Vissza a tartalomjegyzékhez

Eperjesi Ildikó
Fordulóponton Európa

Az egységes Európának valós szerepet kell kapnia a nemzetközi politikai színpadon, erős külpolitikát és önálló védelmi kapacitást kell képviselnie - fejtette ki Lionel Jospin francia miniszterelnök a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott előadásán. Jospin magyarországi látogatásának nagy jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy ez év második felében Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A franciák nagy elánnal fogtak hozzá az elnökség megszervezéséhez, hiszen „jelenleg nagy kihívás előtt állunk, az egységes Európát kell megteremtenünk. Az európai történelem egyik fordulópontján állunk” - hangsúlyozta Jospin, aki nyilvánosság előtt nem tett említést Schüssel osztrák kancellár budapesti látogatásáról, ám úgy tudni, hogy találkozói során szóba hozta a szankciókkal sújtott Ausztria felé tett magyar gesztust.


Lionel Jospin francia miniszterelnök a budapesti Kossuth téren. Először az unióban kíván rendet tenni    Fotó: MTI

Orbán Viktor a parlamentben tartott csütörtöki sajtótájékoztatón nem válaszolt arra a kérdésre, amelyet a francia RTL rádióállomás tudósítója tett fel neki. A francia újságíró aziránt érdeklődött, hogy ha Magyarország az EU tagja lenne, fogadta-e volna Orbán Viktor az osztrák kancellárt.
A visegrádi együttműködésben részt vevő négy ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - kormányfője az Országházban folytatott tárgyalást a francia miniszterelnökkel, mivel a francia elnökség hat hónapja meghatározó jelentőségű az unió belső reformjai és a bővítési folyamat szempontjából.
Az elmúlt időszakban jócskán szólaltak meg kétkedő hangok az unió bővítése kapcsán, elég csak Kövér Lászlónak, a legnagyobb kormányzó párt elnökének a nyilatkozatára utalni, mely szerint „az unió úgy megbánta a bővítési ígéreteit, mint az a kutya, amelyik kilenc fiat kölykedzett”. A bajok egyik forrása az, hogy maguk a tagállamok sem jutottak még egyetértésre az alapvető témákban, így nincs közös álláspontjuk a tagjelöltekkel folytatott tárgyalásokon, ugyanakkor az európai intézmények sem működnek megfelelően, sok a panasz a túlburjánzó bürokráciára.
Küszöbön áll az európai tanácsi szavazatok újrasúlyozása és az Európai Bizottság biztosai számának korlátozása is. Amint azt Jospin kifejtette, aligha képzelhető el a jelenlegi félévenkénti soros váltás a tanács elnöksége esetében. A reformok hívei szorgalmazzák, hogy a nagyobb országok kapjanak jelentősebb szerepet az unió irányításában, ami Magyarországra nézve nem éppen kedvező. Jospin elmondta: tavaly került sor az unió pénzügyi reformjára, melynek kidolgozásakor már gondoltak azokra az országokra is, amelyek csatlakozásuk után eleinte csak kis mértékben tudnak majd hozzájárulni az európai költségvetéshez, ugyanakkor jelentős támogatási igényekkel jelentkeznek. Ahhoz, hogy a pénzforrások megnyíljanak, a tagállamoknak nem kis mértékben le kell mondaniuk szuverenitásukról. A legbátrabbak szerint az EU-nak 2002 végéig be kell fejeznie a belső reformokat, és ettől az időponttól készen állhat az új tagok befogadására.
Jospin előadásán beszélt arról, hogy „az uniót nem foghatjuk fel pusztán kereskedelmi rendeltetésű nemzetközi klubként, és a bővülés nem idézheti elő az európai eszme felhígulását”. Miközben a francia törekvések nagy hangsúlyt fektetnek az egységes Európa eszmei alapjaira, a gazdasági sikereket megkérdőjelezi a közös európai valuta, az euró gyengélkedése.
A bővítés a csatlakozni szándékozó országokkal szemben is szigorú követelményeket támaszt, amelyeken az unió nem hajlandó könnyíteni. Aggodalomra ad okot, hogy gazdasági fejlettségi szintjük nem éri el az unió tagállamainak átlagát. A német kereskedelmi és iparkamara minapi jelentése rámutat: Lengyelország belépése 2005-ben, Magyarországé legkorábban 2004-ben képzelhető el. A „visegrádi” miniszterelnökök viszont nem osztják ezt a nézetet. Közülük Milos Zeman cseh miniszterelnök nyilatkozott a legderűlátóbban. A budapesti tárgyalások után elmondta: bízik abban, hogy országa 2003. január 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagja lehet.
A magyar házigazdák számára kellemesen hangzott Jospin ígérete: az egyes csatlakozásra váró országok egyéni elbírálásban részesülnek. Minden egyes tagjelölt a neki megfelelő ütemben haladhat előre, és akkor léphet be, amikor hiánytalanul felkészült - húzta alá a francia miniszterelnök.
Orbán Viktor magyar kormányfővel folytatott megbeszélésein egyes források szerint a francia miniszterelnök felvetette, hogy miért fogadta Orbán Budapesten Wolfgang Schüssel orsztrák kancellárt, bár a sajtótájékoztatókon nem nyilvánult meg a számonkérő hangnem. Mint ismeretes, az EU szankciókat léptetett életbe Ausztriával szemben, melyek keretében az unió tagállamai nem hívják meg az osztrák kancellárt kétoldalú találkozókra. Franciaország az egyik fő kezdeményezője volt az Ausztriát sújtó intézkedéseknek. Milos Zeman kijelentette, hogy a tizennégyek Ausztria elleni szankciói az európai értékeken alapulnak, melyekhez ragaszkodniuk kell azoknak az országoknak is, amelyek teljes jogú tagok akarnak lenni az EU-ban - fogalmazott Zeman, és hangsúlyozta, hogy Csehország ezért csatlakozott a szankciókhoz.
A párizsi Libération budapesti tudósításában arról ír, hogy Magyarország neheztel a Nyugatra a csatlakozási dátum eltolása miatt. A reményeket Jacques Chirac francia köztársasági elnöknek egy 1997-ben elejtett mondata táplálta a magyarokban. Akkor ugyanis magyarországi látogatása során annak a kívánságának adott hangot, hogy a vendéglátó ország 2000-ben csatlakozzék az unióhoz. Nyugati megfigyelők szerint „a neheztelés arra sarkallja a kormányt, hogy elhitesse a közvéleménnyel, hogy Magyarország készen áll, de a tizenötök gátolják csatlakozását”. Ez arra készteti a miniszterelnököt, hogy „dinamikus” külpolitikát gyakoroljon, nem titkolva eltérő véleményét az EU-étól, például az osztrák kancellár meghívásával - írja a Libération.