Az Egyesült Államokban megszokott dolog, hogy a rabokkal fizettetik meg fogvatartásuk
költségének egy részét. A New York-i börtönök viszont túlzásba vitték a nyerészkedést.
Mint azt a világsajtó megírta, jelentős bevételekre tesznek szert az elítéltek
kiszolgáltatott helyzetével visszaélve, ugyanis a telefonbeszélgetések során jóval
magasabb percdíjakat számlálnak a szokásosnál. Nemrégiben az egyik legtekintélyesebb
amerikai napilap, a The New York Times felháborodott hangú beszámolót közölt erről
a sajátos rendszerről: eszerint a raboknak (pontosabban hozzátartozóiknak, mert általában
R-beszélgetésekről van szó) legalább 30 százalékkal kell többet fizetniük a
hagyományos telefontarifánál. „A börtönöknek a büntetés és a rehabilitálás színhelyeként
kell szolgálniuk, nem pedig profitcentrumként” - füstölgött a The New York Times
cikkírója. Persze a rabok megsápolását bizonyos fokig a kényszer szülte, mivel a
nyolcvanas évek vége óta a szigorodó büntetések nyomán a börtönlakók száma megkétszereződött
(ma már 2 millió ember van rácsok mögött az Egyesült Államokban), s a fegyintézeteknek
pótlólagos források után kellett nézniük. Ekkor támadt a „csodálatos ötlet”:
a telefondíjak emelése. Ma már 11 szövetségi államban működik ez a rendszer, amely
csak New York államban 1998-ban 21 millió dollár bevételt hozott a hatóságoknak. Az
emelt díjas rabtelefon egyébként a telefontársaságoknak is jó üzlet (valósággal
ölik egymást ezekért a szerződésekért) - a fogvatartottak és hozzátartozóik
panaszával pedig nem sokat törődnek. „Az adófizetők már így is naponta három
teljes étkezést és egy ágyat biztosítanak a raboknak, így hát ésszerű, hogy a többi
költség fedezésére igénybe vegyük a telefonszolgáltatást is” - közölte az
illetékes New York-i hatóság szóvivője. (MTI)