Vissza a tartalomjegyzékhez

Orbán Anna
A szerb ellenzék és a közelgő választások

Jugoszláviában szeptember végén elnök- és parlamenti választásokat tartanak. Nyugat-Európában azt remélik, hogy Milosevics ellenzéke most kihasználja a rendszerrel szembeni általános elégedetlenséget, az ország kitaszítottságát és elszegényedését, és valahogy megdönti a diktátor hatalmát, ezzel teremtve meg a feltételeket a változáshoz.


Osztogatják a demokratikus ellenzék programját. Megbuktatni Milosevicset     Fotó: Reuters

Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök újra meglepte az ellenzéket azzal, hogy az őt támogató parlament szeptember 24-re kiírta a szövetségi elnöki és a szerbiai helyhatósági választásokat. Előzőleg a Szkupstina módosította az alkotmányt és a választási törvényeket, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy Milosevicset ismét megválaszthassák államfőnek. Erről nem kérdezték meg a kisebbik tagköztársaság, Montenegró kormányát, sőt úgy határoztak, hogy a nemzetközi ellenőrzés alá vont tartomány, Koszovó választókörzeteit két dél-szerbiai körzethez csatolják, és Koszovó polgárai ott szavazhatnak. A Szerbiába menekült 200 ezer koszovói szerbről van szó. Mivel a választói listák rendezetlenek, Milosevicsnek szinte korlátlan lehetősége van a szavazatok manipulálására, nevezetesen, hogy az őt támogató koalíció kezére játssza a Koszovónak járó 19 parlamenti helyet, és ezzel növelje a szocialista-nacionalista koalíció győzelmi esélyeit.
A hosszú évekig megosztott, belső vitákkal terhelt szerb ellenzék, úgy tűnik, a választások előtti 1-2 hónapban öszszeszedi magát. Januárban 15 ellenzéki párt - köztük a vajdasági magyar pártok - szövetséget hozott létre Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) néven, és a választásokon való részvétel mellett döntött. Elnökjelöltjük Vojiszlav Kostunica nacionalista politikus lett. Szinte az utolsó pillanatban csatlakozott a szövetséghez, és határozta el, hogy indul a választásokon, mégpedig önálló elnökjelölttel, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom. Elnökjelöltjük Vojiszlav Mihajlovics belgrádi főpolgármester, annak a monarchista Drazsa Mihajlovics tábornoknak az unokája, aki a második világháború idején a csetnik-mozgalom vezére volt, és Tito háborús bűnösként kivégeztette. Az unoka úgy látja, hogy a több elnökjelölt ellenére van esély Milosevics megbuktatására, mert a második fordulóban már az ellenzéki jelöltet támogatja a rendszer valamennyi ellenzője. Éppen ezért a hatalmi koalíció minden erejével arra fog törekedni, hogy jelöltje már az első fordulóban megszerezze a győzelmet. Megfigyelők szerint ez a lehetőség is fönnáll, mert Milosevics kezében van a média, és a megfelelő anyagi lehetőségek is rendelkezésére állnak. A hírek szerint a szerbiai kormány beindította a bankóprést, hogy fedezetlen pénzzel finanszírozza a választási kampányt. Ennek a műveletnek a legszembeötlőbb jele, hogy meglódult az infláció; szakemberek három számjegyűt jósolnak az év végére, a német márka 24-25 dínáros feketepiaci ára 29-30 dínárra szökött augusztusban.
Ami az egy évvel ezelőtti 78 napos NATO-bombázásokkal nem sikerült, tudniillik megbuktatni a Milosevics-rezsimet, talán sikerül a budapesti amerikai iroda felállításával. A terv az, hogy innen segítsék a szerbiai demokratikus erőket a békés rendszerváltásban. A legnagyobb horvát kikötővárosban, Rijekában megjelenő lap, a Novi List úgy tudja, hogy az iroda egyik fő feladata szerb nyelvű rádióadások megszervezése lesz. A képviselet segítséget nyújtana a jugoszláv civil szervezeteknek is. A budapesti amerikai nagykövetségen megnyitott jugoszláv iroda vezetésével William Montgomery zágrábi amerikai nagykövetet bízta meg Madeleine Albright külügyminiszter. A Magyar Külügyminisztérium eddig még nem értesült hivatalosan Montgomery érkezéséről.
A szerb demokratáknak nem tetszik a budapesti iroda megnyitása. Elnökjelöltjük, Kostunica éles kirohanást intézett az Egyesült Államok ellen, és Jugoszlávia belügyeibe való durva beavatkozással vádolta Washingtont. Az igazi szerb hazafiság hívei számára egyenesen „halálcsók” a budapesti iroda - véli Kostunica. Az AFP francia hírügynökség szerint Kostunica az ilyen Amerika-ellenes kirohanásokkal próbálja leszerelni Milosevicsnek azokat a vádjait, hogy a jugoszláviai ellenzékiek a Nyugat ügynökei. Az viszont tény, hogy a budapesti amerikai iroda munkatársai között ott vannak az USAID képviselői is, ami arra utal, hogy a szerb ellenzéki politikusokkal a gazdasági újjáépítésről, a lehetséges amerikai támogatásról is fog tárgyalni.
Mindenesetre a Szerbiai Demokratikus Ellenzék választási programjában kimondja, hogy győzelmük esetén szorgalmazni fogják a nemzetközi kapcsolatok megjavítását, új alapokra helyezik a viszonyt Montenegróval, és megszüntetik a szövetségi adminisztrációt. A 600 ezres lélekszámú Montenegró nehéz helyzetben van. Djukanovics Nyugat-barát elnök a választások bojkottját akarja - ezzel mindenképpen Milosevicset segíti, ha mégis részt vesz a szavazáson, szembekerül korábbi kijelentésével, hogy nem hajlandó együttműködni a törvénytelenül működő szövetségesi intézményekkel.
Növeli a feszültséget Szerbia és Montenegró között az is, hogy Belgrád a kisebbik tagköztársaságban is meg akarja tartani a választásokat, ha máshol nem, akkor a jugoszláv hadsereg kaszárnyáiban lesznek a szavazóhelyiségek. Kérdéses, hogy minek az alapján állítják össze a névjegyzéket, hiszen Podgoricában bejelentették, hogy bojkott esetén nem adják át a szerbeknek a köztársasági listákat. A fokozódó feszültséget jelzi, hogy az egyik legnagyobb montenegrói iparvárosban, Niksicsben a jugoszláv hadsereg lezárt több utat, a Szkadari-tó vidékén pedig - dél-horvátországi jelentések szerint - súlyos fegyveres összetűzés volt. Lehet, hogy igaza lesz azoknak az elemzőknek, akik azt jósolták, hogy Jugoszlávia teljes szétesése Montenegróban szerb- szerb háborúval fejeződik be, bár azt sem az Egyesült Államok, sem Európa nem akarja, és mindent megtesz az újabb fegyveres konfliktus megakadályozásáért a térségben.