Szeizmológus vagyok, a budapesti obszervatóriumban dolgozom. Nagyon örültem a
földrengésekről szóló korrekt cikknek. (Hetek 2000. június 10., ) Néhány
kiegészítést szeretnék fűzni az íráshoz.
Az utóbbi 100 évben évente átlag 20 jelentős, 7-8 magnitúdójú földrengés
fordul elő a földön. Évente 120 nagy (6-7 fokozatú), 800 közepes (5-6 fokozatú) és
6200 kisebb (4-5 fokozatú). Ezek a rengések nem véletlenszerűen pattannak ki, hanem
főleg a lemezhatárokon. E lemezhatárok egy része a lakott területektől távol esik.
Az itt kipattant rengésekből nem is lesz „hír”. Másik részük tengerpartokra,
sűrűn lakott területekre esik. Ahogy a populáció rohamosan nő ezeken a helyeken,
annál érzékenyebben reagálnak a földrengésveszélyre, ami persze nem változott meg
az utóbbi 100 év statisztikája alapján.
Hazánk földtani helyzete olyan, hogy pusztító erejű földrengés - szerencsére -
nem valószínűsíthető. Közepesnél valamivel erősebb földmozgás átlag 20 évente
fordul elő. Magyarországon havonta átlagosan három, csak műszerekkel észlelhető,
nagyon kicsi (1-2 magnitúdójú) rengés pattan ki. A Földön ilyen méretű
földrengés naponta 8000 fordul elő.
Földrengés-előrejelzés gyakorlatilag nincs. Ahogy az emberek igényelnék, pontos
helyre, napra, időpontra (hiszen esetleg milliós várost kellene kiüríteni) nincs. 10,
20, 100 éve csak egy adott erősségű rengés előfordulási valószínűségét lehet
megadni, amit a meglevő katalógusokból számolnak, amelyek persze rövid időt fognak
át (100-1000 év), és nem teljesek.
A megelőzés adhat némi megoldást: korszerű építkezés, vezetékek (gáz, víz)
biztonságos kiépítése.
Kiszely Márta
tudományos munkatárs