Vissza a tartalomjegyzékhez

Holczer Péter
Rivalizáló befektetési alapok

Az elmúlt hónapok felfutásának köszönhetően a hazai befektetési alapok összesített nettó eszközértéke már februárban meghaladta az 500 milliárd forintot. Ennek a megtakarítási formának az előnyeit a lakosság mind szélesebb rétegei ismerik fel, így napjainkban a legdinamikusabban növekvő szegmenssé vált.

A közelmúltban általában tovább emelkedett a kockázatosabb, részvényalapú befektetési jegyek értéke, köszönhetően a tőzsde viszonylag kiegyensúlyozott, kedvező mutatóinak. Ennek eredményeképpen, az elmúlt egy évet figyelembe véve, van már a piacon hatvanszázalékos hozam fölött teljesítő alap is. Az állampapírba fektető, nagyobb biztonságot nyújtó befektetési jegyek értékei a gazdasági eredmények javulása mellett egyenletesen csökkenő tendenciát mutatnak, és 10-12 százalék körüli hozammal kecsegtetnek.
Még egy tavaly decemberi kormányrendelet következtében 2000 második felétől lehetővé válik, hogy hazánkban forgalmazásra kerüljenek az OECD tagországaiban bejegyzett külföldi alapok befektetési jegyei. A honi alapkezelők azonban nehezteléssel fogadták a döntést, mert számukra továbbra sem engedélyezett a külföldön történő értékesítés, így jelentős versenyhátrányba kerülnek. E mellett sérelmezik azt is, hogy a magyarországi szabályozás összehasonlíthatatlanul szigorúbb az Európában szokásosnál, ami nyilvánvaló hátrányt jelent a belföldi szereplőknek. (A külföldi alapoknak ugyanis csak a bejegyzésük szerinti ország szabályzatának kell megfelelniük, a magyar befektetésialap-törvényeknek nem). Példának okáért, az itthoni szabályozás szerint az alapokban egyetlen papír részesedése sem mehet 5 százalék fölé, míg a külföldiekre érvényes európai szabályok szerint a legszigorúbb korlát is 10 százalék, de léteznek kötöttség nélküli alapok is. Így egy-egy jelentősen jobban teljesítő részvényből a külföldi alap többszörös mennyiséggel rendelkezhet, mint a belföldi, ennek eredménye pedig a hozamokban mutatkozik meg. A magyarok féltik a szakma hazai hírnevét is, melyet eddig a Globex-ügytől eltekintve elkerültek a botrányok. Ám, ha a kevésbé ellenőrzött külföldi cégek esetleg rontanak majd a statisztikán, az az egész szakmára kihatással lesz. Vannak azonban pozitív várakozások is, melyek arra számítanak, hogy a beáramló külföldi alapok által folytatandó nagyobb mértékű reklámtevékenység az egész piac élénkülését vonja majd maga után. Az elemzők továbbra is nagy jövőt látnak a befektetési alapokban, és a magyarországi piac kétszeresre történő bővülését várják a következő évek során.
Az alábbi táblázatban bemutatjuk az elmúlt egy évben a tíz legmagasabb hozamot elért alapok adatai.

Alap  

Hozam (%)

Alap jellege   Forgalmazási hely
OTP Quality Részvény   66,90   Részvény   OTP-fiókok
MKB II. Részvény   58,46   Részvény   MKB-fiókok
CA Közép-európai Részvény   52,08   Részvény   BA-CA fiókok
OTP Paletta   44,46   Vegyes   OTP-fiókok
CA Részvény   42,76   Részvény   BA-CA-fiókok
CIB Részvény   40,79   Részvény   CIB-fiókok
ABN-Amro Navigátor   40,45   Részvény   ABN-Amro Bank
Hunnia Részvény   40,21   Részvény   IEB-fiókok
Budapest Növekedési   40,02   Részvény   Budapest Bank
Aranypolgár Részvény   39,93   Részvény   Raiffeisen Bank