Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota István
Cinkosok közt elnémult áldozat

A TV 3 megszűnésének „igazi kárvallottja”, minden kétséget kizáróan, az a fiatal marketing menedzser, aki egy nagy múltú telekommunikációs világcéget hagyott a háta mögött a TV 3-nál kínált álláslehetőség elnyerésének reményében. Számításai - látszólag - bejöttek: hétfőn reggel felvételt nyert a kereskedelmi adóhoz. A bőrfotel azonban már nem tudott megmelegedni alatta: néhány óra múlva - 150 munkatársával együtt - ő is az utcára került. Az ügy tragikomikumának egyik legkeserűbb eleme mégis az, hogy a stáb tagjainak azóta sem mondta senki: köszönjük a két és fél éves munkátokat.


A TV 3 frontemberei az újságíróbálon    Fotó: MTI

A hét elején meglepő és drámai fordulattal lezárult média-purparlé még 1997 tavaszán kezdődött. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által két földi terjesztésű frekvenciára kiírt tenderre három médiatársaság nyújtott be pályázatot. A júniusi eredményhirdetés a javarészt skandináv tulajdonú MTM-SBS Televízió Rt. által működtetett TV 2-t, valamint a döntően német tőkéjű Magyar RTL Rt. által működtetett RTL Klubot hozta ki győztesnek. A verseny vesztese, az amerikai tulajdonú CME tévéje, az Írisz TV szinte azonnal polgári peres útra terelte az ORTT végzését: keresetet nyújtott be az ORTT és a győztesek ellen mondván, a médiahatóság saját szabályai ellen hozott döntést, sőt az RTL Klub pályázata alakilag kifogásolható.
Miután az Írisz első fokon pert vesztett, újabb beadványában már konkrét bizonyítékokra hivatkozva gördítette tovább az ügyet, amely leginkább az RTL hiányos pályázata és tulajdonosi érdekhálózatának elhallgatása miatt emelt panaszt. Ez utóbbinak időben történő feltárása esetén ugyanis már a verseny időszakában kiderült volna, hogy az érintett médiatársaságban jelentős befolyással bír a Népszabadságot is magáénak tudó német Bertelsman. Ekkora arányú tulajdonlás azonban már ellenkezik a magyarországi médiatörvénnyel. Az ORTT a Legfelsőbb Bíróságon (LB) lezajlott tárgyaláson még megpróbálta „átpasszolni a labdát”, amikor arra hivatkozva terelte a felelőséget az RTL-re, hogy a tévétársaság félrevezette őt tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban. Az LB állásfoglalásában tévesnek titulálta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését, továbbá elmarasztalta az ORTT-t abban, ahogy a verseny tisztaságát felügyelte. Tekintettel azonban arra, hogy a médiahatóság közigazgatási szervként járt el az ügyben, az LB nem kötelezhette az RTL-lel kötött szerződése felbontására.
Így történhetett meg, hogy minden maradt a régiben. Az ügy pusztán annyi új elemmel bővült később, hogy az ORTT az Alkotmánybírósághoz fordult és felülvizsgálati kérelmet kért az LB-nél, az Írisz TV pedig az érvénytelenül megkötött szerződés felbontására kérte a bíróságot. Időközben a két nyertes megkezdte műsorainak sugárzását, az Írisz tulajdonosa, a CME pedig megvásárolta a műholdas TV 3-at, ahol szintén megindult a műsorszórás.
Tavaly, év elején felröppent ugyan a hír miszerint a TV 2 tulajdonosa (SBS) tervezi megvásárolni a CME tulajdonú TV 3-at, az üzlet mégis váratott magára. A CME ezért nem akkor, hanem most vonult ki a kelet-európai piacról.
Hétfőn minden a maga megszokott rendjében indult a TV 3 szerkesztőségében. Reggel újra képernyőre került a TV 3-on jól megszokott, nívó díjas Napkelte műsora, és egymást követték a tévé- és rádióújságban előrejelzett programok. Józsa Márta, a híradó felelős szerkesztője úgy emlékszik, délelőtt 10-kor még reklámszerződést írtak alá egy céggel, „aztán 11-kor bejelentették, hogy a SBS megvásárolta a TV 3-at”.
Délután három körül aztán több tucat (cégjelzést nem viselő) biztonsági emberrel megjelent Perjési András, a TV 2 jogtanácsosa, és „vesztegzár” alá vette az épületet - se ki, se be. A még aznap, fél hatkor megtartott villámértekezleten kiderült, hogy az új tulajdonos (értsd TV 2-RTL Klub) a TV 3 és a Videovox stábját nem kívánja a továbbiakban alkalmazni, a személyes holmijait pedig mindenki kedden, három óráig viheti el. A kijáratnál azért még „sicher was sicher” átkutatták a dolgozók táskáját, autóját. A TV 3 az esti híradó után - úgy tűnik végleg - befejezte adását.
Szerdán - ekkorra volt kiírva a felülvizsgálati tárgyalás - már sokan sejteni vélték, hogy az előző napi események mindössze egy drámai színjáték első felvonásának történései voltak. A felperes Írisz TV levele, amelyben eláll a keresettől és az eljárás beszüntetését kezdeményezi, már kedden megérkezett a Legfelsőbb Bírósághoz. Miután a per ejtésébe az alperesek is beleegyeztek, az LB megszüntette a pert és hatályon kívül helyezte a korábbi elsőfokú és másodfokú határozatot is. Furcsa is lett volna, ha nem egyeznek bele, hiszen a hétfői „forró csákányváltás” után az alperes önnön felperese lett.
Az eseményeket kezdetektől a végső döntésig figyelemmel kísérő jogászok egybehangzóan állítják, hogy ami történt - a felperes a neki kedvező jogerős ítéletet követően a felülvizsgálati szakaszban vonja vissza keresetét - nemcsak szokatlan, hanem példátlan is a joggyakorlatban. Az RTL Klub szerint a per „a piac észszerű szabályainak megfelelően zárult le”. A TV 3-at működtető Budapesti Kommunikációs Rt. nyilatkozatában úgy fogalmaz: „A veszteséges működés alapjául szolgáló okokat hosszas erőfeszítések után sem lehetett kiküszöbölni.” Az ORTT elnöke, Révész T. Mihály pedig egyenesen „megnyugvásként” élte meg a szerdai döntést.
Nem ilyen nyugodtak azonban az elbocsátottak. Józsa Márta elmondta lapunknak, hogy két hete még megszavazták a TV 3 2000. évi költségvetését és felvettek öt új munkatársat. „A marketinges kollégát, aki egy telekommunikációs világcéget hagyott maga mögött ezért az állásért, hétfőn reggel vették fel és aznap el is bocsátották.”
A derült égből villámcsapásként ható „gyorseljárás” 150 dolgozót érintett. Józsa Márta szerint az operatőrök és a vágók a piac telítettsége miatt vélhetően „partra” kerülnek. Azok az alkalmazottak, akik nem vállalkozóként dolgoztak a tévénél, normális végkielégítés várományosai akkor, ha elég keményen tartják magukat a munkáltató közös megegyezést erőltető akaratával szemben. Azonban ők a kisebbség. A stáb kétharmada számlát adott fizetéséről a Budapesti Kommunikációs Rt.-nek. Az ő végkielégítésük egyhavi bérük. A hírszerkesztő egyébként örömmel üdvözölte a szakma felől megnyilvánuló szolidaritást.
Sokan politikai „hátszelet” látnak érvényesülni az elmúlt napok eseményeiben, ám léteznek ennek ellentmondó, kizárólag az ügy száraz, financiális vetületét hangsúlyozó vélemények is.
Wisinger István a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke úgy látja, hogy Magyarországon, a média területén kialakult egy „kvázi-piac”, ahol a játékszabályok leginkább a tulajdonosnak kedveznek. Esetünkben - véli a szakember - csak a tulajdonos érdekei nem sérültek, a nyilvánosság és a demokrácia érdekei viszont alapvetően. Mint mondta: „Mélységesen sajnálom a kollegákat, akik ilyen helyzetbe kerültek. Ahogy ez az ügy véget ért, az is nyilvánvalóan bizonyítja, hogy az újságírószakma minden eddiginél jobban ki van szolgáltatva.”
Révész T. Mihály az Aktuális szerdai adásában úgy nyilatkozott: „Én üzleti folyamatot éreztem a tranzakció mögött és racionális meggondolást - majd a kialakult helyzetet értékelve úgy folytatta -, biztonságossá vált az országos televíziós piac.”
Józsa Márta nem osztja a fenti véleményt, szerinte ugyanis „azt csinálnak, amit akarnak, az ORTT a cinkosuk, a parlament pedig fütyül rájuk”. Ezzel egyetértésben nyilatkozott lapunknak a TV 3 egyik belső munkatársa, aki szerint az „újak” a vezetőséget egyszerűen lemondatták, sőt az adás felfüggesztésének deklarált döntését is még a régi gárdával hozatták meg.
Az események koreográfiájából sokak számára úgy tűnik, hogy „megvették a pert”. Ha ugyanis a felülvizsgálati per során az Írisz TV nyer, akkor az ORTT-nek (és ezen keresztül a kormánynak) komoly, akár milliárdokra rúgó kártérítést kellett volna fizetnie. A hétfői - a fenti összegek fényében olcsónak tűnő - 16 millió dolláros ügyletnek, melynek során az SBS (TV 2) felvásárolta a CME (TV 3) részvényeit, egy konkrét eredménye biztos van: sosem tudjuk meg mi lett volna, ha nem így alakul.