„Az internet mindent megváltoztat” - hirdeti a kedden megkezdődött negyedik
országos pénzinformatikai konferencián résztvevő egyik cég jelmondata. A „netpolgár”
fogalom pedig egyre inkább létjogosultságot nyer. A konferenciát, melynek nem titkolt
célja a Romano Prodi által meghirdetett „elektronikus Európához” való felzárkóztatás,
a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Információmenedzsment Tanszéke és a Pénzügyi
Informatikai Kutatóközpont szervezte, s a csütörtökig tartó rendezvénysorozat előadói
között kormánytisztviselők és több bank vezetőségi tagja mellett a terület hazai
szakemberei és a Magyarországon működő legnagyobb nyugati cégek vezetői
szerepeltek.
Az előadásokon elhangzott előrejelzések szerint az elektronikus kereskedelem
legfeljebb egy éven belül Magyarországon is radikálisan el fog terjedni. Az e-biznisz
nem működhet az úgynevezett pénzinformatika nélkül, ami lényegében a vállalati és
magánpénzügyek átterelése a virtuális térbe, végső soron a készpénzforgalom minél
szélesebb körű felszámolása és az ezekkel kapcsolatos elektronikus bizalmi
infrastruktúrák kialakítása. E terület nem kevésbé fontos része a jövőben az
interneten megköthető szerződések, megállapodások és egyéb jogi ügyletek biztonsága,
az elektronikus aláírás lehetővé tétele és hitelesítése, s az ezeknél
elengedhetetlen elektronikus közjegyzői tevékenység is. A témával foglalkozó előadások
részletesen elemezték azokat a törvényi változtatásokat is, melyek egy működő társadalomban
képesek biztosítani a titkosságot és az adatok biztonságát, az elektronikus
kereskedelem jogbiztonságának feltételeit, s a még meglévő bizalmatlanság eloszlatásának
lehetőségeit. Gelléri Péter, a BME informatikai tanszékvezetője ugyanakkor egy
bizalommal kapcsolatos kérdésre válaszolva kijelentette: „Az internet nem csinál a
világban nagyobb rendet annál, mint ami eddig volt.”
Az előadásoknak mintegy fele az írásbeliségnek elektronikus formára való átalakulása
következtében megváltozó döntéshozatali folyamatok és vállalatirányítási
koncepciók kialakításával foglalkozott. A rendelkezésre álló egyre nagyobb
adattengerből egyre nehezebb kellő időben a megfelelő információt a döntéshozók
elé tárni, viszont a vállalatok konkurenciaharca megköveteli, hogy a vezetők lényeges
ügyekben is gyors döntésekre legyenek képesek. A konferencia előadásai alapján a döntéstámogatás
emberi közreműködői a jövőben a gépi intelligencia segítségével lesznek csak képesek
feladatuk ellátására.