Vissza a tartalomjegyzékhez

Birovecz Eszter
Gyógyszerártusa

Hangzatos viták, egymással szemben álló érdekek össze-összecsapása után végül is a kormány akarata lett meg a gyógyszerártárgyalásokon. Amíg a hatósági áras termékek az (eredetileg tervezett) inflációnak megfelelően emelkedhettek, addig a medicinák árait befagyasztották, és a héten megszületett döntés szerint októbertől egyes termékek árait 14 százalékkal csökkenteniük kell a gyáraknak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) biztosan jól jár, hiszen ezzel a döntéssel 6,6 milliárd forintot megtakarít a kincstárnak. A piac két szereplője számára azonban nem előnyös ennyire.

A pénztár azt hangoztatja, hogy a betegek 8,1 milliárd forintot spórolnak meg ezzel a lépéssel. Ez azonban csak akkor igaz, ha az orvos a legolcsóbb gyógyszert írja fel nekik - számára azonban a medicina hatékonysága és nem a gazdaságosság a döntő szempont. Abban az esetben, ha nem a legalacsonyabb árú gyógyszereket írja fel a gyógyulni vágyóknak, 8 milliárddal több pénzt kell áldozniuk a gyógyulásukért.
Az árcsökkentés a Magyarországon forgalmazott 3700- féle készítmény közül 1400-at érint. Ezek között különféle magas vérnyomást csökkentő, szív- és érrendszeri megbetegedések, fekélyek elleni készítmények, valamint antibiotikumok szerepelnek.
Az ártárgyalások alapjául, referenciaárként a hatóanyag-csoportonkénti legolcsóbb készítmény árát vették alapul. A gyártók ettől az ártól minden gyógyszer esetében maximum húsz százalékkal térhetnek el, különben az OEP nem folyósítja számukra a támogatást. A magyar gyártók termelői ár-emelései 1990-től napjainkig mindvégig az infláció alatt voltak. Idén pedig nem is emelhetnek árat, az ebből adódó költségeiket valamiből finanszírozniuk kell. Kérdés: meddig tudják ezeket a nyomott árakat tartani, illetve kiegyensúlyozni exportjuk növelésével? Kőrössy Péter, az OEP Gyógyszerügyi Osztályának főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a korábbi támogatási rendszer következtében tényleg kialakultak egyes készítményeknél irreálisan alacsony árak, ezek azonban a készítmények töredékénél fordulnak elő.
Bár a gyógyszeripar mind ez idáig húzóágazata volt Magyarországnak (a gyárak első féléves eredményei 10 százalékkal haladták meg a tavalyi nyereségüket), kétséges, hogy a kutatásokat, fejlesztéseket meddig tudják ekkora költségveszteségek mellett tovább finanszírozni - mondta a Heteknek Hávelné Szatmári Katalin, a Gyógyszerész Kamara elnöke. A nagy gyógyszergyártó cégek is külföldi tulajdonban vannak, ha pedig ők úgy ítélik meg, hogy kis profittal lehet nálunk befektetni, akkor kivonják tőkéjüket a piacról, és furcsa módon a mindig is jól prosperáló gyógyszeripar Magyarországon válságos helyzetbe kerülhet - tette hozzá.
Az év eleje óta tartó huzavonát az váltotta ki, hogy tavaly az OEP 141 milliárd forint gyógyszerár-támogatást folyósított. Idén viszont erre a célra 135 milliárdot különített el - magyarázta Buzás László, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója. Ők már az év elején elmondták, hogy idén 150 milliárd forintra van szükség, amiből finanszírozni tudják a gyártók által kért, inflációkövető 8,5 százalékos áremelést úgy, hogy a vásárló sem jár rosszul. Mivel mostanra elfogyott az ez évre előirányzott keret, az OEP 12 milliárd forinttal megfejelte a 135 milliárdot. Ezek szerint a szigorító intézkedések, az éjfélekig tartó ártárgyalások, idegességek és hajszoltságok elviekben két-hárommilliárd forint megtakarítása végett folytak - nyilatkozta Buzás -, ekkora ösz-szegnél ez a szám viszont akár elszámolási hibaszázaléknak is befér. Tehát az OEP által sikeresnek vélt ártárgyalások ideológiai győzelmet hoztak, ami előrevetíti a következő évek keménykezű, rákényszerítő tárgyalástechnikáját.