Vissza a tartalomjegyzékhez

Egri István
Netpolgár és e-banking

„Az internet mindent megváltoztat” - hirdeti a kedden megkezdődött negyedik országos pénzinformatikai konferencián résztvevő egyik cég jelmondata. A „netpolgár” fogalom pedig egyre inkább létjogosultságot nyer. A konferenciát, melynek nem titkolt célja a Romano Prodi által meghirdetett „elektronikus Európához” való felzárkóztatás, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Információmenedzsment Tanszéke és a Pénzügyi Informatikai Kutatóközpont szervezte, s a csütörtökig tartó rendezvénysorozat előadói között kormánytisztviselők és több bank vezetőségi tagja mellett a terület hazai szakemberei és a Magyarországon működő legnagyobb nyugati cégek vezetői szerepeltek.

Az előadásokon elhangzott előrejelzések szerint az elektronikus kereskedelem legfeljebb egy éven belül Magyarországon is radikálisan el fog terjedni. Az e-biznisz nem működhet az úgynevezett pénzinformatika nélkül, ami lényegében a vállalati és magánpénzügyek átterelése a virtuális térbe, végső soron a készpénzforgalom minél szélesebb körű felszámolása és az ezekkel kapcsolatos elektronikus bizalmi infrastruktúrák kialakítása. E terület nem kevésbé fontos része a jövőben az interneten megköthető szerződések, megállapodások és egyéb jogi ügyletek biztonsága, az elektronikus aláírás lehetővé tétele és hitelesítése, s az ezeknél elengedhetetlen elektronikus közjegyzői tevékenység is. A témával foglalkozó előadások részletesen elemezték azokat a törvényi változtatásokat is, melyek egy működő társadalomban képesek biztosítani a titkosságot és az adatok biztonságát, az elektronikus kereskedelem jogbiztonságának feltételeit, s a még meglévő bizalmatlanság eloszlatásának lehetőségeit. Gelléri Péter, a BME informatikai tanszékvezetője ugyanakkor egy bizalommal kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: „Az internet nem csinál a világban nagyobb rendet annál, mint ami eddig volt.”
Az előadásoknak mintegy fele az írásbeliségnek elektronikus formára való átalakulása következtében megváltozó döntéshozatali folyamatok és vállalatirányítási koncepciók kialakításával foglalkozott. A rendelkezésre álló egyre nagyobb adattengerből egyre nehezebb kellő időben a megfelelő információt a döntéshozók elé tárni, viszont a vállalatok konkurenciaharca megköveteli, hogy a vezetők lényeges ügyekben is gyors döntésekre legyenek képesek. A konferencia előadásai alapján a döntéstámogatás emberi közreműködői a jövőben a gépi intelligencia segítségével lesznek csak képesek feladatuk ellátására.