Régen elmúltak már azok az idők, amikor a dollármilliomosok számítottak igazán
gazdag embereknek - a magyar forintban számított milliókat itt most ne is említsük.
A nemzetközi értelemben vett gazdagságot ma már dollárban mérve is inkább
milliárdokban számolják, sőt a világ legtehetősebb emberének (Wil-liam Gatesnek) a
magánvagyona hamarosan elérheti a százmilliárd dolláros álomhatárt. Meg kell
azonban jegyeznünk azt is, hogy ezekben a körökben az adakozást is dollár
milliárdokban jegyzik.
Szociológiai és gazdaságtörténeti érdekességként is felfogható az a tény,
hogy a Forbes magazin 1999-es gazdagsági listáit magasan a „self-made man” típusú
(önerőből meggazdagodott) amerikaiak u-ralják, és a világ első tíz leggazdagabb
embere között csak egyetlen olyan személy, a szaúd-arábiai Alvalíd Bin Tala Al-szaud
herceg található, aki a vagyonát örökléssel szerezte, jóllehet azóta tehetségesen
gyarapítja. A leggazdagabb tízek klubjában a herceg után az utolsó két helyen egy
hongkongi és egy német üzletember található, míg az első hét helyezett egytől
egyig az Egyesült Államokban, többségük az információtechnológiában és a
szórakoztatóiparban gazdagodott meg jó ötletekkel, és persze kemény munkával. A
lista további érdekessége, hogy hárman egy vállalat, a Microsoft égisze alatt
„csinálták meg” a szerencséjüket, míg a hagyományos gazdagok közül csupán
egyetlen igazi olajsejk tudott tavaly beférni a globális felső tízezer élcsapatába.
Japán földspekulánsai kiestek az első tízből és a helyüket a „pont com”
milliárdosok foglalták el.
Az igazán gazdagok életpályáját tanulmányozva megfigyelhető, hogy szinte
mindegyikük többgyermekes családot tart el, érdekes, hogy közülük sokan kimaradtak
az egyetemről, és szinte mind 45 évnél fiatalabb. Iparági bontásban a
számítástechnikát a kommunikáció, a szórakoztatóipar és a kereskedelem követi.
Manapság ezek azok a szakterületek, ahol nagy pénzeket lehet keresni.
A 44 éves Bill Gates legújabb kihívója a japán Softbank cég alapítója, Masajoshi
Son, akinek - szintén az internetből származó - vagyona két év leforgása alatt
harmincszorosára gyarapodott a Tokiói Tőzsde jegyzései alapján.
Az utóbbi évek kirívó meggazdagodásaiban kiemelkedő szerepet játszanak az amerikai
gazdaság sajátosságai: a cégek szabad versenye, az alacsony adók és járulékok, az
állam „rövid keze”, valamint a tőzsdei cégek részvényárfolyamainak a
szárnyalása. Az internet-korszak legújabb cégeiben az alapítók általában
meghatározó részvénycsomaggal bírnak, ezért vagyonuk szinte egyenes arányban áll
cégük részvényeinek az árfolyamával. Sikerük nagyrészt abban áll, hogy a
pénzpiaci befektetők bíznak abban, amit a cégeik csinálnak, és hajlandóak
finanszírozni tevékenységük fejlesztését, ami hallatlan mértékben kiszélesíti az
adott cég mozgásterét. Az amerikai gazdaság évtizedes fellendülési ciklusának a
jelenlegi szakaszában azonban senki sem merne arra vállalkozni, hogy megmondja, meddig
tart a fellendülés. Az eddigi közgazdaságtani tapasztalatok alapján azonban
bizonyosra vehető: semmiféleképpen sem örökké.
A világ tíz leggazdagabb embere
Rangsor |
Név |
Ország |
Milliárd dollár |
1. |
William Gates |
USA |
90 |
2. |
Warren Buffett |
USA |
36 |
3. |
Paul Allen |
USA |
30 |
4. |
Steven Ballmer |
USA |
19,5 |
5. |
Philip Anschutz |
USA |
16,5 |
6. |
Michael Dell |
USA |
16,5 |
7. |
S. Robson Walton |
USA |
15,8 |
8. |
Prince Alwaleed |
|
Bin Talal Alsaud |
Szaúd-Arábia |
14,5 |
9. |
Theo & Karl Albrecht |
Németország |
13,6 |
10. |
Li Ka-shing & family |
Hongkong |
12,7 |