Vissza a tartalomjegyzékhez

Györök Orsolya
Cél a globális adóközösség

Erősödik a nyomás az adóparadicsomokként emlegetett országokon: az OECD nyilatkozatban szólította fel őket, hogy közelítsék adórendszerüket a legfejlettebb államokban alkalmazott adórendszerhez, különben komoly szankciókra számíthatnak. A párizsi találkozón kiadott nyilatkozat megszületése előtt alig egy héttel a G7 országok nyilvánosságra hozták azoknak az államoknak a listáját, amelyek erősen érintettek pénzmosással kapcsolatos ügyekben. Ezen a héten látott napvilágot az a jelentés is, amely szerint a svájci bankokban idén zárolt pénzmosásgyanús pénzek összege eléri a 1,5 milliárd svájci frankot.

A világ legfejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólított 35 offshore pénzügyi központot, hogy egy éven belül mutassanak együttműködési készséget a szervezettel és kezdjék el adórendszerük megváltoztatását, illetve 2005-re fejezzék be a reformot. A nyilatkozat több csendes-óceáni és karibi szigetországot érint, de a listán szerepel Lichtenstein, Gibraltár, Panama, valamint több brit (Brit Virgin-szigetek, Man-sziget, Jersey, Montserrat), amerikai (Virgin-szigetek) és francia érdekeltségi terület (Monaco) is. A listán azonban nem szerepel Málta, Ciprus, San Marino, Mauritius, a Kajmán-szigetek és a Bermudák, mivel ezek az országok már ígéretet tettek jelenlegi káros adópolitikájuk megváltoztatására.
Az OECD vezeti jelenleg azt a harcot, ami azok ellen az egyének és cégek ellen irányul, amelyek legfőbb célja az adóelkerülés: olyan országokba telepítik székhelyük központját, ahol jóval alacsonyabbak az adók, a közterhek, kevésbé szigorúak a könyvvezetési szabályok, és enyhébb az ellenőrzés, illetve erős a diszkréció. Az OECD öt évet adott ezeknek az offshore pénzügyi központoknak, hogy megszüntessék speciális státusukat. Amennyiben erre nem hajlandóak, komoly szankciókat helyeztek kilátásba velük szemben: pénzügyi kapcsolatok megszakításával, üzleti kapcsolataik ellehetetlenítésével, offshore központokba irányuló tranzakciók bírságolásával fenyegetőzve.
Gabriel Makhlouf, az OECD pénzügyi bizottságának elnöke szerint ez a bizottsági jelentés mérföldkő egy új, globális adóközösség létrehozásában, egy olyan új korszak nyitánya, amely előmozdítja a bizalmat és az adóhatóságok közötti együttműködést, ahol a becsületes adófizetőknek nem kell azok helyett fizetni, akik el akarják kerülni az adófizetést. Makhlouf szerint évente 50 milliárd dollárnyi veszteséget okoznak az offshore központok a fejlődő országoknak.
Az OECD saját tagországaiban is 47 olyan területet és helyet nevezett meg, amelyek káros adópolitikát folytatnak, például: Svájc, Luxemburg, Írország és Olaszország. A G7 (legfejlettebb gazdasággal rendelkező) országok egy héttel ezelőtt publikáltak egy olyan országokat felsoroló listát, amelyek a pénzmosásban hallgatólagosan részt vesznek: Oroszország mellett Lichtenstein, Svájc, Libanon és Izrael is szerepelt rajta.
Nem kimondva bár, de a két országlistából azért sejthető, hogy a szigorú banktitok, az alacsony adók, a simulékony pénzügyi szolgáltatások a szürke és fekete vagyonok tisztára mosására is kiváló helyszínek. A banktitok intézményére az elmúlt években egyébként több oldalról is nyomás nehezedik. Svájci, illetve a közelmúltban lichtensteini pénzügyi tanácsadókkal, bankokkal kapcsolatban is napvilágra kerültek olyan adatok, amelyek alátámasztják azt a véleményt, hogy a banktitok gyakorlata is felülvizsgálatra szorul.
A kérdéses ügyek többsége orosz pénzmosással kapcsolatos, illetve 670 millió dollárt találtak a volt nigériai diktátor, Sani Abacha tizenhét különböző bankban tartott számláján.