Még mindig nem tudható, kik azok a „titkosszolgálati személyek”, akik az ország
közvéleményét hónapok óta foglalkoztató olajügyek kitálalásának hátterében állnak.
Az azonban biztos, hogy a fokról fokra durvuló „játszma” akár a demokráciába
vetett bizalmat is megingathatja - ha eddig még nem ingott volna meg. A koronatanúnak
kikiáltott Nógrádi Zsolt ismét „emelte a tétet”, és legutóbbi szereplésekor a
MIÉP kivételével az összes parlamenti pártot összefüggésbe hozta az olajügyekkel,
a belügyminisztert pedig gyilkosságra való felbujtással vádolta meg. Ezek után azt
is közölte, hogy a szereplésre titkosszolgálati személyek készítették fel, akik
adott esetben külföldre menekítését is megszervezik.
Munkatársaink Nógrádi által megnevezett politikusokat és volt rendőrtiszteket kérdeztek
a „tanúvallomással” és annak hátterével kapcsolatban.
Nógrádi Zsolt, az olajügyek koronatanúja. Sikamlós történetek tudója
Fotó: MTI
Karancsi Tibor volt rendőr százados - aki tavaly szeptemberben először tárta
nyilvánosság elé a rendőrség és az olajmaffia feltételezett kapcsolatát - úgy
tudja, hogy Nógrádi mögött nem áll semmilyen volt titkosszolgálati szakemberekből
verbuválódott csoport. Lapunk megkeresésére viszont biztosan állította, hogy voltak
olyan személyek, akik biztatták Nógrádi Zsoltot a múlt vasárnapi tévészereplésre.
(A Nógrádiban végbement gyors változás egyébként többeknek szemet szúrt: míg néhány
héttel ezelőtt a parlament pincéjébe kellett bújtatni a kíváncsiskodó újságírók
elől, most állítólag önként vállalta az élő adásban való szereplést.)
Karancsi Tibor azt is elmondta, hogy Pallag László mögött viszont többen is állnak
segítőként, ha kell, szakértőként. Ehhez a csapathoz tartozik többek között
Szikinger István ügyvéd, dr. Gaál „Watson” János magánnyomozó, illetve ő maga
is, valamint Bartus László, a Világgazdaság munkatársa, aki több esetben mint nyomozó
is részt vett az ügyek felderítésében. Megfigyelők szerint több mint különös,
hogy Pallag felkészítésével párhuzamosan Bartus sorozatban írja a témával
foglalkozó cikkeket is. (Az olajbizottság első sajtótájékoztatóján az MDF-es
Balogh László „ki is fakadt” amiatt, hogy egyes újságírók több információval
rendelkeznek, mint a bizottság tagjai.)
Az említettek közül többen részt vettek a Pallag-féle dokumentumok rendszerezésében,
mielőtt a kisgazda képviselő átadta azokat Áder János házelnöknek. Karancsi úgy véli,
hogy Nógrádi Zsolt tévedett egy nullát, amikor a nála lévő titkosszolgálati
anyagokról beszélt, illetve reméli, hogy csak ezernyolcszáz oldalt tesz ki ez a
dokumentum, és nem tizennyolcezret.
Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter közölte: nincs a nemzetbiztonsági szolgálatnál
„Nógrádi-akta”, és a szolgálat az olajtanú édesapjával sem állt semmilyen
kapcsolatban. „A képlet egyszerű: valakik felkészítik ezt a fiút, de nem a
Nemzetbiztonsági Hivatal, mert ők nem tehetik az én engedélyem és beleegyezésem nélkül.
Én viszont erről nem tudok” - mondta a miniszter, ugyanakkor hozzátette: elképzelhetőnek
tartja, hogy valakik visszaélnek a nemzetbiztonsági szolgálat nevével.
A miniszter szerint nincs semmiféle arra utaló bizonyíték, hogy a nemzetbiztonsági
szolgálattól került volna ki a Nógrádi Zsolt által említett 18 ezer oldalas irat.
„Akkor lehet erről érdemben véleményt formálni, ha lát az ember ilyen papírt, de
én még olyan embert sem láttam, aki látott volna ilyen papírt” - közölte a
miniszter.
Nógrádi ugyanakkor azt állította, hogy tavaly ősszel - miután egy korábbi bűncselekményéből
adódó börtönbüntetéséből szabadult - „titkosszolgálati ügynökök vagy
munkatársak” keresték meg, hogy „öntsön tiszta vizet a pohárba”. (Abban az időben
a polgári titkosszolgálatot még Kövér László felügyelte.)
Az olajbizottság első titkos tanúja, dr. Gaál „Watson” János magánnyomozó véleménye
eltér Karancsiétól. Gaálról annyit kell tudni, hogy 12 éven keresztül végzett rendőri
munkát, illetve a mai országos rendőri vezetők közvetlen munkatársa volt éveken
keresztül. Ő teljesen kizártnak tartja, hogy akár az idősebb Nógrádi, akár a
fiatalabb kezében bármilyen titkosszolgálattól kikerült anyag lenne. Hozzátette, nem
tudja elképzelni, hogy Nógrádi Zsolt komolyabb ügyekről tudna, hiszen még csak 18 éves
volt az olajszőkítés fénykorában. Ha pedig rendelkezne bizonyítékkal, azt a tévé
képernyőjén már meglobogtatta volna. Ezen túl, ha van is információja, az kizárólag
Bács-Kiskun megyéről szólhat. Erre a legjobb példa, hogy nem lehet Békés várost
Elek nevű faluval összekeverni, mert Nógrádi a nyilatkozatában ezt tette. Bizonyítékul
szolgálhat ez arra, hogy mindazt, amit elmondott, valakik a szájába adták.
Lapunknak nyilatkozó, de személyüket titokban tartó szakértők azt feltételezik,
hogy a hivatalos szervek Pallag Lászlón keresztül kívánják begyűjteni mindazokat az
írásos bizonyítékokat, amelyek az olajügyekről szólnak, ugyanis Pallag közzétette,
hogy vár minden, a témához kapcsolódó bejelentést. Szerintük Pallag szaknyelven szólva
„csali” a horog végén. Hozzátették, nagyon sok, az olajügyekről szóló
dokumentum 80 évre államtitoknak lett minősítve.
Érdekesség, hogy a Nógrádi-féle forgatókönyv már 1998 tavaszán megjelent az
interneten, de akkor nem keltett ekkora botrányt, tavaly ősszel pedig Erdélyi István,
a MIÉP-közeli Vasárnapi újság riportere írt könyvet „Olajos rendőrök, olajos
politikusok” címmel, melyben szintén szerepel a mostani vádak egy része, a mű
azonban nem talált élénk fogadtatásra.
Tóth Károly képviselő, az olajbizottság szocialista tagja egyetért mindazokkal, akik
a bizottság jelenlegi munkáját pártcsatározásnak tekintik. Ugyanakkor - mint a
Heteknek kifejtette - megállapítható, hogy Nógrádi és a mögötte állók a médián
keresztül lejáratják a Parlament és az országgyűlési képviselők tekintélyét,
hiszen még mindig nem tisztázódott, kikre gondolt Pallag László, amikor az országgyűlési
képviselők 10-20 százalékának piszkos ügyeiről beszélt.
Balogh László MDF-es képviselő szerint Nógrádi Zsoltot valóban felkészítették,
amit ő maga is elismert. „Hogy kik készítették fel, nem volt hajlandó elárulni, de
az azóta történt események valószínűleg mind a fölkészítők szándékai szerint
történtek” - állítja a képviselő, aki szerint a vádaskodások mögött nem pártérdekek,
hanem alvilági érdekek állnak. „Minden párt azért jön létre és azért dolgozik,
hogy egyszer hatalomra kerüljön, és akkor ő legyen felelős azokért az intézményekért,
amelyeket most lejáratnak. Egyetlen politikai párt sem olyan botor, hogy a saját jövőbeli
alapjait veri szét” - érvelt lapunknak Balogh. A politikus szerint ez a fajta káosz
csak a bűnözői köröknek használ, mint ahogy a tíz év óta a legsikeresebb évet záró
rendőrség felügyeletét ellátó Pintér Sándor lejáratása is. Arra a felvetésre,
miszerint a kialakult helyzetet a Fidesz arra használná, hogy okot keressen a belügyminiszter
leváltására, Balogh így felelt: „Ennél nagyobb marhaságot még nem hallottam,
hiszen ha a miniszterelnök bármelyik minisztertől meg akar szabadulni, akkor fölmentheti
akár indok nélkül is. Ekkora cécót nem csinálnak egy fölmentésből.” (Más vélemények
szerint viszont nem lenne ilyen egyszerű a Joszip Tot és Kaya Ibrahim nevével fémjelzett
ügyekre nagy rálátással rendelkező belügyminiszter menesztése.)
Csintalan Sándor MSZP-s képviselő is a vádak kereszttüzébe került. A képviselő
lapunknak elmondta: azóta támadják folyamatosan, amióta az előző parlamenti
ciklusban létrehoztak egy együttműködést a Vám és Pénzügyőrség Országos
Parancsnokságával, amelynek értelmében azok ügyeit, akik politikai támogatásra való
hivatkozással kértek halasztott vámfizetést, nem elbírálták, hanem kivizsgálták.
„Ezután néhány héttel elkezdődött egy furcsa történet, ami azóta is tart: a
pedofílián kívül már mindennel megvádoltak.” Csintalan szintén biztos abban, hogy
valakik felkészítették Nógrádit, és csak reménykedni tud abban, hogy ezt nem ma is
aktív titkosszolgálati munkatársak teszik. A politikus szerint egyébként a háttérben
állók nemcsak az olajügyletekben való részvétellel konkrétan megvádolt pártokat támadják,
hanem Pintér Sándoron keresztül a Fideszt is, csak ezt nem annyira nyilvánvalóan
teszik.
Hogy mindez kinek áll érdekében? Csintalan szerint többeknek is, elsősorban a kisgazdáknak,
akik a kormányzás során „igencsak gyalázatosan” szerepeltek, és a választóik
elfordultak tőlük. Ezzel kísérletet tesznek arra, hogy az általuk keltett zavaros
helyzetben kvázi rendcsinálóként tűnhessenek fel. A képviselő szerint azonban a
kisgazdák is csupán eszközök, a hunyók inkább azok az 1990 környékén elbocsátott
egyes titkosszolgálati munkatársak lehetnek, akik csalódtak az 1994-98-as koalícióban,
mert a visszatérésükre számítottak, ami elmaradt. „Ezek közül számosan
megjelentek a kisgazdapárt gazdasági és politikai vállalkozásaiban, innen irányítva
a lejáratást.” Csintalan szerint a tehetségtelenségnek és a professzionalizmusnak
furcsa elemei keverednek az ügyben. Az előbbi egyik példája annak az irreálisnak ható
2000 milliárd forintnak az emlegetése, ami állítólag az olajügyek hasznaként termelődött.
„Ennyi pénzből meg lehetne venni a fél országot, vagy akár az amerikai elnökválasztásba
is bele tudnánk szólni.” A politikus szerint a testőrökkel kísérgetett Nógrádinak
nem az általa megvádolt közszereplők bosszújától kellene félnie. „Nem Pető Ivántól,
nem Boross Pétertől, nem Csintalan Sándortól, nem Szabó Ivántól kell neki félnie,
hanem a kenyéradó gazdáitól. Azt hiszem, hogy azok számára, akik ezt a programot
kitalálták, evidens, hogy ha ez a program lefutott, Nógrádi Zsolt szerepe lezárult,
akkor szépen eltüntessék. És ők tényleg el fogják tüntetni.”
Nikolits István MSZP-s képviselő, volt titkosszolgálati miniszter szerint sem Nógrádi
Zsolt, sem az apja nem volt olyan „nagymenő”, hogy ilyen nagy rálátása lett volna
a hazai olajügyekre. Így szinte biztos, hogy felkészítették.
Nikolits szerint Pintér Sándor sok ismerettel rendelkezik, esetleg olyat is tudna
mondani, ami a Fidesz vezetői számára kellemetlen lenne. „Pallag László nem önjáró”,
ezt a Napkeltében be is ismerte, mint mondta: felülről nyomást gyakorolnak rá. Az is
kiderült, hogy hitelt ad a belügyminisztert ért vádaknak. Ki más gyakorolhatna nyomást
Pallagra, ha nem Torgyán József kisgazda elnök, akinek azonban - a logikát követve
- ugyancsak neheztelnie kell a belügyminiszterre. „Ne felejtsük el, hogy a belügyi
tárcára kezdetben a kisgazdák tartottak igényt, és úgy tűnik, erről a mai napig
nem mondtak le.” Nikolits szerint tehát koalíciós csata zajlik. A Fidesz azonban -
úgy tűnik - nem áll ki minisztere mellett. (Orbán Viktor szerdai rádióinterjújában
pontosan így fogalmazott: „Nincs kétségem afelől, hogy nem kerül elő terhelő
bizonyíték Pintér Sándorról az olajügyek kapcsán.”) Nikolits szerint a Fidesz
ezzel kifejezi, hogy Pintér Sándor befeketítése az ő érdekükben is áll.
Nógrádinak a tévéműsorban elmondott vallomásával a felkészítő csapat minden
politikai irányzatnak üzent. A vallomásban többek között három jó és három rossz
pártról esik szó. A jó pártoknak (Fidesz, FKgP, MIÉP) semmi közük az olajügyekhez,
a rossz pártok azonban (MSZP, SZDSZ, MDF) „nyakig olajosak”. Előbbieket dicséri, az
utóbbiakat elmarasztalja. Főként az MDF-et, ami arra utalhat, hogy a kisgazdák
(illetve a kormány) rendre akarják utasítani a Békejobb mozgalomban való részvétele
miatt lassan már eretneknek számító pártot. Ami a dicséretet illeti: a
nyilatkozatban több olyan rész is van, ami igencsak hasonlít a MIÉP által használt
terminológiára. Nógrádi például megkérdőjelezi a privatizáció tisztaságát vagy
az EU-csatlakozást. Ez egy gesztus lehet a MIÉP felé.
„A legdrámaibb az egészben az, hogy itt a legelképesztőbb és legfantasztikusabb ötletek
és feltételezések is hitelesnek tűnnek, függetlenül attól, hogy mi a valóság”
- mondta a Heteknek Pető Iván SZDSZ-es képviselő, akit Nógrádi szintén megemlített
az Akták műsorában.
Pető szerint a rengeteg politikus megvádolásának egyik célja lehet az, hogy amikor a
többségről kiderül, hogy valóban ártatlan, akkor ezzel a valóban bűnösök is
takarózhatnak.
A politikus szerint Nógrádi vallomásaiban több ellentmondás is fellelhető. Nógrádi
ugyanis egyszer azt mondja, hogy a Fidesz nem érintett, ugyanakkor Pintér Sándort, a
Fidesz-kormány belügyminiszterét főbűnösként állítja be. „A kisgazdapárt érintetlensége
ugyancsak kétséges, hiszen nem olyan régen egy kisgazda polgármester telkén találtak
véletlenül olajfinomítót” - mondta Pető. A politikus szerint a MIÉP sem
mondhatja magáról, hogy teljesen tiszta, hiszen az Antall-kormány illetékes
minisztereit kihallgatni kívánó MIÉP elnöke a vizsgált időszak nagyobb részében
az MDF alelnöke volt, „vagyis elég közel volt a tűzhöz”.