E sorok írójának felejthetetlen élményei közé tartozik, amikor az általános
iskola első osztályában a Himnusz elemzésére került sor. A határozott osztályfőnök
ugyanis azt mondta: „A Himnusz így kezdődik: Isten, áldd meg a magyart - Isten
pedig nem létezik.” Már ezért is érdekes a Henry M. Morris által szerkesztett, nemrég
nálunk is megjelent könyv, a Kreacionizmus. A teremtéselméletet bemutató műnek
ugyanis az a kiindulópontja, hogy Isten - az osztályfőnök állításával ellentétben
- létezik. És nemcsak létezik, de ő a „felelős” a világmindenség és az élet
létrehozásáért is.
A Kreacionizmus a hit és a tudomány határvidékére kalauzolja el az olvasót, aki
jobb, ha felkészül: egy ízig-vérig tudományos munkát fog elolvasni; tételekkel,
egyenletekkel, levezetésekkel, és esetenként elsőre talán merésznek tűnő megállapításokkal
fog találkozni.
Hogyan lehet a teremtést tudományosan vizsgálni? Nem egy, csupán a vallásra tartozó
dolgot feszeget a könyv?
A kérdés jogos, és az előszó - amelyet a téma szakavatott hazai ismerője, Tóth
Tibor professzor írt - leszögezi, hogy az evolúció és a teremtés két modell, s ha
így van, a tudomány legmodernebb felismeréseinek tükrében kell megvizsgálni, hogy
vajon melyik állja meg jobban a helyét.
A Kreacionizmus című könyv két fő részre bontható. Egyfelől az evolúciót kritizálja
- többek közt - a biológia, a csillagászat, a fizika oldaláról, másrészt a
bibliai szövegen alapuló teremtésmodellt szembesíti a már eddig megismert tudományos
tényekkel. Ez az a pont, amelynél ez a roppant érdekes könyv eleve nem lehet teljes:
egy ilyen munkát nem közel négyszáz, de akár többezer oldalban is meg lehetne írni,
hiszen a rövid bizonyítások nem mindenkinek lehetnek meggyőzőek. Ezt pótolandó, kitűnő
irodalomjegyzék található a műben, egyaránt megemlítve a témába vágó
legfontosabb itthoni és külföldi cikkeket, írásokat.
A sokszerzős könyv alkotói a teljes Szentírás üzenetét felhasználják, amikor a
kreacionizmus helytállóságát a Biblia nézőpontja alapján bizonyítják. Ők már
nem azok az egyszerű, tudatlan hívek, akiknek a híres majomperről készült filmben a
keresztényeket beállították, hiszen a könyv írói teljes meggyőződéssel, és
sok-sok év tudományos munkával a hátuk mögött fogtak hozzá az új tudományos elmélet
megalapozásához. A témához hozzátartozik, hogy a Vatikán néhány éve tudományos
igazságként fogadta el az evolúció elméletének fő pontjait, és a könyv által
megcáfolt teista evolúciót támogatja. Ezzel szemben protestáns és zsidó részről
nem mindenütt tartják a darwini, neodarwini tanokat az egyetlen üdvözítő keletkezéselméletnek:
például a lubavicsi mozgalom ezzel foglalkozó előadásaiban, írásaiban is a Bibliában
kinyilatkoztatott teremtés igazságaihoz ragaszkodnak.
A könyv szándéka nem kisebb: meggyőzni a magabiztosakat arról, hogy az evolúció nem
az a csalhatatlan és egyedül igaz elmélet, amelynek sok híve beállítja. A szerzők
az általuk világi evolucionista humanizmusnak nevezett gondolkodásmód helyett egy másikat
mutatnak meg; azt, amelyikben egy Intelligens Teremtőnek jut a főszerep.
Itthon a sokáig tabuként kezelt fiatal tudományág megítélésében egyébként lassú
változás figyelhető meg: nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata írt a
teremtéstudományról, de a Balogh János akadémikus által vezetett tévéműsor is egy
teljes adást szentelt a könyv címében megjelölt témának.
(Henry M. Morris: Kreacionizmus, Keresztyén Ismeretterjesztő Társaság)