Vissza a tartalomjegyzékhez

Szabadi Sándor
Pont com milliárdosok

Régen elmúltak már azok az idők, amikor a dollármilliomosok számítottak igazán gazdag embereknek - a magyar forintban számított milliókat itt most ne is említsük. A nemzetközi értelemben vett gazdagságot ma már dollárban mérve is inkább milliárdokban számolják, sőt a világ legtehetősebb emberének (Wil-liam Gatesnek) a magánvagyona hamarosan elérheti a százmilliárd dolláros álomhatárt. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy ezekben a körökben az adakozást is dollár milliárdokban jegyzik.

Szociológiai és gazdaságtörténeti érdekességként is felfogható az a tény, hogy a Forbes magazin 1999-es gazdagsági listáit magasan a „self-made man” típusú (önerőből meggazdagodott) amerikaiak u-ralják, és a világ első tíz leggazdagabb embere között csak egyetlen olyan személy, a szaúd-arábiai Alvalíd Bin Tala Al-szaud herceg található, aki a vagyonát örökléssel szerezte, jóllehet azóta tehetségesen gyarapítja. A leggazdagabb tízek klubjában a herceg után az utolsó két helyen egy hongkongi és egy német üzletember található, míg az első hét helyezett egytől egyig az Egyesült Államokban, többségük az információtechnológiában és a szórakoztatóiparban gazdagodott meg jó ötletekkel, és persze kemény munkával. A lista további érdekessége, hogy hárman egy vállalat, a Microsoft égisze alatt „csinálták meg” a szerencséjüket, míg a hagyományos gazdagok közül csupán egyetlen igazi olajsejk tudott tavaly beférni a globális felső tízezer élcsapatába. Japán földspekulánsai kiestek az első tízből és a helyüket a „pont com” milliárdosok foglalták el.
Az igazán gazdagok életpályáját tanulmányozva megfigyelhető, hogy szinte mindegyikük többgyermekes családot tart el, érdekes, hogy közülük sokan kimaradtak az egyetemről, és szinte mind 45 évnél fiatalabb. Iparági bontásban a számítástechnikát a kommunikáció, a szórakoztatóipar és a kereskedelem követi. Manapság ezek azok a szakterületek, ahol nagy pénzeket lehet keresni.
A 44 éves Bill Gates legújabb kihívója a japán Softbank cég alapítója, Masajoshi Son, akinek - szintén az internetből származó - vagyona két év leforgása alatt harmincszorosára gyarapodott a Tokiói Tőzsde jegyzései alapján.
Az utóbbi évek kirívó meggazdagodásaiban kiemelkedő szerepet játszanak az amerikai gazdaság sajátosságai: a cégek szabad versenye, az alacsony adók és járulékok, az állam „rövid keze”, valamint a tőzsdei cégek részvényárfolyamainak a szárnyalása. Az internet-korszak legújabb cégeiben az alapítók általában meghatározó részvénycsomaggal bírnak, ezért vagyonuk szinte egyenes arányban áll cégük részvényeinek az árfolyamával. Sikerük nagyrészt abban áll, hogy a pénzpiaci befektetők bíznak abban, amit a cégeik csinálnak, és hajlandóak finanszírozni tevékenységük fejlesztését, ami hallatlan mértékben kiszélesíti az adott cég mozgásterét. Az amerikai gazdaság évtizedes fellendülési ciklusának a jelenlegi szakaszában azonban senki sem merne arra vállalkozni, hogy megmondja, meddig tart a fellendülés. Az eddigi közgazdaságtani tapasztalatok alapján azonban bizonyosra vehető: semmiféleképpen sem örökké.

A világ tíz leggazdagabb embere

Rangsor   Név   Ország   Milliárd dollár  
1.   William Gates   USA   90 
2.   Warren Buffett   USA   36 
3.   Paul Allen   USA   30 
4.   Steven Ballmer   USA   19,5 
5.   Philip Anschutz   USA   16,5 
6.   Michael Dell   USA   16,5 
7.   S. Robson Walton   USA   15,8 
8.   Prince Alwaleed
  Bin Talal Alsaud   Szaúd-Arábia   14,5 
9.   Theo & Karl Albrecht   Németország   13,6 
10.   Li Ka-shing & family   Hongkong   12,7