Egy hete sajátos hirdetés vonja magára a figyelmet Budapest utcáin. „Erre nem
megy rá a gatyája!” - hirdeti az óriásplakát, s egy bokáig letolt farmer
illusztrálja a pénzügyi csődöt, ami persze nem éri el az embert, ha a reklámozott pénzügyi
szolgáltatást választja. A hirdető, az alig több mint egy év alatt hétszáz tagot
gyűjtő Pilis-Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet évi nettó 16,5-18
százalékos hozamot kínál a befektetőknek. A pénzügyekben általános törvény
azonban itt is érvényes: ha nagyobb a hozam, nagyobb a kockázat.
A szövetkezet három projektbe fektet be: egy 369 telkes piliscsabai lakóparkba,
ugyanott egy ásványvízkút építésébe és egy kőszegi kastélyszállóba. Az első
és egyben legnagyobb volumenű projekt százszázalékos értékesítés esetén 2,8
milliárd forint bevételt jelentene, a kőszegi kastélyszálló pedig jelentős vagyont
képvisel. A szövetkezetbe való belépés az alapszabály elfogadása után lehetséges.
Ezek után a tagok élhetnek a szövetkezet által kínált befektetésekkel. A befektetéseket
a szövetkezet célrészjegy formájában valósítja meg, melynek futamideje 4-12 hónap
és a minimálisan jegyezhető célrészjegy 50 ezer forint. A hozamszámítás sávos
rendszerben történik, 16,5 és 20,5 százalék közötti nettó hozamot ígérnek a
tagoknak, a forrásadót a szövetkezet fizeti ki.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy milyen garanciák állnak egy ilyen befektetés mögött.
Amíg ugyanis egy banki vagy tőzsdei befektetést az Országos Befektetésbiztosítási
Alap garantál, addig a szövetkezetekre ez a biztosíték nem érvényes, sőt az Állami
Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) sem illetékes tevékenységük ellenőrzésében.
(Annyiban végez vizsgálatot a felügyelet, hogy folytat-e a szövetkezet olyan tevékenységet,
amelyhez pénzintézeti jogosítvány volna szükséges). Gulácsi Ferenc, az ÁPTF sajtóreferense
lapunknak úgy válaszolt: egyértelműen nagyobb a kockázat egy ilyen jellegű befektetés
esetében, mint ha egy bankra vagy egy brókercégre bízzuk megtakarított forintjainkat.
„Aki nem ért a tőzsdéhez, ne vigye oda a pénzét, mert pórul járhat - vont párhuzamot
Gulácsi. - Érdemes tájékozódni, s inkább pár százezer forintot ügyvédre,
befektetési tanácsadóra költeni, mint utólag milliók után bánkódni” - tette
hozzá. Az ÁPTF egyébként közleményben hívta fel a befektetők figyelmét a nagyobb
kockázatra, azt azonban nem árulták el, hogy a Pilis-Investnél folyt-e már ellenőrzés.
Lencsés Ferenc, a szövetkezet ügyvezető elnöke a Hetek kérdésére elmondta: az
1998. novemberi alapítású cégnél tavaly volt felügyeleti ellenőrzés, és semmi
szabálytalanságot nem találtak. Az érdeklődő befektetőket ők is tájékoztatják a
kockázatokról. „A fedezet olyan nagy, hogy a biztonsági tartalék is be van építve”
- érvelt Lencsés.