Vissza a tartalomjegyzékhez

Ruff Gabriella
Rámegy-e a gatyánk

Egy hete sajátos hirdetés vonja magára a figyelmet Budapest utcáin. „Erre nem megy rá a gatyája!” - hirdeti az óriásplakát, s egy bokáig letolt farmer illusztrálja a pénzügyi csődöt, ami persze nem éri el az embert, ha a reklámozott pénzügyi szolgáltatást választja. A hirdető, az alig több mint egy év alatt hétszáz tagot gyűjtő Pilis-Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet évi nettó 16,5-18 százalékos hozamot kínál a befektetőknek. A pénzügyekben általános törvény azonban itt is érvényes: ha nagyobb a hozam, nagyobb a kockázat.

A szövetkezet három projektbe fektet be: egy 369 telkes piliscsabai lakóparkba, ugyanott egy ásványvízkút építésébe és egy kőszegi kastélyszállóba. Az első és egyben legnagyobb volumenű projekt százszázalékos értékesítés esetén 2,8 milliárd forint bevételt jelentene, a kőszegi kastélyszálló pedig jelentős vagyont képvisel. A szövetkezetbe való belépés az alapszabály elfogadása után lehetséges. Ezek után a tagok élhetnek a szövetkezet által kínált befektetésekkel. A befektetéseket a szövetkezet célrészjegy formájában valósítja meg, melynek futamideje 4-12 hónap és a minimálisan jegyezhető célrészjegy 50 ezer forint. A hozamszámítás sávos rendszerben történik, 16,5 és 20,5 százalék közötti nettó hozamot ígérnek a tagoknak, a forrásadót a szövetkezet fizeti ki.
A legfontosabb kérdés persze az, hogy milyen garanciák állnak egy ilyen befektetés mögött. Amíg ugyanis egy banki vagy tőzsdei befektetést az Országos Befektetésbiztosítási Alap garantál, addig a szövetkezetekre ez a biztosíték nem érvényes, sőt az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) sem illetékes tevékenységük ellenőrzésében. (Annyiban végez vizsgálatot a felügyelet, hogy folytat-e a szövetkezet olyan tevékenységet, amelyhez pénzintézeti jogosítvány volna szükséges). Gulácsi Ferenc, az ÁPTF sajtóreferense lapunknak úgy válaszolt: egyértelműen nagyobb a kockázat egy ilyen jellegű befektetés esetében, mint ha egy bankra vagy egy brókercégre bízzuk megtakarított forintjainkat. „Aki nem ért a tőzsdéhez, ne vigye oda a pénzét, mert pórul járhat - vont párhuzamot Gulácsi. - Érdemes tájékozódni, s inkább pár százezer forintot ügyvédre, befektetési tanácsadóra költeni, mint utólag milliók után bánkódni” - tette hozzá. Az ÁPTF egyébként közleményben hívta fel a befektetők figyelmét a nagyobb kockázatra, azt azonban nem árulták el, hogy a Pilis-Investnél folyt-e már ellenőrzés.
Lencsés Ferenc, a szövetkezet ügyvezető elnöke a Hetek kérdésére elmondta: az 1998. novemberi alapítású cégnél tavaly volt felügyeleti ellenőrzés, és semmi szabálytalanságot nem találtak. Az érdeklődő befektetőket ők is tájékoztatják a kockázatokról. „A fedezet olyan nagy, hogy a biztonsági tartalék is be van építve” - érvelt Lencsés.