Holczer Péter
Rivalizáló befektetési alapok
Az elmúlt hónapok felfutásának köszönhetően a hazai befektetési alapok összesített
nettó eszközértéke már februárban meghaladta az 500 milliárd forintot. Ennek a
megtakarítási formának az előnyeit a lakosság mind szélesebb rétegei ismerik fel,
így napjainkban a legdinamikusabban növekvő szegmenssé vált.
A közelmúltban általában tovább emelkedett a kockázatosabb, részvényalapú
befektetési jegyek értéke, köszönhetően a tőzsde viszonylag kiegyensúlyozott,
kedvező mutatóinak. Ennek eredményeképpen, az elmúlt egy évet figyelembe véve, van
már a piacon hatvanszázalékos hozam fölött teljesítő alap is. Az állampapírba
fektető, nagyobb biztonságot nyújtó befektetési jegyek értékei a gazdasági eredmények
javulása mellett egyenletesen csökkenő tendenciát mutatnak, és 10-12 százalék körüli
hozammal kecsegtetnek.
Még egy tavaly decemberi kormányrendelet következtében 2000 második felétől lehetővé
válik, hogy hazánkban forgalmazásra kerüljenek az OECD tagországaiban bejegyzett külföldi
alapok befektetési jegyei. A honi alapkezelők azonban nehezteléssel fogadták a döntést,
mert számukra továbbra sem engedélyezett a külföldön történő értékesítés, így
jelentős versenyhátrányba kerülnek. E mellett sérelmezik azt is, hogy a magyarországi
szabályozás összehasonlíthatatlanul szigorúbb az Európában szokásosnál, ami nyilvánvaló
hátrányt jelent a belföldi szereplőknek. (A külföldi alapoknak ugyanis csak a
bejegyzésük szerinti ország szabályzatának kell megfelelniük, a magyar befektetésialap-törvényeknek
nem). Példának okáért, az itthoni szabályozás szerint az alapokban egyetlen papír részesedése
sem mehet 5 százalék fölé, míg a külföldiekre érvényes európai szabályok
szerint a legszigorúbb korlát is 10 százalék, de léteznek kötöttség nélküli
alapok is. Így egy-egy jelentősen jobban teljesítő részvényből a külföldi alap többszörös
mennyiséggel rendelkezhet, mint a belföldi, ennek eredménye pedig a hozamokban
mutatkozik meg. A magyarok féltik a szakma hazai hírnevét is, melyet eddig a Globex-ügytől
eltekintve elkerültek a botrányok. Ám, ha a kevésbé ellenőrzött külföldi cégek
esetleg rontanak majd a statisztikán, az az egész szakmára kihatással lesz. Vannak
azonban pozitív várakozások is, melyek arra számítanak, hogy a beáramló külföldi
alapok által folytatandó nagyobb mértékű reklámtevékenység az egész piac élénkülését
vonja majd maga után. Az elemzők továbbra is nagy jövőt látnak a befektetési
alapokban, és a magyarországi piac kétszeresre történő bővülését várják a következő
évek során.
Az alábbi táblázatban bemutatjuk az elmúlt egy évben a tíz legmagasabb hozamot elért
alapok adatai.
Alap |
Hozam (%) |
Alap jellege |
Forgalmazási hely |
OTP Quality Részvény |
66,90 |
Részvény |
OTP-fiókok |
MKB II. Részvény |
58,46 |
Részvény |
MKB-fiókok |
CA Közép-európai Részvény |
52,08 |
Részvény |
BA-CA fiókok |
OTP Paletta |
44,46 |
Vegyes |
OTP-fiókok |
CA Részvény |
42,76 |
Részvény |
BA-CA-fiókok |
CIB Részvény |
40,79 |
Részvény |
CIB-fiókok |
ABN-Amro Navigátor |
40,45 |
Részvény |
ABN-Amro Bank |
Hunnia Részvény |
40,21 |
Részvény |
IEB-fiókok |
Budapest Növekedési |
40,02 |
Részvény |
Budapest Bank |
Aranypolgár Részvény |
39,93 |
Részvény |
Raiffeisen Bank |
|