Vissza a tartalomjegyzékhez

Márer György, New York
Hogyan szitkozódott Hillary

Két érdekes cikk látott napvilágot egy héttel ezelőtt a New York Post, illetve a New York Daily News hasábjain. Mindkettő egy könyv közeli megjelenését harangozta be, amelynek írója Jerry Oppenheimer, a címe pedig Bill és Hillary Clinton bonyolult házasságára utal. A szerző azt állítja: Hillary Rodham 1974-ben, a vereséggel végződött képviselő-választás estéjén „zsidó fattyúnak” nevezte Bill Clinton akkori kampányának vezetőjét, sőt a sértést még egy nyomdafestéket nem tűrő jelzővel is tetézte.


Hillary Clinton kampánykörúton. Jobban vigyáz a nyelvére
    Fotó: Reuters

Az író három tanút vonultat fel állítása megerősítésére. Paul Fray, a sértés feltételezett elszenvedője kijelentette: „Pontosan ez az, amit mondott.” Felesége, Mary Lee így vélekedett: „Hillary ezt azért tette vele, mert Clinton vesztett. A férjem nem tartozott a felső tízezer soraiba. Illethette volna bármiféle más becsmérlő szavakkal, de ezt választotta, ami sajnálatos volt.” A harmadik tanú, Neil McDonald ugyancsak azt nyilatkozta, hogy hallotta a megjegyzést. Hillary Clinton leszögezte: „Ez sohasem történt meg!” - majd „szemenszedett hazugságnak” minősítette a történetet.
Az ügy igen nagy port vert fel mindössze három hónappal a szenátusi választás előtt: egy ilyen megnyilvánulás következtében bármely jelölt hitelét vesztheti, különösen New Yorkban, ahol a zsidó lakosság százalékaránya igen magas. A dolog fontosságát mi sem bizonyíthatja ékesebben, mint az, hogy Clinton elnök a Camp David-i tárgyalások szünetében elhatározta, nem hagyja annyiban a felesége ellen felhozott vádakat, és ellentámadást indít. A baj csak az volt, hogy közben egy interjú keretében elejtett néhány szót az izraeli-arab tárgyalásokról is, s ezzel bizony megsértette a hírzárlatot, amit éppen a Fehér Ház rendelt el. Clinton a Daily Newsnak úgy festette le a Fray házaspárt, mint vesztes embereket. Felmutatott egy levelet, amelyet Paul Fray három évvel ezelőtt írt a First Ladynek, bocsánatot kérvén tőle azért, mert a múltban hazugságokat terjesztett Clintonékról. Hillary kampánya pedig azzal akarta lerombolni a Fray házaspár tekintélyét, hogy a szóban forgó sértésről eddig még sohasem esett szó.
Rick Lazio, Hillary ellenfele a kampányban antiszemitizmussal vádolta a First Ladyt. „Clintonékat sohasem lehet hibáztatni. Mindig a mások bűne, ha ők valamit rosszul csinálnak. Őszintén szólva, nem tudom, kinek higgyek. Az egészben az a szomorú, hogy a New York-iak sem tudják, kinek higgyenek” - mondotta Lazio. Utalt pedig ezzel arra, hogy bár Paul Fray baptista családban nőtt fel, apai oldalon voltak zsidók a családjában. A sértés tehát érzékeny pontján érintette, ha egyáltalán elhangzott. Abraham Foxman, a Rágalmazás Elleni Liga országos igazgatója úgy vélte: „Amennyiben a dolog igaz, úgy elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan. Az emberek azonban haragjukban rengeteg olyat mondanak, ami mégsem teszi őket antiszemitává. Ezt szembe kell állítanunk Hillary elmúlt 25 éves pályafutásával, amely nem mutatja még a legcsekélyebb zsidóellenességet sem.”
Az igazság kedvéért viszont érdemes megjegyezni, hogy a First Lady kiállt a palesztin állam létrehozása mellett, nem is beszélve arról, hogy szemrebbenés nélkül összecsókolózott Jasszer Arafat feleségével, miután az antiszemita kijelentéseket tett a jelenlétében.
Hillary szerint a republikánusoknak nem ez volt az utolsó húzásuk: „Egész raktáruk van sértésekből, amelyeket fel fognak használni a választási hadjáratban” - mondotta.
Jerry Oppenheimer, a könyv szerzője cáfolta Clinton aszszony állítását, amely szerint azért hozta fel az antiszemita vádat, hogy szétzúzza a First Lady politikai álmait. Majd hozzátette: a Fray házaspárral és Neil McDonalddal készített interjúk már megvoltak, mielőtt bárkinek még csak eszébe is jutott volna, hogy Hillary benevez a szenátori címért folyó versenybe.