Vissza a tartalomjegyzékhez

Mondovics L. Gábor
Jugoszlávia egysége megmarad

A most lezajlott montenegrói helyhatósági választások tétje nem pusztán a mandátumok megszerzésében állt. A kisebbik jugoszláv tagköztársaság szavazói közül minden harmadikat érintett a választás, ezért az eredmény túlnőtt a két város ellenőrzésének kérdésén, valójában a Belgrád-párti és a nagyobb önállóságot szorgalmazó csoportok erőpróbája volt. A több induló ellenére két párt ütközött meg, a Milo Djukanovics nyugatbarát montenegrói elnök vezette „Éljünk jobban” koalíció és a Momir Bulatovics jugoszláv kormányfő (volt montenegrói elnök) nevével fémjelzett „Jugoszláviáért” szövetség.

A montenegrói főváros, Podgorica mellett az Adriai-tenger partján fekvő Herceg Noviban zajlott a szavazás, amelyet azt követően írtak ki, hogy a függetlenségpárti Liberális Szövetség kivált a két várost eddig irányító, kormánypárti helyhatósági koalíciókból. A liberálisok abban bíztak, hogy az új leosztásban több mandátumhoz jutnak, ezáltal nagyobb szerepük lesz a városok irányításában. Podgoricában Djukanovicsék a szavazatok kereken felét, míg Bulatovicsék a 38 százalékát szerezték meg, Herceg Noviban fordítva alakult a sorrend. A szavazást kiharcoló Liberális Szövetség viszont mindkét helyen vesztett a népszerűségéből, a fővárosban 3, a tengerparti városban pedig mindössze két mandátumot szerzett, így egyik helyen sincs szükség arra, hogy az új vezetésben koalíciós tagként vegyék számításba. A magas részvételi aránnyal történt szavazáson hét különböző csoport indult, de az említetteken kívül senki nem jutott mandátumhoz, köztük az albán kisebbség képviselői sem.
Az eredmény az elemzők szerint óvatosságra kell intse a jelenlegi kormányfőt, Djukanovicsot, az általa kilátásba helyezett függetlenségi népszavazás kapcsán. Az eredmények ugyanis megmutatták, hogy a lakosság igen megosztott a Jugoszláviától való elszakadás kérdésében. A Jugoszláviáért koalíció győzelme viszont csökkentheti az olyan zavargások létrejöttének esélyét, mint amilyenek az 1998. januári választások után törtek ki a montenegrói elnöki székből felállni kényszerült Bulatovics hívei és a rendfenntartó erők között.
Amerika és a nyugat-európai országok nem örültek a választások végeredményének, ugyanis a kisebbik jugoszláv tagköztársaságban nem erősödött meg a kiválási szándék, és Nyugaton tartanak attól is, hogy politikai patthelyzet alakulhat ki Montenegróban. Az USA és nyugati partnerei azonban nem tervezik a Szerbiában már bevezetett módszert Herceg Novival szemben is alkalmazni - vagyis a segélyszállítmányokat, így a stratégiailag fontos üzemanyagot és fűtőolajat csak a Miloseviccsel szembeni politikát folytató városokba eljuttatni. Belgrádban szintén a kiválási szándék gyengüléseként értékelték a montenegrói eredményeket.