Vissza a tartalomjegyzékhez

Szikora Réka
Évtizedes olajárcsúcs

A héten egy évtizede nem látott magasságba, hordónként 32 dollár feletti szintre szökött a brent nyersolaj ára Londonban. A fekete arany árának ingadozása komoly befolyással bír az országok, így Magyarország gazdasági fejlődésére is.

A szeptemberi szállítású olaj ára 32 dollár feletti csúcson zárt, de a 30 dolláros nyári ár is mintegy 10 százalékos emelkedést jelent az idei átlagárhoz képest. Elemzők egy része a világ olajtermelésének 40 százalékáért felelő Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC) hibáztatja, amelynek tizenegy tagországa már több mint egy éve termeléscsökkentéssel pumpálja fel az olaj világpiaci árát. Az olajár e heti szárnyalását jelentősen befolyásolta az OPEC-tag Venezuela elnökének, Hugo Chaveznek azon nyilatkozata, miszerint „az OPEC-nek nem szabadna megengednie, hogy az olajárak a jelenlegi szint alá süllyedjenek, ugyanis ez halálos ítéletet jelentene az olyan termelők, mint Venezuela számára”. Chavez elnök most is kitart amellett, hogy az olajkartell akkor szabadítana fel napi 500 ezer hordó olajat, ha az olajár egymást követő 20 napon keresztül meghaladná a szervezet által megcélzott 28 dollárt hordónként. Chavez elmondta, hogy nem akar olyan magas árakat, amely kárt okozna a nem olajtermelő nemzetek gazdaságában. Ő egy „fair árat” akar, amely elősegíti az olajkartell országainak gazdasági növekedését. Bizonyos hírek szerint Szaúd-Arábia nem ért egyet Venezuelával a termelés folyamatos visszafogásában, ugyanakkor a piac mégis attól tart, hogy az arab ország nem fogja betartani kibocsátásának növeléséről szóló ígéretét.
Az olajárra az alacsony amerikai olajkészletekről terjengő hírek sem vetettek jó fényt. A már hónapok óta magas olajárak komoly függetlenedési törekvéseket indítottak el az - elsősorban venezuelai - olajfüggő Egyesült Államokban. Az USA-ban az áremelkedés letörésére a héten több stratégiai olajtartalékot nyitottak meg. Jótékony hatással van ellenben a magas szénhidrogénár a világ olajtermelésének 8,3 százalékát teljesítő Oroszország gazdaságára. Az idei első félévben az orosz gazdaság mintegy 7,3 százalékos növekedést könyvelhetett el nem kis mértékben a magas szénhidrogénárak miatt, stabilizálódott az ország pénzügyi piaca, s a petrodollárok szanálták a devizaháztartást is. Hagyományosan az orosz olajfajták exportára alacsonyabb a világpiacinál, ami kedvez az orosz szénhidrogén-felhasználó Magyarországnak is. A csúcsokat döntő olajár feltornázza a fejlett országok inflációs várakozásait. Járai Zsigmond pénzügyminiszter részben a magas nemzetközi olajárra hivatkozva a kormány idei inflációs várakozását az eredeti 6-7 százalékról 8-9 százalékra módosította. A Mol egyelőre nem emeli az árait. A hazai közlekedési vállalatok gazdálkodását minden bizonnyal érzékenyen érinti az üzemanyagárak szárnyalása, hiszen áraikat az eredetileg tervezett infláció szerint emelhették csak, az időközben 2-3 százalékkal magasabbra kúszott pénzromlásból fakadó mínuszt pedig ki kell gazdálkodniuk.