Egy évvel megválasztása után Ehud Barak minden külpolitikai vihar ellenére is
igyekszik ígéretét megtartani, és életet lehelni a gyengélkedő izraeli gazdaságba.
A közeljövőben kerülhet sor annak az adóreform-törvényjavaslatnak az elfogadtatására,
amely hónapok óta készül, de már évek óta időszerű lenne. A gazdasági reformok
folytatása nemcsak Izraelben, de a szomszédos Egyiptomban is szükséges, különösen
most, amikor az USA megelégelte, hogy gazdasági segélyeit évtizedek óta lyukas zsákokként
nyelik el a segélyezett országok.
Mint emlékezetes, az izraeli üzleti körök egyértelműen üdvözölték Barak választási
győzelmét, mert a békefolyamat előrehaladásától a gazdaság fellendülését remélték.
Az izraeli pénzvilág a béketárgyalás kiszélesedésétől azt várta, hogy megerősödnek
Izrael külkapcsolatai, megújulhat a turizmus, és újra előtérbe kerülhetnek a regionális
kapcsolatok, s mindez jótékony hatással lehet a munkanélküliség enyhítésére,
amely 9 százalék fölött van.
Az előre beígért adóreform Izrael gazdaságának a világgazdaságba való integrálását
szolgálná, és mindenképpen szükség van rá annak érdekében, hogy az Ehud Barak elnök
által ez évre előrejelzett 4,5 százalékos gazdasági növekedés tartható legyen. Az
adórendszer reformjának az a célja, hogy a rendszer átláthatóbb legyen, és kevesebb
kiskaput tartalmazzon. Az állami bankok privatizációja is tovább folytatódik, illetve
infrastrukturális fejlesztések elindítására van szükség a közeljövőben - hangsúlyozta
a pénzügyminiszter, hogy a lanyha gazdaság intenzívebb növekedési pályára tudjon
állni. Az adóreform részeként csökkentenék a jövedelemadó-kulcsokat: a legmagasabb
jövedelmű polgároknak az eddigi 59,7 százalék helyett ezentúl csak 50 százalékot
kellene fizetniük. A legalacsonyabb jövedelemsávban a 25 százalékos kulcs 20 százalékra
csökkenne. Ugyanakkor megadóztatnák a tőkejövedelmeket és bizonyos összeghatár fölött
az ingatlanértékesítésből származó jövedelmeket is.
Az világosan látszik, hogy megváltozott az Egyesült Államok támogatási politikája.
Egy közelmúltban kelt kongresszusi jelentés szerint mintegy tíz százalékkal csökkenni
fog az USA-ból érkező gazdasági segélyek összege a következő tíz évben.
Ugyanakkor a katonai célokra nyújtott segélyek összege az 1999-ben adott 1,8 milliárd
dollárról 2,4 milliárd dollárra nő 2009-re. Az USA segélyekre elkülönített eszközeiből
mintegy negyven százalékban Egyiptom és Izrael részesedik. De ha a közel-keleti békefolyamat
sikeresen folytatódik, más országokhoz szeretnék átcsoportosítani ezeknek a segélyeknek
egy részét. Tervek szerint tíz év alatt a mai 815 millió dolláros éves szintről
407 millió dollárra csökkenne az Egyiptomnak nyújtott gazdasági segély összege,
mivel az inkább konzerválta a kevésbé hatékony gazdasági viszonyokat, mintsem hogy
reformokra ösztönzött volna.