Vissza a tartalomjegyzékhez

Morvay Péter
Ki Jézus

„Tizenöt éve hiába kerestük volna Jézus képmását a nagy nemzetközi hírmagazinok címoldalán, ma azonban a kereszténység központi alakja rendszeres szereplője ezeknek az újságoknak. Mi az oka ennek? Kicsoda valójában Jézus?” - kérdezte a közelmúltban a CNN hírtelevízió népszerű beszélgetőműsorának riportere különböző felekezetű - baptista, katolikus és zsidó - beszélgetőpartnereit. Larry King egy korábbi, januári műsorában arra kereste a választ, hogy szabad-e keresztényeknek zsidókat téríteniük. Aligha meglepő, hogy a két műsor közül ez utóbbi hozott különösen éles vitát, bár a párbeszéd és az egymás iránti tisztelet még a dogmatikailag oly távol eső nézetek esetén is segített a feszültségek oldásában: a júliusi adásban az egyik oldalon a történelmi Jézus személyének az elfogadása, a másikon pedig Jézus zsidó mivoltának elismerése jelzi ezt.

„Úgy tekintem Jézust, mint Isten eszközét arra, hogy a héber Írások morális világképét az egész emberiség örökségévé tegye” - ezzel a rabbitól talán szokatlan jellemzéssel válaszolt a „Ki Jézus?” kérdésére Harold Kushner, a bostoni zsinagóga vezetője. Kushner úgy látja, hogy különbséget kell tenni „Jézus vallása, amely egy mélyen humanista judaizmus” és a „Jézusról szóló vallás”, azaz a kereszténység között. Egy másik rabbi, a New York-i Shmuel Boetach szintén úgy véli, hogy nem Jézus tehet arról, hogy személye a „végső zsidó tabu-témává vált”. Szerinte a kereszténység minden más világvallásnál többet tett azért, hogy „pogányok milliárdjait Isten ismeretére és a monoteizmushoz vezesse”. Boetach az „eretnekséget” abban látja, hogy az egyházi tradíció a „történelmi Jézus alakját a kereszténység messiásává változtatta”. Ezzel „Jézus fegyverré vált a kereszténység kezében a zsidóság ellen”.
A legnagyobb amerikai protestáns felekezet, a déli baptisták egyik kiadványa az év elején nagy vihart kavart, mivel úgy fogalmazott, hogy az Evangélium üzenetét a zsidók számára is hirdetnie kell az egyháznak. A januári Larry King Show vendégeként Albert Mohler baptista teológus zsidó vitapartnereitől hideget-meleget egyaránt kapott ezért az állításért: volt, aki agresszívnak, de volt, aki egyenesen náci gondolkodásúnak nevezte, mondván: aki egy hívő zsidóban hiányt vél felfedezni, és ezért téríteni akarja, nem különb a szőke haj és kék szem felsőbbrendűségét hirdető rasszistáknál. Jóval higgadtabban zajlott Mohler és a rabbik múlt heti beszélgetése Jézus személyéről. A teológus szerint a kérdést maga Jézus válaszolta meg tanítványainak Cézárea Filippiben, amikor Péter állítását - „Te vagy a Krisztus (Messiás), az élő Isten Fia” - helyben hagyta. A megtestesült Krisztus, aki Istenként és emberként az emberiség megváltója, nem egy történelem során kialakult egyházi kategória, hanem maga a valóság - érvelt Mohler, aki számos bibliai idézettel is alátámasztotta érvelését.
„A Biblia élő könyv: prófécia, történelem és költészet csodálatos ötvözete, ugyanakkor Isten üzenete is az emberiséghez, amelyben megismerteti velünk, hogy az út Őhozzá a Fián, Jézus Krisztuson keresztül vezet” - érvelt az ortodox keresztény kijelentés mellett Anne Graham evangélista, Billy Graham leánya, aki maga is több sikerkönyv szerzője. Anne elmondta, hogy szülei hite és a gyermekkorában alaposan megismert bibliai tanítások ellenére neki is személyesen kellett hitre jutnia Jézusban, mint megváltóban. Erre a megindító találkozásra - vallotta be Anne Graham - egy Jézusról szóló, a húszas években készült némafilm
vetítése közben jutott el. Amikor szülei látták, hogy a keresztre fe-szítés jelenete közben leányuk sírva kéri Isten bűnbocsánatát, segítettek neki a megtérésről szóló ima elmondásában.
„Aligha akart új vallást alapítani Jézus, aki maga is egy törvénytisztelő zsidó volt” - állította a fórum katolikus vendége, Michael Manning atya, aki kifejtette: a Szentháromságot hirdető keresztény tan csak a IV. századra, a niceai zsinat idejére alakult ki. Szerinte ma a lényeges kérdés nem az, hogy ki volt Jézus, hiszen ebben az emberek - nemcsak a keresztények - nagyjából azonos állásponton vannak, hanem az, hogy az igazi Jézust állítja-e az egyház a világ elé? „Ebben a kommercializálódott világban nemcsak a győztes Jézusra, hanem a szegényekkel együttérző megváltó bemutatására is szükség van” - vélte Manning.
Egy hallgatói kérdésre, miszerint miért gondolja azt, hogy az Ószövetség cáfolja, miszerint Jézus messiás lenne, Boetach rabbi kifejtette: szerinte az Ézsaiás próféta által leírt messiási feltételeknek - békét kell hoznia a Földre, minden betegséget meggyógyítania és a jeruzsálemi Templomot felépítenie - Jézus nem felelt meg. „A keresztények erre azt mondják, hogy a második eljövetelekor majd megteszi ezeket. Nos, erre mi zsidók azt válaszoljuk, hogy majd meglátjuk” - állította Boetach. A rabbi szerint egyébként nem volt istenkáromlás Jézustól, hogy messiásnak állította magát, hiszen a zsidó felfogás szerint a messiás nem isteni személy, hanem a zsidóság politikai vezetője lesz, aki helyreállítja Izrael királyságát. Boetach az utóbbi évek több zsidó történészének elterjedőben lévő feltételezését osztotta azzal az állításával, hogy Jézus elítélésében a felelősséget nem a farizeusok számlájára írta - azok szerinte a hozzájuk igen közel álló Jézus pártján álltak -, hanem a Rómát támogató szadduceus párthoz tartozó főpapra hárította. Mit lehet tudni a történelmi Jézus személyéről, netán külsejéről? - érdeklődött tovább a riporter. Mohler szerint teljességgel félrevezető törekvés ma az, hogy az Evangéliumok leírásait megkérdőjelezve, úgymond objektív bizonyítékokat keresnek egyes kutatók Jézusról. Aki Jézus alakját materialista bizonyítékokkal akarja megragadni, szükségszerűen materialista következtetésekre jut - mondta a baptista teológus. Mohler egy katolikus kollégájának a hasonlatát idézte arról az emberről, aki egy mély kútba tekintve a saját képmását látta meg, majd elújságolta, hogy a vízben új felfedezésre bukkant. Így van mindenki, aki a Biblián kívül keresi Jézust - csak önmaga elképzeléseit találja meg. A modern társadalom képmutatását mi sem jelzi jobban, mint hogy sokan azok közül, akik fanyalogva bírálják a Bibliát a természetfelettire vonatkozó állításai miatt, készek egy divatlap útmutatásait követve, „mágikus kristályt” vásárolni maguknak, és az előtt órákig meditálni - állította Mohler. Hogy milyen volt Jézus külseje? A Biblia szerint megjelenésében nem volt semmi rendkívüli, így alapos okunk van feltételezni, hogy alakja nem tért el palesztinai zsidó kortársaitól. Ennek az átmeneti jellemzőnek - hiszen Jézus a feltámadása után tökéletes testben állt elő - a megváltásról szóló üzenethez nincs köze - vélte befejezésül a teológus.