Erdei L. Tamás
A sófár hangja

Augusztus 30-án naplementekor megszólalt a legősibb zsidó hangszer, a sófár a budapesti Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren. A magyarországi zsidóság immár harmadszor rendezte meg a Zsidó Nyári Fesztivált, melynek az idén is legrangosabb eseménye a Makkabi Kiadó által szervezett Magyar Zsidó Könyvnapok volt augusztus 27. és 31. között. Szerda délután zsidó ifjúsági világtalálkozónak és utcabálnak adott otthont a tér. Az este hangulatát a Sabbathsong együttes kitűnő előadásában hagyományos zsidó, illetve modern izraeli muzsika forrósította fel, körtáncba hívva a világ számos országából jelenlévő zsidó és nem zsidó fiatalokat.

Az idei fesztiválon a tavalyihoz képest kétszer annyi, pontosan huszonöt magyar könyvkiadó, és öt magyar nyelvű
zsidó folyóirat vett részt. A fesztivál programajánlata is gazdagodott az elmúlt évekhez
képest: a könyvbemutatókat komoly- és könnyűzenei koncertek, operabemutató, valamint nemzetközi ifjúsági találkozó is kiegészítette. Amikor a hagyományos olvasási kultúra egyre inkább visszaszorul, a szervezők így szeretnék fölhívni minden ember (különösen a Biblia népeinek, zsidóknak és keresztényeknek) figyelmét a könyvek meghitt világára, az olvasás élvezetére és értékeire. Ahogy Raj Tamás főrabbi, a fesztivál mentora fogalmazott: „Elődeink támogatták a magyar irodalom és a hazai zsidó kultúra folyamatosan megújuló irányzatait, s mi sem szeretnénk elmaradni ettől a nemes hagyománytól. Sőt, őszinte akarattal folytatni kívánjuk azt.” A gazdag könyvkínálatból hadd említsünk most csak néhány új kiadványt a legizgalmasabbak közül.
A budapesti születésű Dán Ofry, az izraeli magyar nyelvű Új Kelet című napilap főszerkesztőjének legújabb könyve, az Egy évszázad tanúja, a közép-európai zsidóság és Izrael állam titkainak eddig sohasem közölt részleteit mutatja be
dr. Hermann Dezső, Tel-Aviv-i sztárügyvéd regényes életrajzának tükrében. (Aranymetszés, 279 oldal, 2500 Ft)
Adam LeBor Alvó számlák című dokumentumkötete döbbenetes bizonyítékokat tár az olvasó elé arról, hogyan működött együtt a semleges országnak tartott Svájc gazdaságilag a nácikkal. Az itt működő bankok fontos szerepet játszottak a Harmadik Birodalom pénzeinek tisztára mosásában, szégyenletes hasznot húzva a náci népirtásból. Az „Alvó számlák” személyes interjúk, hírszerzői dokumentumok alapján leplezi le ezt a megdöbbentő tényt, ami annál szégyenteljesebb, hogy több mint ötven évvel a történtek után a bankok még mindig szabad tőkeként kezelik a zsidó áldozatok és hozzátartozóik vagyonát. (Bastei, 385 oldal, 1295 Ft)
Mezei András Kettős kötődés című esszégyűjteményének feszítő kérdései a magyar zsidó identitás problémáit tárják az olvasó elé: Létezik-e kettős kötődés? Megtalálhatja-e végre a maga lelki, szellemi egyensúlyát a magyarországi zsidó ember? Származása, hite, és kötődése Izrael államához ellentétben áll-e mindazzal, amit számára magyarsága jelent? A szerző máris vitát kiváltó könyve az idei év zsidó könyvhetének jelentős aktualitása. (Belvárosi, 290 oldal, 980 Ft)
Ungár Richárd Rendszerváltás az állatkertben című humoros zsidó történeteinek első csoportja a rendszerváltást követő évek mindennapjainak visszásságait állítja pellengérre, majd a századelő atmoszférája jelenik meg az olvasó előtt, hogy aztán ismét visszakanyarodjunk a mába. A szerző humoreszkjeit, szatíráit, krokijait a sok évszázados, jellegzetesen zsidó humor levegője járja át. Az olvasó a pesti ortodox zsidóság nehezen hozzáférhető világába is betekintést kap, s így megismerheti a világhíres zsidó humor valódi gyökereit. (Makkabi,
290 oldal, 1200 Ft)
S végül hadd ajánljunk egy zenei különlegességet is a zsidó muzsika kedvelőinek. Az újonnan bemutatkozó Sabbathsong együttes, nevéhez méltóan a „szombati dal” békés, meghitt hangulatát kívánja a Biblia szellemében közkinccsé tenni. A rövidesen megjelenő CD és audio kazetta alkotói hívő zsidók és hívő keresztények, akik hitükben és zenéjükben, mintegy példát mutatva mindenkinek, kitűnően megértik egymást. Mind hagyományos zsidó, mind modern izraeli muzsikájuk magas színvonala örömteli szórakozást nyújt a hallgatóságnak.
A sófár tehát megszólalt, Elul hónap kezdetét köszöntötte, s hangja fölzendül majd harminc napon át minden este a világ zsinagógáiban, hogy felszólítson a megszentelődésre, az újév előtti készületekre, az ünnepre. Mazel Tov!