Vissza a tartalomjegyzékhez

Kánai András
Teremtés, tudomány

E sorok írójának felejthetetlen élményei közé tartozik, amikor az általános iskola első osztályában a Himnusz elemzésére került sor. A határozott osztályfőnök ugyanis azt mondta: „A Himnusz így kezdődik: Isten, áldd meg a magyart - Isten pedig nem létezik.” Már ezért is érdekes a Henry M. Morris által szerkesztett, nemrég nálunk is megjelent könyv, a Kreacionizmus. A teremtéselméletet bemutató műnek ugyanis az a kiindulópontja, hogy Isten - az osztályfőnök állításával ellentétben - létezik. És nemcsak létezik, de ő a „felelős” a világmindenség és az élet létrehozásáért is.

A Kreacionizmus a hit és a tudomány határvidékére kalauzolja el az olvasót, aki jobb, ha felkészül: egy ízig-vérig tudományos munkát fog elolvasni; tételekkel, egyenletekkel, levezetésekkel, és esetenként elsőre talán merésznek tűnő megállapításokkal fog találkozni.
Hogyan lehet a teremtést tudományosan vizsgálni? Nem egy, csupán a vallásra tartozó dolgot feszeget a könyv?
A kérdés jogos, és az előszó - amelyet a téma szakavatott hazai ismerője, Tóth Tibor professzor írt - leszögezi, hogy az evolúció és a teremtés két modell, s ha így van, a tudomány legmodernebb felismeréseinek tükrében kell megvizsgálni, hogy vajon melyik állja meg jobban a helyét.
A Kreacionizmus című könyv két fő részre bontható. Egyfelől az evolúciót kritizálja - többek közt - a biológia, a csillagászat, a fizika oldaláról, másrészt a bibliai szövegen alapuló teremtésmodellt szembesíti a már eddig megismert tudományos tényekkel. Ez az a pont, amelynél ez a roppant érdekes könyv eleve nem lehet teljes: egy ilyen munkát nem közel négyszáz, de akár többezer oldalban is meg lehetne írni, hiszen a rövid bizonyítások nem mindenkinek lehetnek meggyőzőek. Ezt pótolandó, kitűnő irodalomjegyzék található a műben, egyaránt megemlítve a témába vágó legfontosabb itthoni és külföldi cikkeket, írásokat.
A sokszerzős könyv alkotói a teljes Szentírás üzenetét felhasználják, amikor a kreacionizmus helytállóságát a Biblia nézőpontja alapján bizonyítják. Ők már nem azok az egyszerű, tudatlan hívek, akiknek a híres majomperről készült filmben a keresztényeket beállították, hiszen a könyv írói teljes meggyőződéssel, és sok-sok év tudományos munkával a hátuk mögött fogtak hozzá az új tudományos elmélet megalapozásához. A témához hozzátartozik, hogy a Vatikán néhány éve tudományos igazságként fogadta el az evolúció elméletének fő pontjait, és a könyv által megcáfolt teista evolúciót támogatja. Ezzel szemben protestáns és zsidó részről nem mindenütt tartják a darwini, neodarwini tanokat az egyetlen üdvözítő keletkezéselméletnek: például a lubavicsi mozgalom ezzel foglalkozó előadásaiban, írásaiban is a Bibliában kinyilatkoztatott teremtés igazságaihoz ragaszkodnak.
A könyv szándéka nem kisebb: meggyőzni a magabiztosakat arról, hogy az evolúció nem az a csalhatatlan és egyedül igaz elmélet, amelynek sok híve beállítja. A szerzők az általuk világi evolucionista humanizmusnak nevezett gondolkodásmód helyett egy másikat mutatnak meg; azt, amelyikben egy Intelligens Teremtőnek jut a főszerep.
Itthon a sokáig tabuként kezelt fiatal tudományág megítélésében egyébként lassú változás figyelhető meg: nemcsak a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata írt a teremtéstudományról, de a Balogh János akadémikus által vezetett tévéműsor is egy teljes adást szentelt a könyv címében megjelölt témának.
(Henry M. Morris: Kreacionizmus, Keresztyén Ismeretterjesztő Társaság)