Vissza a tartalomjegyzékhez

Földvári Katalin
Iskola a legalitás határán

Aki keres, az talál - de vajon mit keresett a közigazgatási hivatal „főispánja” éppen Rákospalotán? A XV. kerületi önkormányzat tender keretében átadta a kerület egyik iskolájának működtetési jogát egy alapítványnak. A rákospalotai Meixner Iskola működéséhez a tárgyi és a személyi feltételek adottak voltak, de két jogi problémát azért talált a vizsgálat: az iskolát működtető Meixner Alapítványt bejegyző fővárosi bíróság által kiadott végzésben nem szerepel a nyolcosztályos általános iskola működtetésére való jogosultság, noha az alapító okirat tartalmazza azt. A hivatalvezető, Grespik László „főispán” felszólította az illetékes XV. kerületi jegyzőt, hogy október 31-ig kiegészítő végzésben kérje ennek a hiányosságnak a pótlását a Meixner Alapítványtól, amelyre az eset kapcsán országos figyelem irányult.

Ambrus János, a XV. kerület alpolgármestere elmondta: mind a fővárosban, mind vidéken működnek a rákospalotaihoz hasonló megállapodás alapján alapítványi iskolák, a közoktatási törvény értelmében az önkormányzat elláthatja ilyen formában kötelező oktatási feladatait. A palotai iskola azonban rövid idő alatt országos hírnévre tett szert. Nem az itt alkalmazott egyedülálló pedagógiai módszer miatt - ami pedig valóban egyedülálló -, hanem a média, sőt a parlament fokozott figyelme révén.
Az „ügy” azzal indult útjára a médiában, hogy némely szülő - de különösképpen egy édesanya - az alapítvány mögött szcientológusokat sejtett, és befolyásuktól szerette volna megvédeni gyermekét. Az alapítvány és a szcientológia kapcsolatát mindkét fél cáfolta, az édesanya azonban továbbra is hangoztatta véleményét. Utóbb kiderült: gyermekét már korábban másik iskolába íratta át, és nem is kerületi lakos, hivatalos fellépése azonban főként azért volt aggályos, mivel a szülői munkaközösség - melynek nevében fellépett - nem állt mögötte. Mindazonáltal kiszállt az oktatási ombudsman, a közigazgatási hivatal vezetője, Grespik László a bírósághoz fordult az MSZP-s többségű képviselőtestület döntése miatt, ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP képviselője pedig a parlamentben napirend előtti felszólalásban követelt „új világot, amely megmarad annak, aminek a teremtő és eleve elrendelő Isten szánta a Kárpát-medencében: magyarnak!”, és fújt takarodót a „magyarellenes pénzügyi diktatúrát kiszolgáló posztkommunista, illetve szcientológus maffiának”.
Ambrus János alpolgármester szerint a Tóth István utcai iskola esetében a problémát az jelenti, hogy a három pályázó alapítvány közül egyedül a Meixner Alapítvány maradt talpon, a MIÉP-es képviselő felháborodását pedig az magyarázza, hogy az egyik alulmaradt pályázó éppen az ő érdekeltségi körébe tartozó református alapítvány volt. „Csakhogy a pályázat során ez az egyházi alapítvány kikérte magának, hogy az önkormányzat kéri tőle a pedagógiai programot és a pedagógusok összetételét” - számolt be az alpolgármester.
A közelmúltban elhunyt Meixner Ildikó pszichológus-gyógypedagógus által a diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkuliával (azaz olvasási, írási és számolási nehézségekkel) küszködő gyermekek számára kifejlesztett módszerrel dolgozó Meixner Alapítvány 1994 óta szerződéses jogviszonyban állt a Tóth István utcai Általános Iskolával. A módszert országszerte több iskolában alkalmazzák, van ahol évek óta kétszeres a túljelentkezés az ilyen osztályokba. Mivel a Tóth István utcai iskola az együttműködés évei alatt országos továbbképző intézménnyé vált, elkerülte a XV. kerületben 1996 óta zajló átszervezéseket. 1998-ban egy második ütemű átszervezés kapcsán felmerült az az elképzelés, hogy a pedagógusi közösség szervez alapítványt, és működteti tovább az intézményt, de 1999-ben, amikor az átszervezési hullám csendesülni látszott, az iskola egyoldalúan felmondta a szerződést a Meixner Alapítvánnyal. Az önkormányzat által kiírt tenderre így az alapítvány saját jogon jelentkezett. „A szülők, illetve a pedagógusok végül nem hoztak létre alapítványt, tehát a három jelentkező közül a törvényi feltételeket egyedül a Meixner Alapítvány tudta produkálni - tudtuk meg Ambrus Jánostól. - Vannak olyan pártok, és olyan egyházi szervezetek, akik ebbe egyszerűen nem akarnak belenyugodni” - fűzte hozzá.
Horn Gábor szabaddemokrata oktatáspolitikus hiánypótlónak tartja az alapítvány munkáját, és „drukkol” az iskolának. Mint lapunknak elmondta: álláspontja szerint a valóságban nem szakmai, hanem politikai okokból „szórakoznak” az intézménnyel. Sió László, a Oktatási Minisztérium kabinetfőnöke arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tárca kerekasztal-beszélgetést javasolt a két fél, az önkormányzat és a közigazgatási hivatal között. Az iskola augusztus 28-án megtartotta az évnyitót; 141 tanulóval, melyből 106 fő kerületi, elindult az oktatás. „Hivatalos formában nem tud az önkormányzat folyamatban lévő perről, a korábbi pert pedig a bíróság megszüntette” - jelentette ki Ambrus János alpolgármester.