Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Levente
Csatlakozás buktatókkal

Amennyiben nem sikerül az év végére átalakítani az Európai Unió belső reformját, 2005-2006-ra is kitolódhat a tagfelvétel időpontja. Az unió intézményeit eredetileg 6 tagállamra tervezték, így az EU gyakorlatilag működésképtelenné válna az első-, sőt a másodkörös államok felvétele révén. A Hetek kérdésére Martonyi János külügyminiszter elmondta, hogy mind a jelenlegi finn, mind a soron következő EU-elnökséget betöltő francia fél ígéretet tett arra, hogy az év végéig végrehajtják a reformot. Azonban van bizonytalansági tényező - tette hozzá.


Képünkön uniós külügyminiszterek az Azori-szigeteken tartott EU-csúcstalálkozón. A legfrissebb közvélemény-kutatás alapján a magyar lakosság 65 százaléka szerint előnyös az unióba való belépésünk. Az Európai Unió lakosainak 49 százaléka támogatja Magyarország felvételét. A leginkább magyarpártolók a svédek, 65 százalékuk egyetért a tagságunkkal, a legkevésbé (39 százalék erejéig) a franciák támogatják. Az unió 150 millió eurót (18,5 milliárd forintot) fordít a következő hat évben a csatlakozás népszerűsítésére.     Fotó: Reuters

Az unió hitele és a bővítés függ attól, hogy a belső szerkezeti átalakítás sikeres és időben végrehajtott legyen - mondta Martonyi. Szájer József, a magyar delegáció vezetőjeként párizsi tárgyalása során azt tapasztalta, hogy a francia tárgyalópartnerek kevesebb optimizmussal nyilatkoztak az EU-reformok megvalósulásával kapcsolatban, mint néhány hónappal korábban. Ugyanakkor a francia diplomaták kijelentették, reálisnak tartják a 2003-as csatlakozást. A franciák a legutóbbi párizsi bővítési tárgyalásokon Magyarországot tekintették legérettebbnek a csatlakozásra, és kijelentették, hogy a legfelkészültebb várakozóként az első körben biztosan bekerül az unióba.
A kelet-európai bővítés előkészítésében kétségtelenül a franciák és a németek viszik a prímet, mindkettő már ki is választotta pártfogoltját. A németek Csehország csatlakozási törekvéseinek sikeréért kooperálnak a szomszédállammal. Rudolf Scharping német miniszter a német-cseh együttműködést a keleti bővítés alapjainak nevezte. Scharping szerint a bővítésben az EU-n belül Németországnak kulcsszerepe van.
Az év elején alakult kormányközi konferencia - melynek feladata a reformok végrehajtása - számos nehezen kivitelezhető tétel előtt áll. Át kell alakítaniuk az EU döntéshozó szervének, az Európai Bizottságnak az összetételét és a szavazati arányok megszabását. Jelenleg a nagyobb államok 2-2 , a kisebbek 1-1 biztost jelölnek. Ha viszont a jelenlegi 20 fős létszám megmaradna, akkor a nagyobb országoknak fel kellene adni egyik biztosi helyüket, amibe várhatóan nem fognak belemenni. A bizottság túlzott létszámnövekedése viszont annak döntésképtelenségét idézheti elő, ami az egész unióra bénítólag hatna. Az új felállás kialakításához tehát komoly kompromiszszumkészséget kell mutatniuk - főleg - a nagyobb létszámú tagállamoknak.
A másik - és inkább nemzeti érdekeket érintő - kérdés a hivatalos nyelv problémája. Az unióban jelenleg is számos nyelvet lehet használni hivatalos helyeken, s ez minden csatlakozó állammal tovább nő. Egyre több nyelvre kell majd lefordítani az összes EU-dokumentációt, mind politikai, mind gazdasági területeken, ami költség- és időigényes, viszont az unió döntési mechanizmusa nem lassulhat le bürokratikus intézkedések miatt, amit végső soron a piac sínylene meg.
A harmadik kulcskérdés az Euróland gazdasági teljesítőképessége, illetve az új valuta sikere. Az uniós országokat egyre jobban gyötri az euró gyenge árfolyama, amely most már a legpesszimistább előrejelzéseket kezdi betölteni. A gyenge euró miatt pánikra nincs ok, de az új valuta kimondatlanul is komoly csalódást okozott a benne bízóknak. Kérdés, hogy a gazdaságilag fejletlenebb kelet-európai államok felvétele milyen hatással lenne a most is gyengélkedő euróra.