le vizsgázóik
nyelvtudását - nemegyszer 5, 6, 12, sőt 15 szintesek! Sokan úgy vélik, a jelenlegi
háromszintes magyar rendszerrel nem adható árnyalt értékelés egy-egy ember tudásáról,
hiszen annyiféle nyelvtanulói típus létezik…
Felsőoktatási intézményekbe jelentkezők esetében mindig az adott intézmény dönti
el, hány pontot ad a szóban forgó nemzetközi nyelvvizsgáért. Mivel honosíttatható
vizsgákról van szó, a diplomák megszerzéséhez elfogadják őket. Az érettségizők
figyelmét azonban fel kell hívnunk arra, hogy a 2004-ig érvényben lévő kormányrendelet
szerint az idegen nyelvből tett érettségik csak kétnyelvű nyelvvizsgával válthatók
ki, azaz csak magyar állami nyelvvizsgával.
A jelenlegi - joggal mondhatni, „zavaros” - rendszerben tehát eltérő célokhoz
eltérő vizsgák letétele javasolható. Akik érettségit szeretnének nyelvvizsgával
kiváltani, nem tehetnek mást, „ORIGO” nyelvvizsgát kell tenniük (a Rigó utcai
Idegennyelvi Továbbképző Központ nyelvvizsgarendszerének új neve). Akik felvételiken
szeretnének pluszpontokat szerezni, az adott intézménynél tájékozódjanak, melyik
nyelvvizsgára mennyi pontot kapnak. Akik pedig diplomát szeretnének, a fent említett négy
nyelvvizsga közül válasszanak (a legtöbb nyelvtanár ilyenkor az ICC-t javasolja,
tekintve, hogy gyorsan elsajátítható feladattípusokkal teszteli a nyelvtudást).
Úgy tűnik tehát, lehetőségünk van immár arra, hogy külföldön is, belföldön is
elismert nyelvvizsgákat tegyünk. Rajtunk a sor, hogy időnket és pénzünket a garantáltan
szebb jövőt ígérő nyelvtudás megszerzésébe fektessük!
Magyar állami nyelvvizsgák
(újabb nevén ITK ORIGO nyelvvizsgarendszer)
Megszerezhetők: Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém, illetve
olyan nagyvárosokban, ahol vizsgaszervező helyek létesültek. (Ezeken a településeken
helyenként változó összegű szervezési díjat kell fizetni.)
Szakmai anyaggal bővített nyelvvizsga csak Budapesten tehető.
Vizsgaidőpontok: a fővárosban gyakorlatilag havonta, vidéken negyedévente.
Vizsgadíjak: Alapfok (csak szóbeli): 2 700 Ft
Középfok (komplex, írásbeli-szóbeli): 9 500 Ft
Felsőfok (komplex, írásbeli-szóbeli): 12 700 Ft
Szakmai felsőfok (komplex): 15 900 Ft
A külön „A”, vagy „B” típusú nyelvvizsgák megszerzése után két naptári év
áll a vizsgázók rendelkezésére ahhoz, hogy a hiányzó vizsgatípust letegyék. Az így
kapott „A” és „B” típusú nyelvvizsga természetesen „C” típust ad, ez
esetben azonban egybeírásért kell fordulni a budapesti Idegennyelvi Továbbképző Központhoz.
Az egybeírásért különdíjat kell fizetni.
Német nyelvből:
ZDaF vizsga**:
A Goethe Intézet által kidolgozott nemzetközi vizsga. A német nyelv alapfokú ismeretét
igazolja. Magyarországon középfoknak felel meg. Honosítás: a maximális pontszám 80
százalékától középfok „A”-ra, középfok „C”-hez még egy kiegészítő
vizsga (fordítás) szükséges.
ZMP vizsga**:
A Goethe Intézet által kidolgozott nemzetközi vizsga. Németország egyes egyetemein az
egyetemi tanulmányok megkezdéséhez szükséges nyelvismeret igazolására szolgálhat („gut”
eredménnyel). Honosítás: a maximális pontszám 80 százalékától felsőfok „A”-ra,
felsőfok „C”-hez még egy kiegészítő vizsga (fordítás, tömörítés) szükséges.
ÖSD vizsga*:
(Osztrák nyelvdiploma, német mint idegen nyelv) Háromszintű nyelvvizsga, elsődlegesen
a hétköznapi életben előforduló kommunikációt teszteli.
Angol nyelvből:
PITMAN ESOL Nyelvvizsga*:
A Pitman Nyelvvizsga Intézet 150 éve működik Nagy-Britanniában, az általuk
szervezett nyelvvizsgák ma már több mint 70 országban letehetők. A nyelvvizsga elsősorban
életszerű, modern problémamegoldó feladatokból áll. Kommunikatív, és nem a
nyelvtani pontosságot tartja a legfontosabbnak. Örvendetes hír, hogy írásbeli része
2000. október közepétől valószínűleg különbözeti vizsga nélkül is honosíttatható.
Vizsgadíjak: (Az alábbi árak tájékoztató jellegűek - némi összehasonlításként
a magyar árakhoz viszonyítva. A vizsgadíj az egyes Pitman nyelvvizsgaközpontokban ettől
eltérő lehet.)
Szóbeli: Kezdő (Basic): 10 000 Ft
Alap (Elementary): 11 000 Ft
Közép (Intermediate): 12 000 Ft
Haladó (Higher Intermediate): 13 000 Ft
Felső (Advanced): 13 000 Ft
Írásbeli: Kezdő (Basic): 9 000 Ft
Alap (Elementary): 10 000 Ft
Közép (Intermediate): 11 000 Ft
Haladó (Higher Intermediate) 12 000 Ft
Felső (Advanced): 12 000 Ft
A vizsgára korhatár nélkül lehet jelentkezni, a gyerekek részére saját koruknak
megfelelő vizsgatesztek készültek. A Pitman vizsgák másik típusa a „Pitman üzleti
nyelv”, amely főleg az üzleti élethez szükséges idegen nyelvi ismereteket teszteli
(például üzleti levél, üzenet faxon, jegyzőkönyv, rövid elemző jelentés stb.).
ICC vizsga*:
Az International Certificate Conference nemzetközi felnőttoktatási szervezet nevét
viselő nyelvvizsga angol, német, francia és olasz nyelvből. A vizsgázó számára humánus
légkört biztosító vizsgaforma, három szinten tehető le. Kissé nehezíti talán
ismertségét, hogy a Pécsi Tudományegyetemen ELC, másutt gyakran ECL néven használják.
Hazánkban az első vizsga, melynek különbözeti vizsga nélküli honosítását
elfogadták!
Trinity vizsga*:
Tizenkét szintet kínáló, több mint 50 országban elismert nyelvvizsga. 12 szintje
lehetővé teszi, hogy árnyalt képet kapjunk nyelvtudásunkról.
CAMBRIDGE nyelvvizsgák**:
Világszerte elismert és közkedvelt vizsgák. Hatféle vizsgát kínálnak fel -
fiatal nyelvtanulóktól kezdve akár angoltanárok számára is.
TOEFL nyelvvizsga:
Az USA írásbeli vizsgája. Azoknak ajánlott, akik amerikai felsőoktatási intézményekben
kívánnak tanulni, vagy Amerikában szeretnének munkahelyet találni. Szintje: erős
haladó. A vizsgát 1999 óta csak számítógépen lehet letenni.
A *-gal jelölt nemzetközi nyelvvizsgák kiegészítő vizsga nélkül honosíttathatók.
A **-gal jelöltek szóbeli része állami „A” típusú vizsgának honosíttatható,
írásbeli részükhöz azonban kiegészítő vizsga szükséges (fordítás, illetve felsőfok
esetén tömörítés is). A honosítási eljárás díja: 1800 forint. A kiegészítő
vizsga díja is 1800 forint. Honosításért folyamodni 2000. szeptember 30-áig a Magyar
Állami Nyelvvizsga bizottsághoz lehetett. Azóta az eljárást a Nyelvvizsgákat
Akkreditáló Testület (NYAK) intézi.
Nemzetközi nyelvvizsgákkal kapcsolatos további információk az alábbi internetcímen
találhatók: www.nyak.huninet.hu
A fenti információkért köszönet a szegedi International Language School vezetői stábjának!