Amennyiben nem sikerül az év végére átalakítani az Európai Unió belső reformját,
2005-2006-ra is kitolódhat a tagfelvétel időpontja. Az unió intézményeit eredetileg
6 tagállamra tervezték, így az EU gyakorlatilag működésképtelenné válna az első-,
sőt a másodkörös államok felvétele révén. A Hetek kérdésére Martonyi János külügyminiszter
elmondta, hogy mind a jelenlegi finn, mind a soron következő EU-elnökséget betöltő
francia fél ígéretet tett arra, hogy az év végéig végrehajtják a reformot. Azonban
van bizonytalansági tényező - tette hozzá.
Képünkön uniós külügyminiszterek az Azori-szigeteken tartott EU-csúcstalálkozón.
A legfrissebb közvélemény-kutatás alapján a magyar lakosság 65 százaléka szerint
előnyös az unióba való belépésünk. Az Európai Unió lakosainak 49 százaléka támogatja
Magyarország felvételét. A leginkább magyarpártolók a svédek, 65 százalékuk egyetért
a tagságunkkal, a legkevésbé (39 százalék erejéig) a franciák támogatják. Az unió
150 millió eurót (18,5 milliárd forintot) fordít a következő hat évben a csatlakozás
népszerűsítésére. Fotó: Reuters
Az unió hitele és a bővítés függ attól, hogy a belső szerkezeti átalakítás
sikeres és időben végrehajtott legyen - mondta Martonyi. Szájer József, a magyar
delegáció vezetőjeként párizsi tárgyalása során azt tapasztalta, hogy a francia tárgyalópartnerek
kevesebb optimizmussal nyilatkoztak az EU-reformok megvalósulásával kapcsolatban, mint
néhány hónappal korábban. Ugyanakkor a francia diplomaták kijelentették, reálisnak
tartják a 2003-as csatlakozást. A franciák a legutóbbi párizsi bővítési tárgyalásokon
Magyarországot tekintették legérettebbnek a csatlakozásra, és kijelentették, hogy a
legfelkészültebb várakozóként az első körben biztosan bekerül az unióba.
A kelet-európai bővítés előkészítésében kétségtelenül a franciák és a németek
viszik a prímet, mindkettő már ki is választotta pártfogoltját. A németek Csehország
csatlakozási törekvéseinek sikeréért kooperálnak a szomszédállammal. Rudolf
Scharping német miniszter a német-cseh együttműködést a keleti bővítés alapjainak
nevezte. Scharping szerint a bővítésben az EU-n belül Németországnak kulcsszerepe
van.
Az év elején alakult kormányközi konferencia - melynek feladata a reformok végrehajtása
- számos nehezen kivitelezhető tétel előtt áll. Át kell alakítaniuk az EU döntéshozó
szervének, az Európai Bizottságnak az összetételét és a szavazati arányok megszabását.
Jelenleg a nagyobb államok 2-2 , a kisebbek 1-1 biztost jelölnek. Ha viszont a jelenlegi
20 fős létszám megmaradna, akkor a nagyobb országoknak fel kellene adni egyik biztosi
helyüket, amibe várhatóan nem fognak belemenni. A bizottság túlzott létszámnövekedése
viszont annak döntésképtelenségét idézheti elő, ami az egész unióra bénítólag
hatna. Az új felállás kialakításához tehát komoly kompromiszszumkészséget kell
mutatniuk - főleg - a nagyobb létszámú tagállamoknak.
A másik - és inkább nemzeti érdekeket érintő - kérdés a hivatalos nyelv problémája.
Az unióban jelenleg is számos nyelvet lehet használni hivatalos helyeken, s ez minden
csatlakozó állammal tovább nő. Egyre több nyelvre kell majd lefordítani az összes
EU-dokumentációt, mind politikai, mind gazdasági területeken, ami költség- és időigényes,
viszont az unió döntési mechanizmusa nem lassulhat le bürokratikus intézkedések
miatt, amit végső soron a piac sínylene meg.
A harmadik kulcskérdés az Euróland gazdasági teljesítőképessége, illetve az új
valuta sikere. Az uniós országokat egyre jobban gyötri az euró gyenge árfolyama,
amely most már a legpesszimistább előrejelzéseket kezdi betölteni. A gyenge euró
miatt pánikra nincs ok, de az új valuta kimondatlanul is komoly csalódást okozott a
benne bízóknak. Kérdés, hogy a gazdaságilag fejletlenebb kelet-európai államok felvétele
milyen hatással lenne a most is gyengélkedő euróra.