Vissza a tartalomjegyzékhez

Kormos Ferenc
Maradtak túlélők

Cianidügyi tanácskozásra hívta össze szerdán az Országos Idegenforgalmi Bizottság a Közép-Tisza vidékének idegenforgalmi, vadászati és halászati szakembereit Kiskörére. A szennyeződés várható idegenforgalmi hatását nem nehéz prognosztizálni. Az élővilág mellett a Tisza-tó és környéke izmosodó külföldi turizmusának sem tett jót a Tiszába került 95 tonna cián. Míg élettanilag a méreg azonnal hat, a külföldi turisták gondolataiban egészen a közelgő főszezonig is lappanghat a mérgezés.


„Megemlékezés” a Tisza-hídnál. Reménykedők    Fotó: MTI

Noha a kárfelmérés folyamata még csak a napokban kezdődött el, azt már bizton állítják a szakemberek, hogy a Tisza-tó 93 százalékában egészséges maradt, fürdőzésre pedig teljességgel alkalmassá válik a nyárra. Az idegenforgalmi szakemberek szeretnék, ha minél előbb megtalálnák a sajtó által országról országra eljutó cianidszennyeződés hírének ellenszerét, ezért a koszovói háború alatt folytatott kampány mintájára hasonló akciót szerveznek. Míg a háború idején folytatott országreklám a térségben befektetők bizalmát igyekezett visszaszerezni, addig most a Tisza-tó és környéke megtépázott renoméjának helyreállítása a kampány célja.
Lasztoricza Jenő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke olyan támogatást ígért, amelyben a Tisza-tó és környékének települései célzott támogatásokat kapnak kulturális rendezvények szervezésére, s a cianid okán jut pénz talán a tó körüli higiénés körülmények (mosdók, öltözők) javítására is.
Dr. Hamar József ökológus, a szolnoki Tisza Klub elnöke szerint a Felső-Tisza-vidékhez képest valamivel kedvezőbb a helyzet, ma már elmondható, hogy a Tisza élővilága teljes egészében nem pusztult ki, vannak túlélők. A cianidhullám elvonulása után új fejezet kezdődik: a károk felmérése, majd a rehabilitáció. A Tisza meghalt, hangzott el többször a sajtóban a lesújtó megállapítás. Az ökológus szerint azonban van remény arra, hogy helyreálljon a természet rendje, ám ez a meder élővilágát illetően négy-öt évet is igénybe vehet. Alkut kötni, siettetni a folyamatokat pedig nemigen lehet, csak a természetes tisztulás menetében lehet besegíteni. A Közép-Tisza vidékén legalább 10 mellékfolyó és hegyi patak teheti élővé újra a fuldokló folyót. Reményre ad okot az is, hogy a katasztrófa után nem sokkal a tiszavalkiak kérészlárvákat találtak a folyó medrében, vannak tehát előzetes jelek arra, hogy nem pusztult el a teljes tápláléklánc. Betudható ez annak is, hogy a Tisza-tó alatti szakaszon a cianidkoncentráció már majd csak a tizede volt az országba bejutott szennyeződésnek A szakember végül elmondja: látott Szolnokon a folyó fölött gyülekező embereket, akik megsiratták a Tiszát. Szakember és laikus azonban egyaránt reménykedik: csak súlyos sebről van szó, ami később begyógyul.


Pszichés mérgezés

Szolnokon a cianidszennyeződés másodlagos hatásaként több „kvázi-mérgezett” személyt kezeltek a Hetényi Géza Kórház sürgősségi osztályán, akik meggyőződésük szerint ciános vizet ittak. Noha Szolnok valóban közvetlenül a Tiszából nyeri ivóvízét, a 6 óra alatt levonuló cianidos víz nem került a vezetékrendszerbe. Ennek ellenére a városhoz közeli Újszászon egy tizenkét fős család jelentkezett a körzeti orvosnál. Elmondásuk szerint egyikük ivott a méregből, s menten rosszul is lett, míg rajta keresztül (?!) a család többi része is „megfertőződhetett”. A mentővel Szolnokra szálított társaság nagy patáliát csapott a kórházban, majd a kötelező vizsgálat után, amely számukra meglepetésként, negatív eredménnyel zárult, békésen hazatért.