Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Csődhullám a törvény miatt

Torgyán szerint robbanásszerűen fejlődött az agrárexport, amely 9,8 százalékkal nőtt, és augusztusban elérte a tavalyi egész évit. A miniszter sikernek nevezte az aszály elleni harcot is, mint mondta: a szomszédos országokban kiégette a termést, csak nálunk nem tarolt. A költségvetési és pénzügyi bizottság előtt az agrárminiszter elmondta: az agrárium nemzetmegtartó ereje a kistelepülésekben van, s mivel ezt bizonyos erők el akarják sorvasztani, ezért a kormánynak kiemelten kell foglalkozni a vidék fejlesztésével.


Szekeres Imre és Torgyán József. Különböző oldalon    Fotó: MTI

A bizottság ellenzéki tagjai éles hangon bírálták a miniszter beszámolóját. Szekeres Imre (MSZP) szerint az agrárium mély válságban van, folyamatosan csökken az ágazat termelékenysége, hiszen - mint mondta - az 1991 évi termésátlagnak 1998-ban csupán 71,6, 1999-ben 71, az idén pedig várhatóan 64 százalékát éri el. Tehát az agrárpénzek felhasználása nem volt hatékony. A bizottsági elnök hiányolta az agrárstratégiát, sőt megjegyezte, hogy a Széchenyi-tervben sem szerepel az ágazat fejlesztése.
A miniszter tiltakozott és visszautasította a véleménynyilvánítást. Szerinte robbanásszerű az ágazat teljesítménye, amelyet a Horn-kormány sodort válságba, azóta viszont határozott léptekkel halad előre. Az országképet rendkívüli módon javítja az agrárium helyzete, és ezt elismerik az EU-ban is. A bíráló észrevételre adott válaszában leszögezte, sikeresen működik a támogatási rendszer, a MOSZ azért nem tudott demonstrációt szervezni, mert a gazdák annyira meg vannak elégedve, hogy nem mennek az utcára.
Az MSZP és Franz Rezső a szövetkezetek elleni keresztes háborúnak, illetve kivégzőosztagnak nevezte a szövetkezetekről szóló törvénytervezetet, mivel betartása csődhullámot indíthat el az agráriumban.
Torgyán József visszautasította ezt a felvetést is, mert mint mondta, a szövetkezetekben volt állampárti személyiségek vannak meghatározó többségben, és ők „elgazdálkodják” a külső tagok tulajdonrészét. Ez az állapot nem tartható tovább - mondta. A tulajdonjog szentsége megköveteli, hogy ne legyen különbség tulajdonos és tulajdonos között, de az is cél, hogy lebuktassuk a zsebszerződéseseket - tette hozzá a miniszter.
A héten a mezőgazdasági bizottság is tárgyalta szövetkezeti törvényjavaslatot. Orosz Sándor MSZP-s alelnök szerint a tervezet alkotmányellenes, mert a kormány beavatkozik az állampolgárok vagyoni viszonyaiba, azáltal, hogy a külső üzletrésszel rendelkező tagokat ki kell fizetniük a beltagoknak. Emellett jelentős munkanélküliségi problémát vet fel a rendezés, mert csőd és elbocsátási hullám fenyegeti a megfelelő összeggel nem bíró szövetkezeteket.
Raskó György agrárszakértő, MDNP-s politikus számításai szerint 20 milliárd forintba kerülne a szövetkezeteknek a törvény betartása, de ez a legtöbb esetben nem áll rendelkezésükre. A tagoknak bankhitelt kellene felvenniük, s ha ez nem sikerülne, akkor el kellene adniuk a vagyontárgyaikat. A Magyar Bankszövetség földművelésügyi tárcához eljuttatott véleménye szerint „a szövetkezeti üzletrészek kifizetése a szövetkezetek jelentős részét felszámolásba döntheti, s ez elfogadhatatlan a finanszírozó bankoknak.” Raskó szerint a törvény végrehajtása az 1800 szövetkezetből 400-500-at a felszámolásba hajt. Ezek 50 ezer dolgozót foglalkoztatnak, s így a falusi munkanélküliek száma 70-80 ezerrel is megugorhat. Az esetleges csődhullám miatt csökken a mezőgazdasági termelés is, ami további áremelkedést válthat ki. Amennyiben elfogadja a parlament a javaslatot, alapvetően átrendeződik a mai agrártermelés. Több életképtelen kisüzem jön létre, míg a professzionális árutermelés visszaesik.
Az ügy nyertesei - Raskó szerint legalábbis - a nem mezőgazdaságból élő spekulánsok, akik meglovagolják a felszámolási hullámot, és „bagóért” felvásárolják a szövetkezeti vagyontárgyakat, földeket.
Ez bizonyosan nem lehet érdeke az Orbán-kormánynak - szögezi le a szakember -, politikailag sem igazán érthető, sok ellenséget fog szerezni, de nem csak az FKgP, hanem a Fidesz, és a konzervatív tábor pozíciója is tovább fog gyengülni.
Raskó azzal a megoldással rukkolt elő, hogy az állam nyújtson segítséget az üzletrészek megváltásában, úgy hogy a szövetkezetek kapjanak állami garanciát és kamattámogatást a megmaradó egység reorganizációs programjához. Szerinte így lehetne a kellemest (a szavazóbázis jobboldali erősítését), és a hasznost (működőképes társaságok létrehozását) összekapcsolni.