Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Beolajozott elit

Még mindig nem tudható, kik azok a „titkosszolgálati személyek”, akik az ország közvéleményét hónapok óta foglalkoztató olajügyek kitálalásának hátterében állnak. Az azonban biztos, hogy a fokról fokra durvuló „játszma” akár a demokráciába vetett bizalmat is megingathatja - ha eddig még nem ingott volna meg. A koronatanúnak kikiáltott Nógrádi Zsolt ismét „emelte a tétet”, és legutóbbi szereplésekor a MIÉP kivételével az összes parlamenti pártot összefüggésbe hozta az olajügyekkel, a belügyminisztert pedig gyilkosságra való felbujtással vádolta meg. Ezek után azt is közölte, hogy a szereplésre titkosszolgálati személyek készítették fel, akik adott esetben külföldre menekítését is megszervezik.
Munkatársaink Nógrádi által megnevezett politikusokat és volt rendőrtiszteket kérdeztek a „tanúvallomással” és annak hátterével kapcsolatban.


Nógrádi Zsolt, az olajügyek koronatanúja. Sikamlós történetek tudója     Fotó: MTI

Karancsi Tibor volt rendőr százados - aki tavaly szeptemberben először tárta nyilvánosság elé a rendőrség és az olajmaffia feltételezett kapcsolatát - úgy tudja, hogy Nógrádi mögött nem áll semmilyen volt titkosszolgálati szakemberekből verbuválódott csoport. Lapunk megkeresésére viszont biztosan állította, hogy voltak olyan személyek, akik biztatták Nógrádi Zsoltot a múlt vasárnapi tévészereplésre.
(A Nógrádiban végbement gyors változás egyébként többeknek szemet szúrt: míg néhány héttel ezelőtt a parlament pincéjébe kellett bújtatni a kíváncsiskodó újságírók elől, most állítólag önként vállalta az élő adásban való szereplést.)
Karancsi Tibor azt is elmondta, hogy Pallag László mögött viszont többen is állnak segítőként, ha kell, szakértőként. Ehhez a csapathoz tartozik többek között Szikinger István ügyvéd, dr. Gaál „Watson” János magánnyomozó, illetve ő maga is, valamint Bartus László, a Világgazdaság munkatársa, aki több esetben mint nyomozó is részt vett az ügyek felderítésében. Megfigyelők szerint több mint különös, hogy Pallag felkészítésével párhuzamosan Bartus sorozatban írja a témával foglalkozó cikkeket is. (Az olajbizottság első sajtótájékoztatóján az MDF-es Balogh László „ki is fakadt” amiatt, hogy egyes újságírók több információval rendelkeznek, mint a bizottság tagjai.)
Az említettek közül többen részt vettek a Pallag-féle dokumentumok rendszerezésében, mielőtt a kisgazda képviselő átadta azokat Áder János házelnöknek. Karancsi úgy véli, hogy Nógrádi Zsolt tévedett egy nullát, amikor a nála lévő titkosszolgálati anyagokról beszélt, illetve reméli, hogy csak ezernyolcszáz oldalt tesz ki ez a dokumentum, és nem tizennyolcezret.
Demeter Ervin titkosszolgálati miniszter közölte: nincs a nemzetbiztonsági szolgálatnál „Nógrádi-akta”, és a szolgálat az olajtanú édesapjával sem állt semmilyen kapcsolatban. „A képlet egyszerű: valakik felkészítik ezt a fiút, de nem a Nemzetbiztonsági Hivatal, mert ők nem tehetik az én engedélyem és beleegyezésem nélkül. Én viszont erről nem tudok” - mondta a miniszter, ugyanakkor hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy valakik visszaélnek a nemzetbiztonsági szolgálat nevével.
A miniszter szerint nincs semmiféle arra utaló bizonyíték, hogy a nemzetbiztonsági szolgálattól került volna ki a Nógrádi Zsolt által említett 18 ezer oldalas irat. „Akkor lehet erről érdemben véleményt formálni, ha lát az ember ilyen papírt, de én még olyan embert sem láttam, aki látott volna ilyen papírt” - közölte a miniszter.
Nógrádi ugyanakkor azt állította, hogy tavaly ősszel - miután egy korábbi bűncselekményéből adódó börtönbüntetéséből szabadult - „titkosszolgálati ügynökök vagy munkatársak” keresték meg, hogy „öntsön tiszta vizet a pohárba”. (Abban az időben a polgári titkosszolgálatot még Kövér László felügyelte.)
Az olajbizottság első titkos tanúja, dr. Gaál „Watson” János magánnyomozó véleménye eltér Karancsiétól. Gaálról annyit kell tudni, hogy 12 éven keresztül végzett rendőri munkát, illetve a mai országos rendőri vezetők közvetlen munkatársa volt éveken keresztül. Ő teljesen kizártnak tartja, hogy akár az idősebb Nógrádi, akár a fiatalabb kezében bármilyen titkosszolgálattól kikerült anyag lenne. Hozzátette, nem tudja elképzelni, hogy Nógrádi Zsolt komolyabb ügyekről tudna, hiszen még csak 18 éves volt az olajszőkítés fénykorában. Ha pedig rendelkezne bizonyítékkal, azt a tévé képernyőjén már meglobogtatta volna. Ezen túl, ha van is információja, az kizárólag Bács-Kiskun megyéről szólhat. Erre a legjobb példa, hogy nem lehet Békés várost Elek nevű faluval összekeverni, mert Nógrádi a nyilatkozatában ezt tette. Bizonyítékul szolgálhat ez arra, hogy mindazt, amit elmondott, valakik a szájába adták.
Lapunknak nyilatkozó, de személyüket titokban tartó szakértők azt feltételezik, hogy a hivatalos szervek Pallag Lászlón keresztül kívánják begyűjteni mindazokat az írásos bizonyítékokat, amelyek az olajügyekről szólnak, ugyanis Pallag közzétette, hogy vár minden, a témához kapcsolódó bejelentést. Szerintük Pallag szaknyelven szólva „csali” a horog végén. Hozzátették, nagyon sok, az olajügyekről szóló dokumentum 80 évre államtitoknak lett minősítve.
Érdekesség, hogy a Nógrádi-féle forgatókönyv már 1998 tavaszán megjelent az interneten, de akkor nem keltett ekkora botrányt, tavaly ősszel pedig Erdélyi István, a MIÉP-közeli Vasárnapi újság riportere írt könyvet „Olajos rendőrök, olajos politikusok” címmel, melyben szintén szerepel a mostani vádak egy része, a mű azonban nem talált élénk fogadtatásra.
Tóth Károly képviselő, az olajbizottság szocialista tagja egyetért mindazokkal, akik a bizottság jelenlegi munkáját pártcsatározásnak tekintik. Ugyanakkor - mint a Heteknek kifejtette - megállapítható, hogy Nógrádi és a mögötte állók a médián keresztül lejáratják a Parlament és az országgyűlési képviselők tekintélyét, hiszen még mindig nem tisztázódott, kikre gondolt Pallag László, amikor az országgyűlési képviselők 10-20 százalékának piszkos ügyeiről beszélt.
Balogh László MDF-es képviselő szerint Nógrádi Zsoltot valóban felkészítették, amit ő maga is elismert. „Hogy kik készítették fel, nem volt hajlandó elárulni, de az azóta történt események valószínűleg mind a fölkészítők szándékai szerint történtek” - állítja a képviselő, aki szerint a vádaskodások mögött nem pártérdekek, hanem alvilági érdekek állnak. „Minden párt azért jön létre és azért dolgozik, hogy egyszer hatalomra kerüljön, és akkor ő legyen felelős azokért az intézményekért, amelyeket most lejáratnak. Egyetlen politikai párt sem olyan botor, hogy a saját jövőbeli alapjait veri szét” - érvelt lapunknak Balogh. A politikus szerint ez a fajta káosz csak a bűnözői köröknek használ, mint ahogy a tíz év óta a legsikeresebb évet záró rendőrség felügyeletét ellátó Pintér Sándor lejáratása is. Arra a felvetésre, miszerint a kialakult helyzetet a Fidesz arra használná, hogy okot keressen a belügyminiszter leváltására, Balogh így felelt: „Ennél nagyobb marhaságot még nem hallottam, hiszen ha a miniszterelnök bármelyik minisztertől meg akar szabadulni, akkor fölmentheti akár indok nélkül is. Ekkora cécót nem csinálnak egy fölmentésből.” (Más vélemények szerint viszont nem lenne ilyen egyszerű a Joszip Tot és Kaya Ibrahim nevével fémjelzett ügyekre nagy rálátással rendelkező belügyminiszter menesztése.)
Csintalan Sándor MSZP-s képviselő is a vádak kereszttüzébe került. A képviselő lapunknak elmondta: azóta támadják folyamatosan, amióta az előző parlamenti ciklusban létrehoztak egy együttműködést a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával, amelynek értelmében azok ügyeit, akik politikai támogatásra való hivatkozással kértek halasztott vámfizetést, nem elbírálták, hanem kivizsgálták. „Ezután néhány héttel elkezdődött egy furcsa történet, ami azóta is tart: a pedofílián kívül már mindennel megvádoltak.” Csintalan szintén biztos abban, hogy valakik felkészítették Nógrádit, és csak reménykedni tud abban, hogy ezt nem ma is aktív titkosszolgálati munkatársak teszik. A politikus szerint egyébként a háttérben állók nemcsak az olajügyletekben való részvétellel konkrétan megvádolt pártokat támadják, hanem Pintér Sándoron keresztül a Fideszt is, csak ezt nem annyira nyilvánvalóan teszik.
Hogy mindez kinek áll érdekében? Csintalan szerint többeknek is, elsősorban a kisgazdáknak, akik a kormányzás során „igencsak gyalázatosan” szerepeltek, és a választóik elfordultak tőlük. Ezzel kísérletet tesznek arra, hogy az általuk keltett zavaros helyzetben kvázi rendcsinálóként tűnhessenek fel. A képviselő szerint azonban a kisgazdák is csupán eszközök, a hunyók inkább azok az 1990 környékén elbocsátott egyes titkosszolgálati munkatársak lehetnek, akik csalódtak az 1994-98-as koalícióban, mert a visszatérésükre számítottak, ami elmaradt. „Ezek közül számosan megjelentek a kisgazdapárt gazdasági és politikai vállalkozásaiban, innen irányítva a lejáratást.” Csintalan szerint a tehetségtelenségnek és a professzionalizmusnak furcsa elemei keverednek az ügyben. Az előbbi egyik példája annak az irreálisnak ható 2000 milliárd forintnak az emlegetése, ami állítólag az olajügyek hasznaként termelődött. „Ennyi pénzből meg lehetne venni a fél országot, vagy akár az amerikai elnökválasztásba is bele tudnánk szólni.” A politikus szerint a testőrökkel kísérgetett Nógrádinak nem az általa megvádolt közszereplők bosszújától kellene félnie. „Nem Pető Ivántól, nem Boross Pétertől, nem Csintalan Sándortól, nem Szabó Ivántól kell neki félnie, hanem a kenyéradó gazdáitól. Azt hiszem, hogy azok számára, akik ezt a programot kitalálták, evidens, hogy ha ez a program lefutott, Nógrádi Zsolt szerepe lezárult, akkor szépen eltüntessék. És ők tényleg el fogják tüntetni.”
Nikolits István MSZP-s képviselő, volt titkosszolgálati miniszter szerint sem Nógrádi Zsolt, sem az apja nem volt olyan „nagymenő”, hogy ilyen nagy rálátása lett volna a hazai olajügyekre. Így szinte biztos, hogy felkészítették.
Nikolits szerint Pintér Sándor sok ismerettel rendelkezik, esetleg olyat is tudna mondani, ami a Fidesz vezetői számára kellemetlen lenne. „Pallag László nem önjáró”, ezt a Napkeltében be is ismerte, mint mondta: felülről nyomást gyakorolnak rá. Az is kiderült, hogy hitelt ad a belügyminisztert ért vádaknak. Ki más gyakorolhatna nyomást Pallagra, ha nem Torgyán József kisgazda elnök, akinek azonban - a logikát követve - ugyancsak neheztelnie kell a belügyminiszterre. „Ne felejtsük el, hogy a belügyi tárcára kezdetben a kisgazdák tartottak igényt, és úgy tűnik, erről a mai napig nem mondtak le.” Nikolits szerint tehát koalíciós csata zajlik. A Fidesz azonban - úgy tűnik - nem áll ki minisztere mellett. (Orbán Viktor szerdai rádióinterjújában pontosan így fogalmazott: „Nincs kétségem afelől, hogy nem kerül elő terhelő bizonyíték Pintér Sándorról az olajügyek kapcsán.”) Nikolits szerint a Fidesz ezzel kifejezi, hogy Pintér Sándor befeketítése az ő érdekükben is áll.
Nógrádinak a tévéműsorban elmondott vallomásával a felkészítő csapat minden politikai irányzatnak üzent. A vallomásban többek között három jó és három rossz pártról esik szó. A jó pártoknak (Fidesz, FKgP, MIÉP) semmi közük az olajügyekhez, a rossz pártok azonban (MSZP, SZDSZ, MDF) „nyakig olajosak”. Előbbieket dicséri, az utóbbiakat elmarasztalja. Főként az MDF-et, ami arra utalhat, hogy a kisgazdák (illetve a kormány) rendre akarják utasítani a Békejobb mozgalomban való részvétele miatt lassan már eretneknek számító pártot. Ami a dicséretet illeti: a nyilatkozatban több olyan rész is van, ami igencsak hasonlít a MIÉP által használt terminológiára. Nógrádi például megkérdőjelezi a privatizáció tisztaságát vagy az EU-csatlakozást. Ez egy gesztus lehet a MIÉP felé.
„A legdrámaibb az egészben az, hogy itt a legelképesztőbb és legfantasztikusabb ötletek és feltételezések is hitelesnek tűnnek, függetlenül attól, hogy mi a valóság” - mondta a Heteknek Pető Iván SZDSZ-es képviselő, akit Nógrádi szintén megemlített az Akták műsorában.
Pető szerint a rengeteg politikus megvádolásának egyik célja lehet az, hogy amikor a többségről kiderül, hogy valóban ártatlan, akkor ezzel a valóban bűnösök is takarózhatnak.
A politikus szerint Nógrádi vallomásaiban több ellentmondás is fellelhető. Nógrádi ugyanis egyszer azt mondja, hogy a Fidesz nem érintett, ugyanakkor Pintér Sándort, a Fidesz-kormány belügyminiszterét főbűnösként állítja be. „A kisgazdapárt érintetlensége ugyancsak kétséges, hiszen nem olyan régen egy kisgazda polgármester telkén találtak véletlenül olajfinomítót” - mondta Pető. A politikus szerint a MIÉP sem mondhatja magáról, hogy teljesen tiszta, hiszen az Antall-kormány illetékes minisztereit kihallgatni kívánó MIÉP elnöke a vizsgált időszak nagyobb részében az MDF alelnöke volt, „vagyis elég közel volt a tűzhöz”.