A 2000-es Detroiti Auto Show-n a Chrysler több koncepcióautó mellett a 2001-ben
piacra kerülő Voyagert is a nagyközönség elé tárta. A gyár 1983 óta a Voyager
negyedik generációját mutatja be, mely az öreg kontinensen említésre méltó eredményeket
ért el: Spanyol- és Olaszországban az első, Angliában a második, Német- és
Franciaországban pedig az ötödik legkeresettebb többfunkciós jármű.
A gyáriak szerint az új Vo-yager számos tekintetben jobb lesz elődjénél: a kocsi
biztonságán, gördülékenységén, kezelhetőségén, az általános komforton és
kihasználhatóságon egyaránt javítottak, jelentős mértékben csökkentették továbbá
a zaj- és vibrációs szintet.
A 2001-es Voyagerben alkalmazott műszaki és kényelmi megoldások a minibusz kategóriában
várhatóan a megjelenéskor is meg fogják előzni korukat. Legalábbis erre engednek következtetni
az iparágelső elektromosan nyíló csomagtér- és a megfelelő akadályérzékelőkkel
felszerelt, villanymotorral működtetett csúszó oldalajtók, valamint a háromzónás
automata hőmérsékletszabályozó-rendszer.
Ezeknél fontosabb szempont azonban, hogy a gyár mindent elkövetett a passzív biztonság
növelése érdekében - tegyük hozzá: joggal, hiszen a jelenleg futó széria az Euro
NCAP legutóbbi, a családi egyterűek életvédő képességét vizsgáló töréstesztjén
a Renault Espace, a Toyota Picnic, a Peugeot 806, a Nissan Serena, a VW Sharan, a
Mitsubishi Space Wagon és végül a Vauxhall (Opel) Sintra mögött, az utolsó helyen végzett.
A 2001-es, új modellekben megjelenő fejlesztések ismeretében viszont - új, megerősített
karosszéria-szerkezet, kiegészítő oldallégzsákok, energiaelnyelő kormányoszlop,
valamint A-, B-, C- és D-oszlopok, ütközéselnyelő po-liuretán hab a kocsitetőben
- előre borítékolni lehet a majdani töréstesztek kiváló eredményét.
Választhatunk majd kétfajta benzines - 2,4 literes, 16 szelepes, 152 lóerős és 3,3
literes, 182 lóerős, nyomatékosabb - motort, vagy egy 2,5 literes, közvetlen
befecskendezéses, common rail rendszerű turbódízelt.