Vissza a tartalomjegyzékhez

Vagyim Arisztov
Csecsen merényletek Hamasz módra

Az orosz hadsereg vezetői már nem egyszer közölték, hogy a csecsen háború a végéhez közeledik. A Szerzsin-Jurt mellett június végén zajló harc ismét megmutatta, hogy a nyílt összecsapásokban a hadsereg legyőzi a csecsen fegyvereseket. Ám nem bizonyult megalapozottnak az a meggyőződés, hogy a szövetségi erők teljesen ellenőrzésük alatt tartják a cse-csenföldi eseményeket. „A csecsen fegyveresek ma már nem képesek széleskörű terrorakciókat végrehajtani” - állította Trasev orosz tábornok, a Csecsenföldön összevont szövetségi erők főparancsnoka. Pontosan egy héttel később a csecsenek öt hatalmas erejű robbantással cáfolták a tábornok kijelentését. A terrorakcióknak közel száz halott és sebesült áldozata volt.


Az arguni robbanás helyszíne. Csecsen bosszú    Fotó: Reuters

A módszer: robbanószerrel megrakott gépkocsik bevetése mind általánosabbá válik a fegyveresek és a szövetségi erők közötti harcban. Első alkalommal tavasszal fordult elő, hogy egy öngyilkos vezető belerohant autójával egy orosz őrállásba. Szakértők úgy vélik: az, hogy a csecsenek ilyen eszközökhöz folyamodnak, azt mutatja, hogy elveszítették hitüket abban, hogy legyőzhetik a szövetségi hadsereget a nyílt harcmezőn vagy a partizánháború során. Az orosz hadsereg és milícia állásainak éjszakai ágyúzása ugyancsak hatástalan maradt. Nem hozott eredményt a partizánok számára megszokott aknaháború sem. Az aknák használata passzív módja a hadviselésnek, és az orosz hadsereg többé-kevésbé sikeresen megbirkózik vele. Így a csecsen fegyveresek „kénytelenek voltak” áttérni az autókra és öngyilkos merénylőkre - azaz a mozgó aknákra és az „ember-bombákra”. A váltás jelzi a háború új szakaszát: a fegyveresek részéről jóval aktívabbat, ám mindkét fél számára nagyobb emberveszteséggel járót.
A csecsenek valószínűleg a szélsőséges arab csoportok tapasztalataira építenek. A módszer mindenesetre megerősíti az orosz titkosszolgálatok és az orosz média által nemegyszer hangoztatott kapcsolat lehetőségét a csecsen fegyveresek és az arab terroristák között.
A csecsen harcmodor igen alattomos és veszélyes. Immár bármelyik autó négykerekű bombának bizonyulhat, és halált hozhat az arra járókra, még ha azok nem is katonák vagy rendfenntartók. Az oroszok válaszul július negyedikével bevezették Csecsenföldön a kijárási tilalmat. Ezentúl sötétedés után a katonák minden áthaladó autóra tüzet nyitnak. Egyes vélemények szerint a válaszlépés hatásos lesz. Mindenesetre tagadhatatlan, hogy harcászati szempontból a feléledt terrorakcióknak köszönhetően a csecsenek átvették a kezdeményezést.
A merényleteknek nem csak katonai, de politikai aspektusa is van. Egyrészt megerősíti a hadműveletek ellenzőinek azon véleményét, miszerint ezt a háborút megnyerni nem lehet, hogy az végérvényesen megállíthatatlan terrorakciók láncolatává alakul, ezért tárgyalóasztalhoz kell ülni a fegyveresekkel.
Másrészt a széles körű terrorakciók Putyin és hívei pozícióját javítják. Az orosz elnöknek így még több alapja van nemzetközi terrorizmusról beszélni. Az, hogy a csecsenek öngyilkos merénylőket vetnek be, az orosz vezetők álláspontját hitelesíti a Nyugat szemében. Lehetőséget ad Putyinnak, hogy megújítsa a volt szovjet köztársaságok konszolidációs törekvéseit. Jóllehet a FÁK-országok közös gazdasági érdekeken alapuló barátságának eszméje nem nyert tért a gyakorlatban, és a régión belüli gazdasági kötelékek tovább gyengülnek, a nemzetközi terrorizmussal szembeni együttes fellépés ideája mind vonzóbbá válik. Erre épül rá a közös biztonság gondolata, elsősorban az úgynevezett kaukázusi négyek - Oroszország, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország - számára.
Oroszország ebben az összefogásban mindinkább vezető szerepet játszik. Azerbajdzsánnak és Grúziának címzett vádjai - miszerint azok menedéket nyújtanak a terroristáknak - mentegetőzésre késztetik Bakut és Tbiliszit, és arra, hogy részt vállaljanak Moszkva csecsenek elleni harcából. Mindez megerősíti az oroszok pozícióit a Kaukázusban, és lehetővé teszi számukra, hogy tovább növeljék befolyásukat a térségben. Köztudott, hogy e befolyásnak aktív ellenzői Irán és Törökország, akik közül az utóbbi „Török közösség” néven készül a volt szovjet muszlim köztársaságokat kivonni Oroszország hatalmi övezetéből. A feléledt csecsen terrorakciók mindenesetre újabb lökést adhatnak a kaukázusi geopolitikai ellentét megerősödésének.