„A gazdasági felemelkedés benne van a gazdaságban, de ez nem lesz könnyű, sőt
lehet, hogy nehezebb időszak lesz, mint a 90-es évek” - mondta Matolcsy György
gazdasági miniszter az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén. A közszférában
dolgozók béremeléséről elmondta, hogy a kitűzött 6-7 százalékos infláció tartása
miatt helyes a közszférára vonatkozó bérpolitika. Ez 8-9 százalékos nominális béremelkedést
jelent, de a miniszter azt nem tudta megmondani, hogy mennyi lesz a reálbér-emelkedés,
azaz az inflációt levonva mennyivel többet vihet haza a dolgozó.
A gazdasági tárcánál vizsgálják annak a lehetőségét, hogy 35 éven felüliekre és
két gyermekesekre is kiterjesszék - akár használt lakás vásárlás esetén is -
a kedvezményes kamatozású hitelt. Matolcsy György bizottsági ülésen elmondta, március
végére kidolgozzák az új variációkat. FOTÓ: V. Sz:
Matolcsy elismerte, hogy az oktatás, az egészségügy és a kultúra területén
maradtak el leginkább a bérek. Szekeres Imre bizottsági elnök felhívta arra a
figyelmet, hogy megfigyelhető a közszférában dolgozók leszakadása. Kiemelte, hogy az
EU-csatlakozásnál kulcskérdés lesz a bérszínvonal, s ez jelenleg nagyobb mértékben
tér el az uniós átlagtól, mint a GDP növekedése. Annak ellenére, hogy 30 ezer
multinacionális vállalat nemzetközi színvonalú termelést vár el a magyar dolgozóktól,
fizetésként a világ átlagának mégis egyharmadát, egynegyedét adják. Eközben nő
a társadalmi feszültség, mivel amíg a társadalom alsó két tizede a keresettömegnek
csupán 3 százalékával rendelkezik, addig a felső két tized 29 százalékot bír.
A miniszter elismerte a társadalom differenciálódásának problémáját, azonban nem látja
biztosítottnak a folyamat megállítását, hanem csupán enyhíthetőnek tartja gazdaságfejlesztő
programokkal. A miniszter szerint az igazi probléma Magyarországon az, hogy (nemzetközi
összehasonlításban) nagyon alacsony a gazdasági aktivitás, azaz magas a munkanélküliség.
Befektetői szemmel nézve az a legnagyobb kockázat, hogy alacsony a fogyasztás és a bérek
közötti arány, tehát alacsony a bérek vásárlóértéke.
Csúcs László alelnök emlékeztetett arra, hogy „frontálisan ütközik a kormány
programjával az, hogy a kormány nem csökkenti az adóterheket, és az államháztartási
reform sem halad tovább. Bár a gazdasági növekedés felülmúlja az elképzeléseket,
de a hosszan elnyúló reform elviszi a tartalékokat” - mondta. A miniszter elismerte
az adóreform folytatásának fontosságát, jelezve, hogy a gazdasági tárca ezt
szorgalmazza is, de - mint mondta - „egyedül nem lehet mecscset nyerni.”