Erdei L. Tamás
Ezredvégi példabeszédek
„Minden egyes nap Isten ajándéka a számunkra. Az viszont, hogy mihez kezdünk
vele, már a mi ajándékunk az Ő számára.”
Az Egyesült Államok leggyorsabban növekvő gyülekezetének vezető lelkésze, T. D.
Jakes az utóbbi években igen népszerű életreform-könyvek egyikét nyújtja a
kiteljesedett és beteljesedett életre vágyó keresztényeknek. Ha az európai olvasó félreteszi
az ezzel a (jellegzetesen amerikai) műfajjal kapcsolatos előítéleteit, egészen
egyedi, felejthetetlen kötetet kap cserébe. Olyan korszerű útmutatót, amely gondolkodásmódját,
idő- és világszemléletét alapvetően megváltoztathatja, és amely az ősi bibliai üzenetek
friss, gyakorlatias értelmezését, egyben a kiválóság és a nagyság kézikönyvét
nyújtja számára, kitűnő fordításban.
A könyv három fő részre (Minimalizáld a pillanatot!, Urald a pillanatot!,
Maximalizáld a pillanatot!) tagolódik, amelyek előbb a bibliai és hétköznapi értelemben
egyaránt bölcs és sikeres életvezetés követelményeit, majd a célkitűzéseket
veszik számba, végül pedig egy elmélyült elemzésben Pál Timótheushoz írott utolsó
sorait értelmezve életünk győzelmes végére tanítanak meg felkészülni.
A szerző szerint a legfontosabb, hogy megértsük: akár szegények, akár gazdagok
vagyunk, legnagyobb kincsünk az idő. Az a küldetésünk, hogy a legtöbbet hozzuk ki
minden egyes napból. Mivel hatékonyságunknak és produktivitásunknak kulcsa céltudatosságunk
és időszemléletünk, egész életünk, tetteink legfőbb mérőzsinórja az, hogyan
használjuk ki a nekünk adatott időt. „Senki nem tudja előre, mennyi ideig fog élni,
ezért a lábunkkal a jelen talaján kell állnunk, hogy miközben hátunkat a múlt
napsugarai melengetik, szemünk már a jövővel kapcsolatos látásokat pásztázhassa.”
A kötet által tárgyalt legfőbb témák a céltudatos gondolkodásmód, a sikeres
kapcsolatépítés, és a lehető leghatékonyabb tehetségkihasználás. A szerző hangsúlyozza:
ahhoz, hogy sikeres életet élhessünk, akárcsak a versenyzőknek, tekintetünket mindvégig
a végső célon kell tartanunk, és sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy kik
vagyunk, mi a küldetésünk, és milyen tehetségekkel lettünk fölruházva. A
legfontosabb, hogy megtanuljunk jó döntéseket hozni. Ha valaki produktív és kreatív
akar lenni, meg kell terveznie az életét (a házasságát, a karrierjét, a szolgálatát
stb.), és e terv szerint kell élnie, hogy az esetlegességeket, a pillanat szülte kényszerdöntéseket
a lehető legnagyobb mértékben kizárja.
Ha maximalizálni akarjuk az életünket, minimalizálni kell a terheinket, ezért
hasznos, ha mindig föltesszük magunknak a kérdést: „Ez a kapcsolat, ez a helyzet, ez
a döntés milyen hatást fog gyakorolni életem Istentől rendelt céljának végső
kimenetelére?”
Megjegyzendő, hogy bár nem csökkenti a könyv értékét, de különösen az első főrész
szemléletmódjára jellemző szélsőséges individualizmus és versenyszellem, a „Mindenki
csak saját magáért felelős”-típusú gondolkodásmód némiképp eltér a bibliaitól,
és inkább a sajátos amerikai kultúrában, mint a Biblia világ- és emberképében gyökerezik.
Jakes szerint erőnket intelligensen munkára kell fognunk, tekintetünket a célra fókuszálnunk,
és szilárd léptekkel, céltudatosan haladnunk. A siker titka az, hogy a megfelelő
dolgot a megfelelő időben tegyük. „Fejlődésünk és gyakran gyógyulásunk egyik
legfontosabb eleme az, hogy lépjünk le a kitaposott ösvényről, és próbáljunk olyan
emberekhez kapcsolódni, akik valamiben előttünk járnak. Az ilyen kapcsolódások
teremtik meg számunkra a növekedés lehetőségét.” A szerző szerint, ha föl
akarunk emelkedni, a bibliai Ruth-hoz hasonlóan nekünk is azok körül kell sündörögnünk,
akik már azokon a területeken vannak, ahová mi is vágyakozunk, és össze kell szednünk,
amit azok elpotyogtatnak, mindaddig, amíg nekünk is meg nem lesz, ami nekik. Az ima és
a munka együtt legyőzhetetlen párost alkotnak: az előbbi fölszabadítja Isten erejét,
az utóbbi fölszabadítja az emberi erőt. „Azért kell egész életünk során
tanulnunk, mert a tudás őrzi meg elménk élességét és lelkünk szabadságát.”
Jakes könyve szerencsésen ötvözi a bölcseletet a praktikummal, a racionalitást a költészettel.
Egyedi stílusban, olykor lírai hangvételben szenvedélyes életszeretetre tanít, és
minden sora azért kiált, hogy ne vesztegessük el életünk egyetlen drága pillanatát
sem. A nagy formátumú, lelkesítő és tettekre serkentő mű végső üzenete: Soha ne
add fel, soha ne szállj ki a játékból, hiszen a mérkőzés legutolsó pillanataiban
is lőhetsz gólt! „Hozd ki a maximumot minden pillanatból, és élvezd az utolsó
cseppig!”
(részlet a könyvből a 15. oldalon)