Jugoszláviában szeptember végén elnök- és parlamenti választásokat tartanak.
Nyugat-Európában azt remélik, hogy Milosevics ellenzéke most kihasználja a
rendszerrel szembeni általános elégedetlenséget, az ország kitaszítottságát és
elszegényedését, és valahogy megdönti a diktátor hatalmát, ezzel teremtve meg a
feltételeket a változáshoz.
Osztogatják a demokratikus ellenzék programját. Megbuktatni Milosevicset
Fotó: Reuters
Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök újra meglepte az ellenzéket azzal, hogy az őt
támogató parlament szeptember 24-re kiírta a szövetségi elnöki és a szerbiai
helyhatósági választásokat. Előzőleg a Szkupstina módosította az alkotmányt és a
választási törvényeket, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy Milosevicset ismét
megválaszthassák államfőnek. Erről nem kérdezték meg a kisebbik tagköztársaság,
Montenegró kormányát, sőt úgy határoztak, hogy a nemzetközi ellenőrzés alá vont
tartomány, Koszovó választókörzeteit két dél-szerbiai körzethez csatolják, és
Koszovó polgárai ott szavazhatnak. A Szerbiába menekült 200 ezer koszovói szerbről
van szó. Mivel a választói listák rendezetlenek, Milosevicsnek szinte korlátlan lehetősége
van a szavazatok manipulálására, nevezetesen, hogy az őt támogató koalíció kezére
játssza a Koszovónak járó 19 parlamenti helyet, és ezzel növelje a
szocialista-nacionalista koalíció győzelmi esélyeit.
A hosszú évekig megosztott, belső vitákkal terhelt szerb ellenzék, úgy tűnik, a választások
előtti 1-2 hónapban öszszeszedi magát. Januárban 15 ellenzéki párt - köztük a
vajdasági magyar pártok - szövetséget hozott létre Szerbiai Demokratikus Ellenzék
(DOS) néven, és a választásokon való részvétel mellett döntött. Elnökjelöltjük
Vojiszlav Kostunica nacionalista politikus lett. Szinte az utolsó pillanatban
csatlakozott a szövetséghez, és határozta el, hogy indul a választásokon, mégpedig
önálló elnökjelölttel, a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom. Elnökjelöltjük
Vojiszlav Mihajlovics belgrádi főpolgármester, annak a monarchista Drazsa Mihajlovics tábornoknak
az unokája, aki a második világháború idején a csetnik-mozgalom vezére volt, és
Tito háborús bűnösként kivégeztette. Az unoka úgy látja, hogy a több elnökjelölt
ellenére van esély Milosevics megbuktatására, mert a második fordulóban már az
ellenzéki jelöltet támogatja a rendszer valamennyi ellenzője. Éppen ezért a hatalmi
koalíció minden erejével arra fog törekedni, hogy jelöltje már az első fordulóban
megszerezze a győzelmet. Megfigyelők szerint ez a lehetőség is fönnáll, mert
Milosevics kezében van a média, és a megfelelő anyagi lehetőségek is rendelkezésére
állnak. A hírek szerint a szerbiai kormány beindította a bankóprést, hogy fedezetlen
pénzzel finanszírozza a választási kampányt. Ennek a műveletnek a legszembeötlőbb
jele, hogy meglódult az infláció; szakemberek három számjegyűt jósolnak az év végére,
a német márka 24-25 dínáros feketepiaci ára 29-30 dínárra szökött augusztusban.
Ami az egy évvel ezelőtti 78 napos NATO-bombázásokkal nem sikerült, tudniillik
megbuktatni a Milosevics-rezsimet, talán sikerül a budapesti amerikai iroda felállításával.
A terv az, hogy innen segítsék a szerbiai demokratikus erőket a békés rendszerváltásban.
A legnagyobb horvát kikötővárosban, Rijekában megjelenő lap, a Novi List úgy tudja,
hogy az iroda egyik fő feladata szerb nyelvű rádióadások megszervezése lesz. A képviselet
segítséget nyújtana a jugoszláv civil szervezeteknek is. A budapesti amerikai nagykövetségen
megnyitott jugoszláv iroda vezetésével William Montgomery zágrábi amerikai nagykövetet
bízta meg Madeleine Albright külügyminiszter. A Magyar Külügyminisztérium eddig még
nem értesült hivatalosan Montgomery érkezéséről.
A szerb demokratáknak nem tetszik a budapesti iroda megnyitása. Elnökjelöltjük,
Kostunica éles kirohanást intézett az Egyesült Államok ellen, és Jugoszlávia belügyeibe
való durva beavatkozással vádolta Washingtont. Az igazi szerb hazafiság hívei számára
egyenesen „halálcsók” a budapesti iroda - véli Kostunica. Az AFP francia hírügynökség
szerint Kostunica az ilyen Amerika-ellenes kirohanásokkal próbálja leszerelni
Milosevicsnek azokat a vádjait, hogy a jugoszláviai ellenzékiek a Nyugat ügynökei. Az
viszont tény, hogy a budapesti amerikai iroda munkatársai között ott vannak az USAID képviselői
is, ami arra utal, hogy a szerb ellenzéki politikusokkal a gazdasági újjáépítésről,
a lehetséges amerikai támogatásról is fog tárgyalni.
Mindenesetre a Szerbiai Demokratikus Ellenzék választási programjában kimondja, hogy
győzelmük esetén szorgalmazni fogják a nemzetközi kapcsolatok megjavítását, új
alapokra helyezik a viszonyt Montenegróval, és megszüntetik a szövetségi adminisztrációt.
A 600 ezres lélekszámú Montenegró nehéz helyzetben van. Djukanovics Nyugat-barát elnök
a választások bojkottját akarja - ezzel mindenképpen Milosevicset segíti, ha mégis
részt vesz a szavazáson, szembekerül korábbi kijelentésével, hogy nem hajlandó együttműködni
a törvénytelenül működő szövetségesi intézményekkel.
Növeli a feszültséget Szerbia és Montenegró között az is, hogy Belgrád a kisebbik
tagköztársaságban is meg akarja tartani a választásokat, ha máshol nem, akkor a
jugoszláv hadsereg kaszárnyáiban lesznek a szavazóhelyiségek. Kérdéses, hogy minek
az alapján állítják össze a névjegyzéket, hiszen Podgoricában bejelentették, hogy
bojkott esetén nem adják át a szerbeknek a köztársasági listákat. A fokozódó feszültséget
jelzi, hogy az egyik legnagyobb montenegrói iparvárosban, Niksicsben a jugoszláv
hadsereg lezárt több utat, a Szkadari-tó vidékén pedig - dél-horvátországi
jelentések szerint - súlyos fegyveres összetűzés volt. Lehet, hogy igaza lesz
azoknak az elemzőknek, akik azt jósolták, hogy Jugoszlávia teljes szétesése
Montenegróban szerb- szerb háborúval fejeződik be, bár azt sem az Egyesült Államok,
sem Európa nem akarja, és mindent megtesz az újabb fegyveres konfliktus megakadályozásáért
a térségben.