Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormos Ferenc
Lángolnak az erdők

Az ágasegyházi tűzvészt követően, amelyről múlt héten lapunk is beszámolt, pénteken a leégett területtől két kilométerre ismét lángra kapott egy fenyves-borókás terület. Az oltást végző erők csütörtök délután alighogy levonultak a területről, újabb jelzést kaptak: lángol az erdő. A tűz keletkezésének oka egyelőre ismeretlen. Míg az előző tűz magántulajdonosok erdőit emésztette fel, addig a mostani már jócskán belekapott a Kiskunsági Nemzeti Park területébe is. Az ágasegyházi tűz oltása közben repülőgépről vették észre, hogy Kaskantyú és Bócsa között, mintegy 20 kilométerre az ágasegyházi tűztől, szintén ég az erdő. Szabó József ezredest, kecskeméti tűzoltóparancsnokot az elmúlt napok eseményei kapcsán kerestük meg.

- Átlagos nyárelőnek számít a mostani?
- Nem mondhatni, hiszen az árvízek után rendkívüli szárazság alakult ki. Gyakorlatilag azóta nem volt komolyabb eső. Minden évben nyár elején sajnos szinte menetrendszerűen beindulnak a tüzek, de idén különösen sokszor riasztottak bennünket. Tavaly egész évben valamivel több mint 1200 esethez kérték kocsijainkat, idén június végén már 900 fölött járunk. De ez országos probléma is. Bennünket talán annyiban súlyt jobban a szárazság, hogy ezen a vidéken rengeteg feketefenyőt ültettek, valamint sok az érintetlen ősborókás is.
- Milyen technikai feltételekkel rendelkezik a kecskeméti parancsnokság?
- A kecskeméti tűzoltóság gépparkja az országos átlagnak megfelelő, legújabb típusú Mercedes fecskendőautónk is van. Ezekről a járművekről azonban tudni kell, hogy ilyen feladatok elvégzésére nem alkalmasak. Az oltást nehezítette, hogy a homokos területeken a tűzoltóautók nem tudnak közlekedni. Egyébként nem is igazán tudok olyan korszerű tűzoltójárműről, amely bírná ezt a sívó homokot. Itt eredményt elérni csak az erők összehangolásával lehetett: beszerezni olyan szállítójárművet, amely be tudja vinni az oltást végző személyzetet. De elengedhetetlen tényezője volt az oltásnak az a három helikopter is, amely Szolnokról érkezett, és a levegőből ledobott „vízbombákkal” segítette a munkát. Egy helyi vállalkozó is repülőgépeivel kapcsolódott be a mentési munkálatokba.
- A tűzoltóság szinte egész állományát igénybe veszi egy komolyabb riasztás. Milyenek a személyi feltételek? Ki vigyáz a városra, ha az összes tűzoltó az erdőben dolgozik?
- A tűzoltóság egy személyi állománytábla alapján van felépítve. Kecskeméten 101 fő teljesít szolgálatot. Ez a létszám a mindennap előforduló tűzesetek leküzdésére alkalmas. Egyéb nagy kiterjedésű tűzesetekre van egy riasztási-segítségnyújtási tervünk, kettes vagy annál magasabb fokozatú riasztásra jönnek a környező települések tűzoltói: Ceglédről, Dabasról, Kiskunfélegyházáról, Kiskunhalasról. Egy járművet viszont a város védelmére fenn kell tartani. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy amíg a tűznél dolgoztunk, addig a környékbeli, jól működő önkéntes tűzoltóegyesületek védték a várost.
- Egy tűzoltó nyáron is el tud menni szabadságra, vagy inkább javallott a síelni tanulás?
- Egy hét után ma kerültek a kezembe szolgálati könyvek. Megnéztem, mennek szabadságra.
- Hogy keresnek az emberek?
- Hát... amennyit az ország tud adni. Valószínű, hogy nincsenek eléggé megfizetve. Az erkölcsi elismerés lényegesen jobb. Általában legalább heti egy pihenőnapjukon különmunkát vállalnak.
- Van már az elmúlt napoknak költségvetése?
- Most kezdődött a számlák összesítése. Maga az élelmezés eléri a másfél-két milliót, egy Mi 8-as működési költsége pedig óránként 350 ezer forintot tesz ki, esetenként 4 ilyen helikopter volt igénybe véve. Előfordulhat, hogy így számolva a tűzoltás napi költsége elérheti a tízmillió forintot is. Azaz, ha emberéleteket, lakott területeket nem veszélyeztetett volna a tűz, egyszerűbb lett volna leégni hagyni az erdőket, mint ilyen költséggel az oltást végezni.
- Ilyen nyitány után mit várnak a nyár hátralévő részétől?
- Esőt.