Vissza a tartalomjegyzékhez

Pálinkás Csilla
A fuvarozók az utcára mennének

Szeptember elejétől kezdve blokádhullám vonult végig Európán a magas benzinárak miatt. Az „első állomás” Franciaország volt, utána jött Anglia, Németország, majd Belgium következett, hol több, hol kevesebb eredménnyel. Az áremelés begyűrűzött Magyarországra is, s bár itt még nincsenek blokádok, a helyzet könnyen súlyosra fordulhat.


Kamionblokád Brüsszelben. Csak két lábon vagy két keréken    Fotó: Reuers

Bár a miniszterelnök rádióinterjún keresztül üzent a fuvarozóknak, hogy ne kövessék a nyugat-európai mintákat, némely vidéki városban a szállítók spontán szerveződéseket kezdeményeztek. Orbán azt mondta: rossz gondolat az esetleges blokád, az útlezárás. A demonstrációk nem vezetnek sehová, nem érdemes külső körülmények miatt demonstrálni. Ki kell bírni a következő 3-4 hónapot. Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének főtitkára lapunk érdeklődésére a következőképpen kommentálta a miniszterelnök üzenetét: „Ezt azért mondta, mert ekkor még nem kapta kézhez a levelünket. Mi mindenáron arra törekszünk, hogy elkerüljük a nyugat-európaihoz hasonló blokádokat, de végső esetben még ez is elképzelhető” - tette hozzá. Ennek szellemében juttatta el a fuvarozók nagy részét tömörítő négy nagy érdekképviseleti szerv az említett levelet Orbán Viktornak. A javaslatok közt szerepel többek között az, hogy ne legyen a benzin áfájának alapja a termelői áron túl a jövedéki adó is, az üzemanyagok jövedéki adója legyen visszaigényelhető (ami különben már gyakorlat a MÁV-nál), valamint a járműfejlesztésre fordított pénzösszegek legyenek leírhatóak az adóból.
A kormányfő válaszának megérkezéséig azonban türelemre intik - az egyébként igen feszült hangulatban lévő - tagjaikat. Van is miért, hiszen értesüléseink szerint az ország több részén spontán szerveződésekre került sor. Eddig ugyan sehol sem alakult ki úttorlasz, vagy bármilyen más forgalomlassító akadály, de az erre irányuló szervezkedések már folyamatban voltak. Az általunk megkeresett mindkét érdekvédelmi szervezetnél pedig folyamatosan csörögnek a telefonok, és a fuvarozók a tiltakozó megmozdulások lehetősége után érdeklődnek.
Fokozhatja a feszültséget a pénzügyminiszter bejelentése is, miszerint a jövő évben tovább emelik az üzemanyagok adóterheit. Az érdekképviseletek ez ellen azzal érvelnek, hogy a piac már nem tudja elviselni az árak további növekedését. A kormányfő azonban hajthatatlan az adótartalom megemelését illetően, mint mondta, az állam nem akar nyerészkedni, csupán az inflációnak megfelelő mértékben tervezik emelni az üzemanyagokra terhelt adót. Hangsúlyozta, hogy európai viszonylatban nem mondható magasnak a hazai 60 százalékos adó.
A Mol sem enged tovább, a nyári árstop után péntektől újra árat emel: a gázolaj ára 11, a benziné 6 forinttal emelkedik, így az előbbiért 227,75 az utóbbiért 245,50 forintot kell majd fizetnünk literenként. Az indok: az olaj világpiaci árának növekedése, valamint a forintnak a dollárhoz képesti gyengülése. Bár a Mol vezetői szerint
az árváltozás mértéke még mindig alatta marad a nemzetközinek, a fuvarozók szerint a helyzet már ezzel az emeléssel is kilátástalanná válik.


Olajblokád Európa-szerte

A kelet-európai országokra is átterjedt a nyugati régiók demonstrációs hulláma. Lapzártánkkor Lengyel- és Csehországban, valamint Szlovákiában is bojkottra szánták el magukat a fuvarozók. Az évtizedes csúcsokat döntő rendkívül magas olajár nemcsak a közgazdászoknak okoz fejfájást, hanem társadalmi feszültségeket is szül, a fogyasztók úgy érzik, elérkeztek a tűréshatárig: a kormányoknak lépniük kell az adók csökkentése érdekében. Az EU kormányai között szemmel láthatóan nincsen összhang a rendkívüli helyzetben. Amíg a francia kormány engedményt tett az útlezáróknak, addig Nagy-Britannia és Belgium hajthatatlannak bizonyult. Angliában a hat napig tartó blokád végére szinte teljesen megbénították a szigetország közlekedését és az üzemanyag-utánpótlás 75 százalékát, így csak pár órán múlott, hogy valamenynyi benzinkútnál nem fogyott el az üzemanyag. Majd a fuvarozók és a gazdák úgy döntöttek, nincs értelme folytatni, mert az már az ország lakosságát sújtja, holott épp a közjó vezérelte kezdeményezésüket. Orbán Viktor Tony Blair kemény fellépését emelte példává. Blair szerint nem lehet engedni a tiltakozás eme formájának, mivel ellenkező esetben mások is ugyanehhez az eszközhöz folyamodnának. A kormányfő szerint az adótartalom csökkentése aláásná a gazdaságot. Brüsszelben 1700 kamion és taxi csatlakozott a blokádhoz, olyannyira elharapódzott a helyzet, hogy állóháború alakult ki a kormány és a fuvarozók között. Olajfinomítókat, üzemanyag-tárolókat zártak el a külvilágtól, sőt a német és a francia határszakaszt is eltorlaszolták. Németországban Uelzen városának közlekedését bénították meg a tiltakozók. A lengyel szállítócégek péntekre szervezték meg akciójukat, a szlovákok a Slovnaft bojkottjára készülnek, a cseh fuvarozók pedig azzal fenyegetőznek, hogy lezárják a legforgalmasabb autópályát, ha a kormány nem stabilizálja az üzemanyag árát. (Hetek)